Rengeteg magyar készülhet radikális lépésre a pénzével: durván jól járhat az, aki még időben lép?

Természetes, hogy a világgazdaság utóbbi évekbeli kilengései – járvány, háború, infláció, kamatemelések és geopolitikai feszültségek – után egyre többen keresik a válaszokat arra, hol lehet a legnagyobb biztonságban a megtakarított pénzük. Sokan nemcsak a veszteségek elkerülésére, hanem arra is törekednek, hogy a turbulens piaci környezetben akár extra profitra tegyenek szert – ha már a hagyományos formák nem feltétlenül nyújtanak biztos hozamot.

Egy nemrégiben közzétett olvasói szavazásunk azt mutatta: az arany és az ingatlan továbbra is a legnépszerűbb befektetési formák közé tartoznak. Mégsem beszélhetünk egyértelmű konszenzusról – a válaszadók preferenciái erősen szóródtak, ami azt jelzi, hogy a befektetők egy jelentős része bizonytalan, vagy épp nyitott az új lehetőségekre.

És valóban: míg az aranyhoz vagy egy ingatlanhoz nem feltétlenül fér hozzá bárki egy átlagos megtakarítással, addig egy devizabefektetés már sokkal szélesebb rétegek számára is elérhető. A kérdés már csak az: ha a forint nem jelent biztos pontot, akkor vajon melyik valutában bízhatunk a következő időszakban?

Hol lehet számítani erősödésre, stabilitásra – és talán még némi hozamra is? Ebben a cikkben most a legfrissebb nemzetközi elemzések alapján mutatjuk be, mely devizák emelkedtek ki az utóbbi időszakban, és milyen trendek mozgathatják a piacot a következő hónapokban.

Vámmegállapodás az USA és az EU között – sok mindent átírt

Egy újabb nagy gazdasági alku borzolja a kedélyeket a nemzetközi pénzpiacokon: az Egyesült Államok és az Európai Unió végre nyélbe ütötte a hónapok óta tárgyalt kereskedelmi megállapodást, amelyet Ursula von der Leyen egyenesen „minden idők legnagyobb kereskedelmi egyezségének” nevezett. A megállapodás azonban meglepő következményekkel járt:

• az euró több mint 1 százalékot gyengült a dollárral szemben, ez volt a legnagyobb egynapos esés május óta,
• az európai tőzsdék lefordultak a hírre: a DAX 1,1, a CAC 40 pedig 0,4 százalékot esett,
• különösen a német autóipari részvényeket ütötte meg a fejlemény: ezek 1,8 százalékkal estek vissza a Stoxx Europe 600 indexen.

Bár a megállapodásnak köszönhetően Európa elkerülte a komolyabb kereskedelmi háborút, az, hogy az USA 15 százalékos vámokat vezet be az EU-s termékek jelentős részére, még így is háromszoros növekedést jelent a korábbi átlagos vámszinthez képest.

Felemelkedőben a dollár: itt az új szuperdeviza?

A hét eleje „kulcsfontosságú” időszak volt a nemzetközi piacokon. Összefoglalva a következő fontos döntések születtek:

• Az USA és az EU egy új kereskedelmi megállapodást kötött, amelyet sokan az USA javára „féloldalas egyezségként” értelmeznek.
• Donald Trump elnök jelezte: a Kínával folytatott vámháborúban is újabb fegyverszünet jöhet, ami csillapította a globális kockázatkerülést.
• Az amerikai jegybank a héten dönt az alapkamat sorsáról, és bár változás nem várható, a piac erőteljes jelzést remél az őszi kamatcsökkentésekről.
• Eközben a tőzsdéken rekordszintek környékén mozog az S&P 500, az amerikai cégek profitadatai pedig egyelőre a várakozásokat is felülteljesítik.
• Az úgynevezett „US exceptionalism”, vagyis az amerikai gazdaság relatív ereje újra egyre több befektetőt vonz – emiatt a dollár iránti kereslet nő, és az árfolyam emelkedik.

Mindezeknek (is) köszönhetően az amerikai dollár hétfőn az év egyik legerősebb napját produkálta: május óta nem látott mértékben erősödött. Eközben az euró gyengült, és a piac szereplői most azt találgatják, vajon csak egy átmeneti kilengésről van-e szó, vagy tartósabb erőviszony-átalakulásnak vagyunk a tanúi. A kérdés nem pusztán spekuláció – aki időben lép, az akár több tízezer forintot is nyerhet az árfolyamváltozásokon.

Hiába az érzékeny környezet, tartós lehet az erősödés

A múlt héten bejelentett amerikai GDP-adat a vártnál kedvezőbb volt, ami megerősítette a befektetők hitét abban, hogy az amerikai gazdaság túlszárnyalja az európait. Emellett a pénzügyi piacokon csillapodni látszanak a globális kereskedelmi aggodalmak az említett vámmegállapodásnak köszönhetően.

A dollár erejét az is fűti, hogy a Federal Reserve várhatóan szigorítani fogja monetáris politikáját, miközben az Európai Központi Bank inkább kivár. Tehát: az amerikai kamatok emelkedése vonzóbbá teszi a dollárt a befektetők szemében, míg az euró kamatszintje stagnál.

Miért érdekes ez egy magyar számára?

A magyar gazdaság importfüggő, és az árfolyamváltozások gyorsan megjelennek a mindennapjainkban – a tankolástól a nyaraláson át az online vásárlásig. Ha például valaki most vásárol amerikai webshopból, vagy amerikai utazást tervez, a forint–dollár árfolyam különösen érzékenyen érinti.

A dollár árfolyama a napokban 365 forint fölé kúszott, ami többhavi csúcsnak számít. Ez azt jelenti, hogy például egy 1000 dolláros elektronikai rendelés ma akár 20-25 ezer forinttal is többe kerülhet, mint ha valaki még júniusban fizetett volna. De nemcsak a vásárlók, hanem a befektetők is figyelnek: aki korábban dollárban tartotta a pénzét, most vastagon nyerhetett az árfolyamnyereségen.

Összességében a dollár erősödése azt jelenti, hogy:

• a dollárban tartott megtakarítások többet érnek forintban kifejezve,
• az euróval szemben is erősebb lett, így sokaknak alternatívává válhat, ha nem forintban akarnak tartalékot képezni.

A magyar piacon jellemzően az euró az első számú menekülővaluta, de a jelenlegi geopolitikai és gazdasági folyamatok alapján a dollár lehet a következő favorit – különösen akkor, ha valaki nem rövid távra gondolkodik, és dolláralapú eszközökbe fektet. 

Van egy komoly árnyoldala is

A folyamatok természetes velejárója, hogy minden drágább lehet, ami dollárhoz kötött. Az importoldalon az erős dollár drágítja a magyar vásárlók számára az olyan termékeket és szolgáltatásokat, mint:

• elektronikai cikkek (pl. iPhone, laptopok, konzolok),
• amerikai szoftverek, előfizetések (Netflix, Spotify),
• amerikai utazások, repülőjegyek,
• üzemanyag (az olaj árfolyama dollárban számított).

Magyarul: ha tartós az erősödés, a magyar inflációra is rárakódhat egy újabb réteg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kilőtt a Brent-Crude index: érik a brutális drágulás a magyar benzinkutakon is?

A térség geopolitikai kockázatai már most is hatással vannak a nemzetközi olajpiacra.

Befektetési lehetőség vagy árfolyamrulett?

A devizapiac természeténél fogva ingadozó, és aki spekulál, az vállalja is a kockázatot. De nem csak spekulánsoknak érdemes most figyelni: sok magyar család rendelkezik devizában tartott megtakarítással (akár euróban, akár dollárban), sőt, egyre többen kapnak külföldről fizetést vagy utalnak haza – nekik nem mindegy, milyen árfolyamon váltanak.

Most, hogy a dollár stabilizálódni látszik a 360 forint feletti tartományban, sokan elgondolkodhatnak azon, érdemes-e hosszabb távra is dollárban gondolkodni. Aki például már korábban dollárba menekítette a megtakarításait, most akár kétszámjegyű hozamot is elkönyvelhet – pusztán az árfolyamnyereségen keresztül.

Mi várható ezután?

A jövő bizonytalan, és bár a dollár most erősödik, sok elemző szerint hosszabb távon az euró is visszanyerhet valamit a tekintélyéből, főként ha az eurózóna gazdasági kilátásai javulnak. Ugyanakkor az amerikai gazdaság lendülete, a magasabb kamatkörnyezet, és a globális befektetői bizalom átrendeződése mind a dollár mellett szólnak.

A magyar forint mindeközben saját küzdelmeit vívja: az inflációs nyomás enyhült ugyan, de a kamatpolitika még mindig feszes, és a forint továbbra is érzékenyen reagál minden külső sokkra. Ebben a bizonytalan közegben a dollár lehet a következő időszak menekülővalutája – nem csak a világban, de akár Magyarországon is.