Megszólalt az MNB: csúnyán visszaeshet a folyósítások, nőhet a bedőlt hitelek száma

Az emelkedő infláció, az európai energiaválság, illetve a mélyülő geopolitikai feszültségek határozzák meg leginkább a nemzetközi gazdasági folyamatokat. Az orosz-ukrán háború elhúzódása érdemben befolyásolja az Európai Unió gazdaságának teljesítményét és pénzügyi stabilitását. A rendkívül magas energiaárak csökkentik a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét, illetve súlyos költségnövekedést terhelnek a vállalatokra. Az inflációs kockázatok növekedése miatt számos jegybank szigorított eszközvásárlási programján és kamatkondícióin. Az európai bankoknak számos kihívás együttes kezelésére kell felkészülnie, melyek kapcsán az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) figyelmeztetést adott ki.

A romló gazdasági környezet a hazai gazdaságot is negatívan érinti, és érdemi kockázatot jelent a portfólióminőségre. A nemteljesítő hitelek aránya kis mértékben elmozdult historikus mélypontjáról, a lakossági szegmensben 4,2 százalékot, a vállalati szektorban pedig 3,9 százalékot tett ki a félév végén. A kiemelten sérülékeny hitelportfólió kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára.

Becslésünk szerint a 2022 őszéig megfigyelhető hatások együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett

- írják, és azt is hozzáteszi,k, hogy a lakossági rezsiköltségek megugrásának hatására a hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek NPL-rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére, az energiafogyasztásban történő alkalmazkodással azonban ez az emelkedés érdemben kisebb lehet.

Meglátásuk szerint az állami intézkedések idén és jövőre jelentősen csökkentik a bankrendszer jövedelmezőségét. A hitelintézeti szektor 2022 első félévében 200 milliárd forint adózott eredményt ért el az egyedi, nem konszolidált adatok alapján, amivel a sajáttőke-arányos megtérülés 10 százalékról 7 százalékra süllyedt.

A jövedelmezőség csökkenése és a tőkepótlási lehetőségek beszűkülése középtávon a hitelezési kapacitások mérséklődéséhez vezethet.

Az MNB véleménye szerint a magyar bankrendszer ellenálló képessége erős, jelentős tőke és likviditási pufferekkel érkezett a jelenlegi, komplex kihívásokkal teli időszakba. Bár a bankok likviditási puffere enyhén szűkült, továbbra is bőséges tartalékok állnak rendelkezésükre. A bankszektor egy jelentős likviditási sokk esetén is teljesítené a szabályozói követelményeket.

A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója 18,5 százalékra mérséklődött a félév végére, ami erős sokkellenálló-képességről tanúskodik, miután még a súlyosabb és elhúzódó stressz-szcenárió esetén is mindössze átmeneti, kezelhető mértékű tőkehiány keletkezik szektor szinten.

A háztartások és vállalatok pénzügyi intézményektől történő hitelfelvételének mérséklődése várható.

A magánszektor hitelállománya dinamikusan bővült 2022 első felében. Előretekintve a magasabb kamat- és működési költségszint, valamint a megnövekedett bizonytalanság a beruházási hitelkereslet visszaesését eredményezi. Jelentősen növekedett a devizahitelek kibocsátása a vállalati hitelpiacon, azonban ezen hitelfelvevők többsége rendelkezik devizabevétellel.

A lakossági hitelkibocsátás a kiemelkedő első félévet követően a harmadik negyedévben lassult. Az emelkedő kamatkörnyezet és a magasabb lakásárak miatt a lakáshitel-kereslet visszaesése várható. A következő félében a bankok döntő többsége mind a lakossági, mind a vállalati hitelek feltételének szigorítását tervezi, ennek megfelelően a fennálló hitelállomány éves növekedési ütemének érdemi csökkenésére számítunk.