Továbbra is jelentős lakásprojektek a fővárosban

A lakást építtetők körében a vállalkozások szerepe tovább növekszik. A használatba vett lakások 36%-át építtették vállalkozások, míg egy évvel korábban 28%-át. Ez alatt a természetes személyek lakásépítésének aránya 65%-ról 59%-ra esett vissza, s ugyancsak visszaesett az önkormányzati lakásépítés.

Többszintes, többlakásos épületben 68%-kal több új lakás épült, s megduplázódott a lakóparki építkezések száma, mialatt a családi házas építkezések az átlagosnál kisebb mértékben (30%-kal) nőttek. A lakásépítés fenti szerkezetéből következően növekedett a kislakások száma, Budapesten az új lakások fele, országos átlagban 29%-a 60 m2-nél kisebb, az új lakások átlagos alapterülete a tavalyi 98-ról 95 m2-re csökkent.

Minden megyében és minden településtípusra jellemző a lakásépítés növekedése; leginkább a fővárosban (81%-kal), s legkevésbé a nem megyei jogú városokban (31%-kal) nőtt az új lakások száma.

A kiadott új lakásépítési engedélyek adatai alapján már csak a nagyvárosokban folytatódik az építési lendület, a községekben és a nem megyei jogú városokban 4-5%-kal kevesebb új lakás építésére adtak engedélyt, mint az előző év hasonló időszakában. A jövőbeni új lakóépület-építések során a legtöbb lakást (52%-ot) három és annál több lakásos épületben kívánják megépíteni, míg egylakásos családi házakba az új lakások 40%-át tervezik.

Az üdülőépítésben is nő a több egységet magában foglaló üdülőépületek jelentősége. A használatba vett üdülőegységek száma (413) hasonló a tavalyihoz, alapterületük viszont kisebb, és kevesebb épület építésével jöttek létre. A kiadott új engedélyek még inkább ezt a tendenciát mutatják: 950, átlagosan 65 m2 alapterületű üdülőegység építése kezdődhet el 580 üdülőépületben. (A tavalyi engedélyek alapján 680 üdülőegység épülhetett, 83 m2 átlagos nagysággal.)

Közel 4 millió m2 lakóépület és 2.5 millió m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 3%-os növekedésként jelentkezik, ami területileg nagyon differenciáltan; a főváros 42%-os növekedése és a többi településtípus átlagában 2-7%-os csökkenés eredőjeként alakul.

A nem lakóépületeknél 15%-kal kevesebb a beépítendő terület, mint az előző év hasonló időszakában. A közlekedési és ipari célú épületek kivételével minden területen visszaesett a fejlesztés. A jelenlegi engedélyek alapján a nem lakóépületek szerkezete az ipar felé tolódott el; az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem előző évi 29-28-18%-os arányának most 41-20-14% a megfelelője.