USA vs. EU - kikhez csatlakoztunk?

Pénzcentrum

2004. június 24. 07:26

Az elmúlt időszakban több tanulmány is megjelent, melyek azt próbálták megbecsülni, hogy az egy főre jutó GDP (PPP-alapon) tekintetében Magyarország várhatóan hány évtizeden belül fogja elérni a 15 régi, illetve a jelenlegi 25 uniós tagállam átlagát. A becslések rendszerint 15-60 év között szóródtak, ami - valljuk be - nem tűnik túl biztatónak. Igencsak elgondokodtató azonban az, hogy az a Közösség, amelyhez alig egy hónapja csatlakoztunk (és amelytől különféle támogatások és programok révén az ország valódi felemelkedését reméljük), a jólét tekintetében nagyságrendekkel el van maradva a fő versenytársának számító szuperhatalomtól: az Egyesült Államoktól. Mai írásunkban egyrészt bemutatjuk az EU és az USA közötti főbb különbségeket, másrészt az elmaradás szempontjából legfontosabb problémakörökre is rávilágítunk, melyeknél támaszkodunk a svéd Timbro gazdaságkutató intézet június elején megjelent EU-USA összehasonlító tanulmányának gondolataira is.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Egy legutóbb megjelent Goldmann Sachs tanulmány azt jósolta, hogy hazánk az eddig előre jelzettnél várhatóan csak hosszabb idő alatt fogja utolérni - a jólét egyik mérőszámaként is funkcionáló - egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP tekintetében az EU átlagát. Az ok végtelenül egyszerű: feltehetően hiányozni fog a politikai egység, eltökéltség a kétségtelenül fontos különféle reformok végrehajtására.

Nincs ez másképp az Európai Unióban sem. A bevezetőben már említett jelentős elmaradásnak számos oka van (ld. később), melyek közül többet már az unió felelős vezetői is felismertek, de hozzánk hasonlóan az okok elhárításának útjában politikai indokok is szép számmal meghúzódnak. A választási ciklusokalapvetően befolyásolják a legtöbb gazdaságpolitikai célkitűzést, és csak elvétve találkozhatunk ciklusokon átnyúló közösségi szintű, pl. 10 évre szóló tervekkel (ami az európai gyakorlatban már hosszú távot jelent), melyeket ráadásul még teljesíteni is sikerül.

Az Európai Unió 2000 nyarán Lisszabonban - felismerve széleskörű elmaradottságát fő vetélytársától: az Egyesült Államoktól - egy csúcstalálkozó keretében meghirdette a 10 éves távlatra szóló ún. lisszaboni projektet. Ennek lényege, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasági övezetévé kíván válni. Ezt főként az információs társadalom, a tudásalapú gazdaság erőteljes fejlesztésével, illetve elterjesztésével kívánja elérni. El kell ismerni, hogy a projekt kétségtelenül hasznos célkitűzést fogalmaz meg, hiszen jól tudjuk, hogy az oktatásba, a nevelésbe, a tudásalapú társadalomba való befektetés hosszútávon a leginkább jövedelmező lehet, melyből a társadalom döntő többsége profitálni képes.

A lisszaboni terv szintén fontos célkitűzése, hogy a gazdasági növekedés tekintetében is vezető szerepet tölthessen be a lakosságában az USA-n már "túlnőtt" EU. A célkitűzések elfogadása óta a projektre megszabott idő közel fele már eltelt, de az eredmények és az első egyértelműen kedvező jelek még váratnak magukra.

A Timbro svéd gazdaságkutató intézet néhány hete az EU és az USA közötti főbb különbségek érzékeltetéséről, illetve a főbb problémák megjelöléséről azzal a céllal jelentetett meg egy tanulmányt, hogy az olvasók széles közönségét rádöbbentse ezen különbségek valódi nagyságára.

Osztrák raktáros melóról vallott a magyar srác: 1 milliós a fizetés, de pár dologra nagyon kell figyelni

2600 eurót, azaz napi árfolyamon átszámolva közel 1 millió forintot ér az ausztriai raktáros fizetése.

Most érdemes esküvőszervező tanfolyamokba belevágni: irdatlan drágák az esküvők, milliós fizut hozhat a szervezés

Sokakat vonz az esküvőszervezés, azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen tanfolyamba kezdünk bele a szükséges tudás megszerzéséhez.

Ennyiért robotolnak a magyar vidék legszegényebb dolgozói: döbbenet, milyen kevés pénzből tengődnek

A legrosszabbul kereső fizikai munkások továbbra is az ország keleti megyéiben élnek: Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben.

Így kereshetik degeszre magukat a fiatalok érettségi után: ez lesz a jövő, a diploma már smafu

A Palantir Technologies második alkalommal indítja el a középiskolát végzett fiataloknak szóló Meritocracy Fellowship programját.

Óriási a baj: eltűntek Magyarországról a kékgalléros munkavállalók!

A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdés.

Évről évre egyre siralmasabbak a magyar fizetések: sokan már pár ezer forintért is váltanának

A vállalkozásoknál foglalkoztatott munkavállalók 55 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ez az arány 6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mért szintnél.

Ennyit keres egy börtönőr ma Magyarországon: durván kilőttek a bérek, lasszóval fognák az embereket

A börtönőrök bére az utóbbi években jelentősen emelkedtek, ám ezért alkalmassági teszteken, valamint egy több hónapos kiképzésen kell részt venniük a jelentkezőknek.

Az EU bírósága döntött a magyar minimálbérről: nincs apelláta, ezt itthon is kötelező betartani

A LIGA Szakszervezetek üdvözli az Európai Unió Bírósága azon mai döntését, amely megerősítette a megfelelő minimálbérről szóló EU irányelv érvényességét.

Újabb dolgozók elégelték meg a siralmas fizetéseket: asztalra csap a szakszervezet, tüntetést szerveznek

A tiltakozás időpontja szimbolikus: 150 évvel ezelőtt ezen a napon született Klebelsberg Kuno kultuszminiszter.

Megszületett a megállapodás: Amerika kilábalhat a rekordhosszú bénultságból

Az amerikai szenátus elfogadta azt a megállapodást, amely véget vethet a rekordideje tartó kormányzati leállásnak, amely október 1. óta tart.

Fontos hír érkezett a magyar állástalanoknak: azok járnak most sikerrel, akik errefelé keresgélnek

Szektorok szerinti bontásban jelentős különbségek figyelhetőek meg az álláspiacon.

Mire készül Kína? Megkezdődött az agyelszívás: ennek az egész világ megihatja a levét?

Kína új K-vízumprogramot indított a külföldi tudományos és technológiai szakemberek vonzására, amely alternatívát kínálhat a magasan képzett munkavállalóknak.

Call centeres állások home office-ban: nem álom a 600 ezeres havi fizetés - ki se kell mozdulni otthonról?

Kisgyermek, suli vagy akár nyugdíj mellett is nyerő lehet egy call center állás home office-ban, hiszen ezek nagy előnye, hogy bárhonnan dolgozhatsz, többnyire rugalmasan.

Kétkezi melósként sem álom a 970 ezres nettó Magyarországon: itt a legjobban fizető munkahelyek listája

2025 első negyedévében tovább nőtt a bérszakadék Magyarországon: a nettó átlagkereset 476 ezer forint volt, amit mindössze Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye haladott meg.

Jön az utolsó szombati munkanap 2025-ben: így alakul december 24 ledolgozása, ez a nap lesz ledolgozós szombat

2025-ben December 24 munkaszüneti nap, ünnepnap vagy talán munkanap? Egyik sem: áthelyezett pihenőnap, amit december 13-án kell ledolgozni. Mutatjuk, ez hogy érinti a mindennapokat.

Ausztriai melók, amikkel egy hónap alatt 1 milliót simán megkeresel: még nyelvtudás sem kell hozzá

Évente rengeteg magyar elgondolkodik rajta, hogy Ausztriában vállaljon munkát, azonban sokakat visszatart a nyelvismeret hiánya, pedig sok munkához még az se kell.

Sokk a magyar munkahelyeken: dolgozók ezrei nem kérnek már ebből, jöhet a felmondási hullám – erre készülhet mindenki

Egy friss kutatásból kiderült, hogy a Z generáció esetében már nem akkora a munkahelyi lojalitás, mint az előző generációknál.

Temérdek magyar dolgozót rúghatnak ki egyik napról a másikra: kész, vége, erre a munkára többé nem kell ember?

Az AI-alapú ügyfélszolgálati rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak, de kérdéses, hogy teljesen kiválthatják-e az emberi munkaerőt.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír