Másfélszer több lakás, jelentős bővülés az ipari ingatlanoknál

A lakásépítésben 2001-ben megindult szerkezeti változás tovább folytatódik: a vállalkozások értékesítésre szánt, többszintes, többlakásos épületeinek térnyerésével, a lakossági építkezések, a családi házak és főleg a házilagos kivitelezés visszaszorulásával. A kiadott új építési engedélyek is ugyanezt a tendenciát tükrözik. 11 és félezer új lakás építésére adtak engedélyt, ennek közel felét három és többlakásos lakóépületbe tervezték.

A használatba vett lakások számának alakulását az év első negyedében elsősorban a vállalkozói lakásépítés befolyásolta, mely országos átlagban 82%-kal több volt, mint az előző év hasonló időszakában. Területi kiterjedése egyenetlen, s ebből következik, hogy a lakásépítés megyénkénti alakulása nagyon szélsőséges adatokat tükröz.

A természetes személyek lakásépítései az átlagosnál kisebb mértékben (43%-kal) nőttek, s az építtetői körben a lakosság és a vállalkozások egy évvel ezelőtti 67-27%-os részaránya 62-31%-ra módosult. Az új lakások egyre növekvő aránya (az előző évi 28% helyett 34%) épült értékesítés céljára, a bérlakásépítés (120 lakás) nem volt jelentős ebben az időszakban. Az építési kedv jelentős növekedése csak a fővárosra és a megyei jogú városokra vonatkozik, a többi városban stagnál, a községekben pedig csökken a jövőbeni építési hajlandóság.

Az üdülőépítésnek már évek óta csökken a jelentősége , ebben a negyedévben mindössze 113 üdülőegység épült, ugyanakkor több mint 400 új üdülőegység építésére kértek engedélyt.

A KSH adatai szerint az első negyedévben több mint 1 millió m2 lakóépület és 700 ezer m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Míg a lakóépületeknél ez 12%-os növekedést jelent - a többlakásos épületek további terjedése miatt - a nem lakóépületek beépítésre tervezett területe 26%-kal kevesebb , mint egy évvel ezelőtt. Ez utóbbi épületcsoportban csak az ipari jellegű építkezések bővültek jelentősen (43%-kal) , más területeken visszaesett az építési kedv.