Csúnya időszak jön a hazai bankokban: mi lesz így a magyarok hiteleivel, befektetéseivel?

Folytatódik az MNB kamatemelési ciklusa. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ráadásul a korábbinál szigorúbb, 50 bázispontos emelést hajtott végre.

Így január 26-tól az alapkamat mértéke a korábbi 2,40 százalék után 2,90 százalékos lesz.

A kamatfolyosó mindkét oldala szimmetrikusan, szintén 50-50 bázisponttal emelkedett. Mind a kamatdöntést követő alelnöki sajtótájékoztató. Emellett aggasztó, hogy mind a Monetáris Tanács állásfoglalása továbbra is elsősorban a tartós és továbbra is felfelé mutató inflációs hatások erősödését hangsúlyozta.

Az elemzőket rendkívül meglepte az emelés mértéke, a piac ugyanis egyöntetűen 30 bázispontos emelésre számított. Az Erste elemzőjének meglátása szerint a várakozásoknál nagyobb emelést feltehetően a decemberben bejelentett lakossági kamatstop is ösztönözte, hiszen így a jelzáloghitelek még egy ideig védve maradnak a kamatok emelkedésétől. Emellett a tájékoztatóból kiderült, hogy az egyhetes betéti kamat meghatározása ezután a tervek szerint havonta történik, ugyanakkor nyitva hagyták a lehetőséget a gyors reagálásra.

Az MNB még tavaly júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely kotábbi közlésük szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba:

Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták me

- jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank stratégiájával kapcsolatban Matolcsy György jegybankelnök az első kamatemelés utáni sajtótájékoztatóján. A tegnapi nyilatkozatuk szerint pedig ez az időszak néhány hónapig még mindenképp tartani fog.

Jelenleg tehát nem az a kérdés, emelik-e a jegybanki alapkamatot, hanem az, hogy mennyivel. Az biztos, hogy bár az MNB hosszabb ciklust jelentett be, ám biztosan nem fognak olyan mértékű kamatemelést eszközölni, amely recesszióba döntené a válságból kilábaló gazdaságot.

Alacsony alapkamat, olcsó hitel

Egészen júniusig igen alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban.

Mostanra azonban egész más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.

És hogy köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.

Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek. Most hosszú évek után ennek a fordítottja indult el. Az irányadó kamat az egyik legközvetlenebb módon a rövid futamidejű hozamokat befolyásolja. Ezek közé tartoznak a jegybanki hozamok, mint a BUBOR. Ennek értéke alapján módosul ugyanis a kölcsönök kamata.

Szerdán pedig az MNB közlése szerint a BUBOR is rég nem látott csúcsra, 4,19-ről 4,31 százalékosra emelkedett.

Baj lehet a nem fixált hitelekkel?

De mi is az a BUBOR? Az a kamat, amelyen a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanak egymásnak rövid futamidőre, vagyis gyakorlatilag a változó kamatú hitelek “beszerzési ára”. Ezért egy ilyen kölcsön kamata kamatfordulókor olyan mértékben fog megváltozni, amilyen mértékben a referenciamutató értéke módosult az előző kamatfordulóhoz képes. (Ha például a 3 havi BUBOR értéke az induló állapothoz képest 0,5 százalékponttal emelkedett 3 hónap alatt, akkor az ehhez kapcsolódó kölcsönök kamata is 0,5 százalékponttal fog emelkedni.) A hitelekre a referenciamutató hónap utolsó munkanapja előtti második napon érvényes értéke az irányadó.

A szakértők a kamatemelési ciklus elején nem vártak jelentős emelkedést a lakossági hitelek kamataiban, azonban mostanra, a hatodik alapkamat emelés után, azok is elkerülhetetlenül berobbantak. A  folyamatos drágulás pedig most már lényegében a lakossági hitelek piacán is borítékolható. Olyannyira, hogy az "első fecskék" már módosították is kondíciós listáikat.

Mint tehát arra számítani lehetett, a hazai hitelintézetek is elkezdték hozzáigazítani a hitelkonstrukciók árazását az új monetáris politikához. A Pénzcentrumot a Bankmonitor decemberben már arról tájékoztatta, hogy több hazai bank is módosított a kondíciók feltételein. 

A jegybanki alapkamat újabb emelése pedig a kölcsönök tovább drágulásához vezethet. Az MNB kamatemelési ciklusa pedig tovább folytatódik, így a folyamatos drágulás mostanra gyakorlatilag borítékolható.

Az új hiteleken belül a változó kamatozású kölcsönök aránya elenyésző, ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek közel fele még mindig éven belüli kamatperiódusú. Ezen konstrukciókon belül is igen jelentős a 3 havi kamatperiódusú konstrukciók aránya, ez annak köszönhető, hogy a deviza hitelek forintra váltásakor a kamatperiódust 3 hónapban határozták meg.

Ezért annak tudatában, hogy nem tudni, hol ér véget a kamatemelési ciklus, érdemes a már meglévő hiteleinket is fixáltatni, ha pedig újat veszünk fel, megérheti akár a teljes futamidőre befixálni a kamatokat!

Itt az ideje befektetni?

Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak.

Sokan emiatt inkább állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.

Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.

Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.

Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Hiszen, mint ismeretes ennek alapkamata csupán 3 százalék, viszont a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.) A konstrukció normál kamata 5,46 százalék jelenleg, a kamatkülönbözetet – 2,46 százalékot – pedig a tizedik év végén egy összegben meg kellene fizetni az államnak a jegybanki alapkamatnak megfelelő büntetőkamattal.