USA vs. EU - kikhez csatlakoztunk?

Pénzcentrum

2004. június 24. 07:26

Az elmúlt időszakban több tanulmány is megjelent, melyek azt próbálták megbecsülni, hogy az egy főre jutó GDP (PPP-alapon) tekintetében Magyarország várhatóan hány évtizeden belül fogja elérni a 15 régi, illetve a jelenlegi 25 uniós tagállam átlagát. A becslések rendszerint 15-60 év között szóródtak, ami - valljuk be - nem tűnik túl biztatónak. Igencsak elgondokodtató azonban az, hogy az a Közösség, amelyhez alig egy hónapja csatlakoztunk (és amelytől különféle támogatások és programok révén az ország valódi felemelkedését reméljük), a jólét tekintetében nagyságrendekkel el van maradva a fő versenytársának számító szuperhatalomtól: az Egyesült Államoktól. Mai írásunkban egyrészt bemutatjuk az EU és az USA közötti főbb különbségeket, másrészt az elmaradás szempontjából legfontosabb problémakörökre is rávilágítunk, melyeknél támaszkodunk a svéd Timbro gazdaságkutató intézet június elején megjelent EU-USA összehasonlító tanulmányának gondolataira is.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Egy legutóbb megjelent Goldmann Sachs tanulmány azt jósolta, hogy hazánk az eddig előre jelzettnél várhatóan csak hosszabb idő alatt fogja utolérni - a jólét egyik mérőszámaként is funkcionáló - egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP tekintetében az EU átlagát. Az ok végtelenül egyszerű: feltehetően hiányozni fog a politikai egység, eltökéltség a kétségtelenül fontos különféle reformok végrehajtására.

Nincs ez másképp az Európai Unióban sem. A bevezetőben már említett jelentős elmaradásnak számos oka van (ld. később), melyek közül többet már az unió felelős vezetői is felismertek, de hozzánk hasonlóan az okok elhárításának útjában politikai indokok is szép számmal meghúzódnak. A választási ciklusokalapvetően befolyásolják a legtöbb gazdaságpolitikai célkitűzést, és csak elvétve találkozhatunk ciklusokon átnyúló közösségi szintű, pl. 10 évre szóló tervekkel (ami az európai gyakorlatban már hosszú távot jelent), melyeket ráadásul még teljesíteni is sikerül.

Az Európai Unió 2000 nyarán Lisszabonban - felismerve széleskörű elmaradottságát fő vetélytársától: az Egyesült Államoktól - egy csúcstalálkozó keretében meghirdette a 10 éves távlatra szóló ún. lisszaboni projektet. Ennek lényege, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasági övezetévé kíván válni. Ezt főként az információs társadalom, a tudásalapú gazdaság erőteljes fejlesztésével, illetve elterjesztésével kívánja elérni. El kell ismerni, hogy a projekt kétségtelenül hasznos célkitűzést fogalmaz meg, hiszen jól tudjuk, hogy az oktatásba, a nevelésbe, a tudásalapú társadalomba való befektetés hosszútávon a leginkább jövedelmező lehet, melyből a társadalom döntő többsége profitálni képes.

A lisszaboni terv szintén fontos célkitűzése, hogy a gazdasági növekedés tekintetében is vezető szerepet tölthessen be a lakosságában az USA-n már "túlnőtt" EU. A célkitűzések elfogadása óta a projektre megszabott idő közel fele már eltelt, de az eredmények és az első egyértelműen kedvező jelek még váratnak magukra.

A Timbro svéd gazdaságkutató intézet néhány hete az EU és az USA közötti főbb különbségek érzékeltetéséről, illetve a főbb problémák megjelöléséről azzal a céllal jelentetett meg egy tanulmányt, hogy az olvasók széles közönségét rádöbbentse ezen különbségek valódi nagyságára.

Rettegnek a dolgozók a mesterséges intelligenciától: milliók munkája kerülhet veszélybe, de van a történetben egy óriási csavar

Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.

Végleg kifulladt a magyar gazdaság eddigi motorja: áttörhetetlen falba ütköztünk, kiderült az egyetlen kiút

Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.

Kiderült a fájó igazság: hiába a brutális hajrá, több régiós rivális is csúnyán állva hagyta Magyarországot

A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.

Busás végkielégítés jár a parlamentből kieső képviselőknek: 12 milliónál is többet kapnak ezek a politikusok

A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók

Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: nagyon sokaknak nem jött be, amit vártak 2026-tól - jöhetnek a felmondások?

Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.

Elképesztő bérigények a nyaralóhelyeken: kiderült, mennyi pénzt várnak el idén a vendéglátósok

Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.

Tömeges felmondáshullám fenyeget: ezen a látszólag apró dolgon múlik, maradnak-e a magyar dolgozók

A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:

Zseniális trükkhöz folyamodott egy magyar álláskereső: 100 ezer forintot fizet, ha intézel neki állást

Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.

Hays Salary Guide 2026: itt a részletes riport, ennyit kerestek a magyar dolgozók szektoronként 2025-ben

Csak nehezebbé vált a dolgozók helyzete 2025-ben, a munkáltatók alkalmazkodókészsége lassan kimerül, a mozgásterük egyre szűkül a Hays Salary Guide 2026-os kiadványa szerint.

Ez a nem semmi: 600 ezer forintos fizetést kínál hazánk egyik legnagyobb foglalkoztatója, több nyitott pozíció is van, érdemes most lecsapni rájuk

Ennyit lehet keresni a Sparnál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.

Súlyos tévhitben élnek ezek a fiatal magyarok: rámehet az egész karrierjük egy hibás döntésre

Bár az elmúlt évtizedekben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás, a magyarok túlnyomó többsége szerint a munkaerőpiacon ma is élesen elkülönülnek a "fiús" és "lányos" szakmák.

Óriási fordulat jön a magyar fizetéseknél: kötelező uniós szabály forgatja fel a munkahelyeket 2026-ra

A bértranszparencia-irányelv a toborzási és felvételi folyamatoktól kezdve a munkavállalói béradatok kezeléséig és hozzáférhetőségéig minden területet érint.

Tömeges leépítés jön egy hatalmas magyarországi gyárban: rengeteg ember repül a cégtől

Piaci okok miatt akár 150 saját, illetve legalább 50 kölcsönzött munkavállalójától is megválik a Siemens Energy a budapesti transzformátorgyárában.

Ennyi Orbán Viktor fizetése 2026-ban: ekkora összeget keres a magyar miniszterelnök havonta

Ennyi Orbán Viktor havi fizetése 2026-ban: mutatjuk, hogyan jön ki a bruttó 8 millió forint feletti összeg, és mekkora a magyar miniszterelnök vagyona idén.

Tízéves csúcsra ért egy kritikus magyar adat: eddig tartott a kegyelmi időszak, aggasztó fordulat következik

Tízéves csúcs közelébe emelkedett a magyar munkanélküliség 2026 elején, igaz, EU-s szinten ez még nem ad aggodalomra okot, de a trend ijesztő.

Ezzel a papírral keresi most degeszre magát rengeteg magyar dolgozó: évi sok millióval kapnak emiatt többet

A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon.

Most végre lehull a lepel: ilyen dolgozókat keresnek leginkább a cégek, te megugranád?

A siker kulcsát egyre inkább az olyan puha készségek jelentik, mint a kommunikáció, az alkalmazkodóképesség és az empátia.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír