390 millió eurós hiány a külkereskedelmi mérlegben

2004 első félévében a külgazdasági folyamatokban folytatódott a 2003 III. negyedévében elkezdődött növekedés. Az első hat hónap során a behozatal és a kivitel volumene is erőteljesen, 19-20%-kal növekedett a megelőző év azonos időszakához képest. Az I. negyedévben az export 4 százalékponttal nagyobb mértékben nőtt, mint az import, a II. negyedévben viszont a behozatal volumenbővülése haladta meg a kivitelét. A III. negyedév folyamataira a növekedési ütem markáns csökkenése jellemző, amelynek ellenére a volumennövekedés még mindig kétszámjegyű. Összességében az első kilenc hónap alatt az export volumene 17, az importé 16%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest.

A külkereskedelmi forgalom alakulásának értékelésekor figyelembe kell venni az árfolyamváltozások hatását, amelyek az év különböző időszakaiban eltérő irányban és erőteljesen befolyásolták a forgalom alakulását. Az első félévre a forint csökkenő ütemű leértékelődése volt a jellemző: a januári - megelőző év azonos időszakához viszonyított - 8%-os értékvesztés májusra 2%-osra mérséklődött, júniusra pedig már a felértékelődés volt a jellemző. A forintfelértékelődés üteme a III. negyedév során gyorsult, mértéke 2003 azonos negyedévéhez képest 5-6%-os volt, de a negyedéven belül is 2%-os felértékelődést lehetett tapasztalni.

Az export szerkezete

A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezeti megoszlása szerint a kivitel 62%-át jelentő gépek és szállítóeszközök volumene 22%-kal nőtt az év első kilenc hónapjában, szeptemberben a bővülés üteme némileg mérséklődött. Az árufőcsoporton belül kiemelkedően, 32%-kal nőtt a teljes kivitelből közel 20%-os részesedéssel bíró híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek forgalmának értéke. Az energiafejlesztő gépek kivitele az átlagnak megfelelően növekedett, míg a villamos gépek és készülékek, a közúti járművek valamint az irodagépek forgalma jóval az átlag alatti mértékben bővült. A gépexport négyötödének piacát jelentő Európai Unió viszonylatában a forgalom volumene 18%-kal nőtt, ezen belül az új tagországokba irányuló kivitel növekedési dinamikája 40%-os volt.

A volumenben átlagosan 11%-kal bővülő feldolgozott termékekközött kimagasló, 43%-os folyó áras forgalomnövekedés következett be a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek körében a tavalyinál 5%-kal alacsonyabb forintárszint mellett is, míg a viszonylag jelentős részesedést képviselő ruházati cikkek és lábbelik kivitelének értéke 3, illetve 16%-kal csökkent. Az átlag feletti mértékben növekedett a szerves vegyi termékek (+20%), valamint a vas és acél (+27%) kivitele. Az élelmiszer, ital, dohány főcsoport volumene 1%-kal a tavalyi szint alatt maradt, ezzel szerepe a magyar exportban tovább zsugorodott. Ez elsősorban az unión kívüli európai országokba irányuló export jelentős visszaesésével magyarázható.

Az import szerkezete

A behozatal 16%-os volumenbővülésén belül a forgalom felét kitevő gépek és szállítóeszközök 22%-os növekedése volt a meghatározó. A híradás-technikai, hangrögzítő berendezések importértéke 34%-kal, a villamos gépek és készülékek, valamint az energiafejlesztő gépek forgalma közel 30%-kal nőtt. Az ázsiai országokból származó gépimport értéke 56%-kal bővült, ezen belül a Kínából származó gépimport értéke az előző év azonos időszakához képest közel megkétszereződött.

Az élelmiszerek, ital, dohány főcsoport aránya a behozatalban a magas, 28%-os volumen-, illetve 35%-os értéknövekedés ellenére is mindössze 4% körül volt. Az élelmiszerimport volumene a legnagyobb mértékben - csaknem 50%-kal - az új uniós tagországok viszonylatában növekedett.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene összességében 15, behozatalé 12%-kal nőtt a 2003. I-III. negyedévéhez képest. Az unión kívüli országokba irányuló export volumene 28%-kal bővült, a behozatalé pedig 30%-kal.