KSH összefoglaló a tavalyi makrogazdasági folyamatokról

A gazdasági növekedés a II. negyedévhez képest (2.4%) kissé élénkült, a III. negyedévben 2.9%-ot tett ki. Az élénkülést a termelés oldaláról az ipar gyorsuló növekedése alapozta meg.

A GDP termelése és belföldi felhasználása közötti eltérés a III. negyedévben is igen jelentős. A GDP belföldi felhasználása 10.8%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A termeléshez képest mutatkozó többletfelhasználást külföldi forrásokból kellett fedezni.

A GDP felhasználási tételei közül a lakossági fogyasztás növekedési üteme változatlanul magas (8.3%). Számottevő mértékben hozzájárult a GDP belföldi felhasználásának gyors növekedéséhez ugyanakkor a beruházási tevékenység élénkülése, továbbá a növekvő készletfelhalmozás is. A beruházás struktúrájában az év első felében meginduló kedvező változások a III. negyedévben megerősödtek.

Az export növekedése, illetve a külgazdasági egyensúly javítása szempontjából meghatározó feldolgozóiparban kiugróan magas növekedést mutattak a fejlesztésre fordított kiadások. (27%-os volt a növekedés az előző év azonos idő-szakához képest.) Az építési beruházások csökkenése mellett a gépjellegű beruházások dinamikusan nőttek. A beruházott gépek mintegy fele import eredetű, így ez a jelenség rövid távon rontotta a külkereskedelem egyenlegét.

A 10 csatlakozó országban a GDP átlagos növekedési üteme 3.7%-os volt a III. negyedévben.

Magyarországon a kissé élénkülő gazdasági növekedés - az ágazati termelési adatok alapján - október-novemberben is folytatódott. Az ipari bruttó termelés 2003 január-novemberében 5.5%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Éven belül ersősödő dinamika érvényesült. Az utolsó két hónapban a munkanapok számával kiigazított növekedési ütem közel 10%-os volt. Az ipari termelést az erős exportértékesítés húzta a belföldi eladások gyakorlati stagnálása mellett.

Az építőipar teljesítménye január-novemberben lényegében azonos volt az előző évivel, vagyis a májusig tartó visszaesést az utána következő növekedés ellensúlyozta. Mezőgazdasági termékekből 11 hónap alatt valamivel (1.6%-kal) többet vásároltak fel, mint az előző év azonos időszakában.

A gazdasági élénkülést a külső pénzügyi egyensúly romlása és az államháztartás magas hiánya kísérte.

A külkereskedelemben a január-novemberi áruexport volumene 7.2%-kal, a behozatalé 10.1%-kal emelkedett. Az import javára mutatkozó ütemkülönbség a II. negyedévben volt a legmagasabb (8.2 százalékpont). Az eltérés a III. negyedévben 1.7 százalékpontra mérséklődött, október-novemberben pedig a kivitel növekedési üteme már némileg meghaladta a behozatalét. A folyó fizetési mérleg 11 havi deficitje 2 milliárd euróval volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A növekményből 1.3 milliárd eurót a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének romlása magyaráz. A folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozásában a nem adóssággeneráló források szerepe minimálisra csökkent, mely veszélyes. A nettó külföldi adósságállomány szeptember végén 3.2 milliárd euróval nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt.

Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2003-ban 1054 milliárd forint volt, mely a becsült GDP 5.6%-a. A deficit jóval (28%-kal) nagyobb az előirányzatnál.

Csökkenő munkanélküliség

A munkaerőpiacon az év I. negyedévétől érvényesülő kedvező irányzatok folytatódtak. A foglalkoztatottak száma 63 ezer fővel emelkedett a munkanélkülieké csökkent, a munkanélküliségi ráta 5.5% lett.

2003. január-novemberben az alkalmazottak száma a versenyszférában stagnált, a költségvetési intézményekben emelkedett (2.6%-kal). Ez a tendencia az év elején volt a legerősebb, majd fokozatosan gyengült és novemberben megfordult. (Novemberben a költségvetési intézményeknél stagnált a létszám, a versenyszférában pedig 0.4%-kal emelkedett.)

Az alkalmazásban állók reálkeresete január-novemberben 10.1%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetgazdasági átlagon belül a versenyszférában 7.8%-kal, a költségvetési intézményeknél 14.4%-kal emelkedett a reálkereset.

Júniustól gyorsuló árnövekedés

A fogyasztói árak 2003-ban 4.7%-kal emelkedtek. A növekedés üteme alacsonyabb volt, mint a megelőző évben (5.3%). Az éven belül az áremelkedés májusban volt a legalacsonyabb (3.6%). Júniustól gyorsult az áremelkedés, decemberre 5.7%-ra emelkedett.