Költségvetési határidők - mit meddig?

A VG szerint az új miniszterek legkorábban szeptember 13-án tehetik le esküjüket, míg az adójavaslatot szeptember 15-ig kell benyújtani az Országgyűlésnek. Az adótörvényt hatályba lépése előtt 45 nappal ki kell hirdetni. Ahhoz, hogy januártól életbe lépjenek az új rendelkezések legkésőbb november 16-ig el kell őket fogadni az Országgyűlésnek, majd gyorsított eljárásban ki kell hirdetni.

Kérdéses az esetleg új tárcát kapó miniszterek sorsa, hiszen a PM csak a minisztériumok jogállásáról szóló törvényben levő fejezeti rendhez készíthet költségvetést, azaz először azon kell majd változtatni az új Kormánynak.

A Kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-áig - ha az az országgyűlési képviselők általános választásának éve legkésőbb október 31-éig - benyújtja az Országgyűlésnek a következő egy vagy több éves költségvetési törvényjavaslatát, és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb november 15-ig - kell az Országgyűlésnek benyújtani.

Az Országgyűlés megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, alaponként, valamint társadalombiztosítási pénzügyi alaponként és összességükben. A tárgyalás során november 30-ig az Országgyűlés határozatában összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. A november 30-ig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a bekezdés szerint meghatározott fejezeti, alaponkénti és társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és kiadási főösszegeket nem változtathatják meg.

Ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre az szól, az Országgyűlés nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról törvényt alkothat, amelyben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a központi költségvetés, az alapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait teljesítse és meghatározza, hogy milyen intézkedéseket tehet.