USA vs. EU - kikhez csatlakoztunk?

Pénzcentrum

2004. június 24. 07:26

Az elmúlt időszakban több tanulmány is megjelent, melyek azt próbálták megbecsülni, hogy az egy főre jutó GDP (PPP-alapon) tekintetében Magyarország várhatóan hány évtizeden belül fogja elérni a 15 régi, illetve a jelenlegi 25 uniós tagállam átlagát. A becslések rendszerint 15-60 év között szóródtak, ami - valljuk be - nem tűnik túl biztatónak. Igencsak elgondokodtató azonban az, hogy az a Közösség, amelyhez alig egy hónapja csatlakoztunk (és amelytől különféle támogatások és programok révén az ország valódi felemelkedését reméljük), a jólét tekintetében nagyságrendekkel el van maradva a fő versenytársának számító szuperhatalomtól: az Egyesült Államoktól. Mai írásunkban egyrészt bemutatjuk az EU és az USA közötti főbb különbségeket, másrészt az elmaradás szempontjából legfontosabb problémakörökre is rávilágítunk, melyeknél támaszkodunk a svéd Timbro gazdaságkutató intézet június elején megjelent EU-USA összehasonlító tanulmányának gondolataira is.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Egy legutóbb megjelent Goldmann Sachs tanulmány azt jósolta, hogy hazánk az eddig előre jelzettnél várhatóan csak hosszabb idő alatt fogja utolérni - a jólét egyik mérőszámaként is funkcionáló - egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP tekintetében az EU átlagát. Az ok végtelenül egyszerű: feltehetően hiányozni fog a politikai egység, eltökéltség a kétségtelenül fontos különféle reformok végrehajtására.

Nincs ez másképp az Európai Unióban sem. A bevezetőben már említett jelentős elmaradásnak számos oka van (ld. később), melyek közül többet már az unió felelős vezetői is felismertek, de hozzánk hasonlóan az okok elhárításának útjában politikai indokok is szép számmal meghúzódnak. A választási ciklusokalapvetően befolyásolják a legtöbb gazdaságpolitikai célkitűzést, és csak elvétve találkozhatunk ciklusokon átnyúló közösségi szintű, pl. 10 évre szóló tervekkel (ami az európai gyakorlatban már hosszú távot jelent), melyeket ráadásul még teljesíteni is sikerül.

Az Európai Unió 2000 nyarán Lisszabonban - felismerve széleskörű elmaradottságát fő vetélytársától: az Egyesült Államoktól - egy csúcstalálkozó keretében meghirdette a 10 éves távlatra szóló ún. lisszaboni projektet. Ennek lényege, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasági övezetévé kíván válni. Ezt főként az információs társadalom, a tudásalapú gazdaság erőteljes fejlesztésével, illetve elterjesztésével kívánja elérni. El kell ismerni, hogy a projekt kétségtelenül hasznos célkitűzést fogalmaz meg, hiszen jól tudjuk, hogy az oktatásba, a nevelésbe, a tudásalapú társadalomba való befektetés hosszútávon a leginkább jövedelmező lehet, melyből a társadalom döntő többsége profitálni képes.

A lisszaboni terv szintén fontos célkitűzése, hogy a gazdasági növekedés tekintetében is vezető szerepet tölthessen be a lakosságában az USA-n már "túlnőtt" EU. A célkitűzések elfogadása óta a projektre megszabott idő közel fele már eltelt, de az eredmények és az első egyértelműen kedvező jelek még váratnak magukra.

A Timbro svéd gazdaságkutató intézet néhány hete az EU és az USA közötti főbb különbségek érzékeltetéséről, illetve a főbb problémák megjelöléséről azzal a céllal jelentetett meg egy tanulmányt, hogy az olvasók széles közönségét rádöbbentse ezen különbségek valódi nagyságára.

Indul az őrült toborzás: hamarosan kapkodnak majd a cégek az ilyen dolgozókért

Míg nyáron a vendéglátás vagy a mezőgazdaság terén lehetett fellendülést tapasztalni, úgy most az e-kereskedelem szempontjából várható erős időszak.

Erről ennyit: a magyar dolgozók fele keresztet vethet a béremelésre 2025-ben is, ez már most látszik

Az év vége közeledtével a vállalatok már javában készülnek 2025-re, tervezésüket pedig ismét az óvatosság jellemzi.

Kiderült, számíthatnak-e a magyar dolgozók fizetésemelésre jövőre

A KKV-k többsége nem tervez béremelést a következő évben, ami kihívások elé állíthatja őket a minimálbér-emelések miatt.

Felmondás közös megegyezéssel: a legfontosabb tudnivalók; alá ne írd, ha ezek nincsenek benne!

A felmondás közös megegyezéssel egy gyakran alkalmazott megoldás munkáltató és munkavállaló között, amely lehetőséget biztosít a munkaviszony békés lezárására.

Ilyen nincs, ekkora béremelésre számíthatnak jövőre a magyar melósok: sokaknak jön a pénzeső?

A munkaerőhiány és az automatizáció miatt egyre több cég képezheti a munkavállalókat.

Ezért a fizikai melóért jár álomfizetés Magyarországon: 830 ezret vihetnek haza a dolgozók

Több mint 830 ezer forintot vittek haza átlagosan a legjobban kereső magyarországi fizikai munkások az első félévben - derült ki a KSH adataiból.

Ezeknek a magyaroknak csak töredékét foglalkoztatják: sürgős megoldásra van szükség

A megváltozott munkaképességű embereknek már majdnem fele jövedelemből tartja el magát és családját

600 ezres fizetésért keresnek pultost, lángossütőt a karácsonyi vásárokba: végzettség sem kell

Már javában keresik a munkaerőt a közelgő karácsonyi vásárokba: 2500 forintt lehet keresni óránként

Hogy jön ki a matek? Ezer eurós minimálbér, álom vagy elérhető valóság?

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére.

Mi lesz az év végi béremelésekkel? Erre számítanak a magyarok, nem rózsás a helyzet

A dolgozó fiatalok között tízből nyolcan számítanak arra, hogy a következő időszakban magasabb bért kapnak.

Aggasztó, ami a magyar munkaerőpiacon történik: több az elérhető dolgozó, de lecsökkent a kereslet irántuk

A fizikai munkát végzők munkaerőpiaci lehetőségeit tekintve az elmúlt években jelentős változások mentek végbe.

Szomorú: csak töredékét foglalkoztatják ezeknek a magyaroknak, ráadásul a bérük is alacsonyabb

A WHO 2023-as becslése szerint a világon minden hatodik, összesen 1,3 milliárd ember él fogyatékossággal.

Menekülnek ezektől a cégektől a dolgozók: íme az intő jelek, nem ciki a próbaidő alatti felmondás

Egyre gyakoribb a próbaidő alatti felmondás, de a munkaadó gyakran meg is indokolja, miért kerül sor erre. Miért és mikor menekülnek a dolgozók még a...

Megalázó bérért szolgálnak és védenek: évek óta nem volt fizetésemelés a rendvédelemben, meddig bírják még ezt?

Egyre többen vannak a rendvédelmi dolgozók közül, akik csak a garantált bérminimumhoz közeli összeget kapják havonta. Váltani viszont nem mindenki mer a kevés fizetés ellenére...

Még a szegénységhez is kevés: ilyen megalázó bérekért robotolnak a magyar vidék melósai

A legjobban kereső dolgozók több mint nettó 1 milliót visznek haza átlagosan. A legrosszabbul fizetettek nettó átlagbére több megyében is a szegénységi küszöb alatt volt.

Ennyit keres egy ingatlan értékbecslő 2024-ben: mutatjuk, mi kell hozzá, hogy megcsípj egy ingatlan értékbecslő állás ajánlatot

Az ingatlan értékbecslők kulcsszereplők az ingatlanpiacon, hiszen szakértői munkájuk nélkülözhetetlen mind eladás, mind vásárlás és a banki hitelezések során is.

Követ dobott a tóba Orbán Viktor: hogy lesz itt egymilliós átlagfizetés a magyaroknak?

Alaposan felrázta ma reggel a bértárgyalások állóvizét a miniszterelnök: 2-3 éven belül szeretne Magyarországon egymilliós átlagfizetést.

Itt keresheti most rommá magát a legtöbb magyar: nincs mese, ezek a multik vannak a toplistán

A válaszadók 73%-a nemzetközi cégeknél szeretne elhelyezkedni. A legkevésbé vonzó szektorok közé jelenleg az oktatás és a marketing tartoznak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír