Németország az egyik legnagyobb nyertese lehet az EU-bővítésnek

A Goldman Sachs neves befektetési bank legfrissebb tanulmánya szerint azon országok profitálhatnak a legtöbbet a bővítésből, amelyek földrajzilag közel fekszenek Közép-Európához. Korábban számos tanulmány jelent már meg, melyek a bővítés legnagyobb nyertesei közé sorolták Németországot, Olaszországot vagy Ausztriát. A hasznok közé sorolható a kereskedelem bővülése illetve egyéb növekedést serkentő hatások. Az új tagállamok az egységes európai piac részeivé válnak.

Az említett nyugati államokban a pótlólagos növekedés évente elérheti akár a nemzeti össztermék (GDP) 0.25%-át is a bővítést követő első néhány évben. Ez az arányszám első ránézésre kicsinek tűnik, de ha belegondolunk, akkor ez Németország esetében évi kb. 5 milliárd euró, ami nagyjából Mongólia éves GDP-jének felel meg.

A tanulmány kimondja azt is, hogy azok az országok, amelyek földrajzilag távolabb esnek Közép-Európától, veszítenek a csatlakozással, ráadásul duplán. Az egyik veszteségforrás jól ismert: az unió támogatásai - amelyek eddig elsősorban a 15-ök szegényebb államaiba áramlottak - mostantól már a 25 tagállamú közösség szegényebb, új tagállamaiba áramlanak majd többségükben. A Golman Sachs jelentése szerint a másik probléma, hogy pl. Spanyolországnak és Portugáliának változtatnia kell az eddigi alacsony hozzáadott értéket és eladási árat képviselő termékszerkezetén, és versenyeznie kell az újonnan csatlakozott országokkal is.

Az EU-bővítéséből adódó pótlólagos gazdasági növekedés az euró-zóna más tagországaiban összességében a németországinál valószínűleg kisebb lesz. Ez részben a külkereskedelmi relációkkal függ össze. A 10 most csatlakozott ország összesített GDP-je az euró-zóna GDP-jének alig 6%-át teszi ki. Az elkövetkezendő öt évben a pótlólagos növekedés mértékét az euró-zónára nézve a Goldman Sachs mindössze évi 0.1%-ra teszi.

Az elemzés öt különböző területet jelöl meg, amelyek lényegesen hozzájárulhatnak a pótlólagos gazdasági növekedéshez: az egységes piac zavartalan működése, munkaerő-piaci mobilitás, bővülő kereskedelem, EU-támogatások és a külföldi működőtőke-beruházások.

Könnyen a kedvező folyamatok útjába állhatnak azonban különböző politikai érdekek. Az elemzés megemlíti például, hogy bár a legtöbb gazdasági előny várhatóan az egységes európai piac létéből fakadhat majd, ez azonban részben német és francia érdekek miatt egyelőre még kevésbé működik jól. Továbbá a munkaerő-piaci mobilitást jelentősen akadályozza, hogy belpolitikai érdekek miatt a 15 régi tagállam közül 13-ban (Nagy-Britannia és Írország kivételével) jelentős korlátozásokat vezettek be, amelyek akár hét évig is gátolhatják a gazdasági növekedésre vonatkozó kedvező folyamatokat.