Nem fognak örülni a lakáshitelesek: 15 százalékkal emelkedhet a törlesztő

Miről is van szó?

2012 áprilisától léphettek be a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők az árfolyamgátba, amelynek az volt a lényege, hogy:

• A rögzített árfolyamon (CHF esetében 180 forint) lehetett fizetni az aktuális törlesztőrészletet, általában jóval alacsonyabban a piaci árfolyamnál.
• A rögzített árfolyam feletti tőketörlesztés az úgynevezett gyűjtőszámlára került, aminek a törlesztését 5 év elmúltával kell megkezdeni.
• A rögzített árfolyam feletti kamattörlesztést viszont a hitelintézet és az állam fele-fele arányban elengedte.

Összesen több mint 170 ezer adós élt az árfolyamrögzítés lehetőségével, ami a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők jóval több mint harmadát jelentette. A legtöbben 2012 folyamán, vagyis öt évvel ezelőtt léptek be, náluk idén fog véget érni a "kegyelmi időszak". 

Hiába tűnt el a gyűjtőszámla-tartozás

Az árfolyamgátasokat is érintették azonban a 2015-ös elszámolások. Ezek eredményeként eltűnt a gyűjtőszámla-tartozások 92 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka.

A gyűjtőszámla-tartozások eltűnése azonban nem szüntette meg a törlesztőrészlet rögzítését, vagyis az elszámolások óta is mesterségesen alacsonyan, a 2015. januári szinten vagy az alatt volt tartva a jelzáloghitelesek egy részének törlesztőrészlete. Az elméleti (magasabb) és a gyakorlati (alacsonyabb) törlesztőrészlet közötti különbözetet hozzáírták a bankok az ügyfél tőketartozásához. Lényegében ennek a többletnek a törlesztését kell megkezdeni a következő hónapokban - mindenkinek akkor, amikor az árfolyamgát eredeti, 5 éves időszaka lejár. Mindez tehát azokat is érinti, akiknek időközben eltűnt a gyűjtőszámla-tartozásuk.

Az elmúlt két évben bárki kérhette, hogy szüntesse meg a bankja a törlesztőrészlet mesterségesen alacsonyan tartását. Az elszámolás során a hitelintézetek is tájékoztattak erről, ugyanakkor a bankok tavaly szeptemberi, MTI-nek adott válaszai szerint kevesen éltek ezzel az "óvintézkedéssel":

• az OTP ügyfeleinek mindössze 1 százaléka vállalta, hogy magasabb részletet fizet, pedig az akkori kamatszint mellett az ügyfelek 70 százaléka számíthat törlesztőrészlet-emelkedésre, 25 százaléknál pedig várhatóan futamidőt kell hosszabbítani,
• a CIB-nél az érintettek mindössze 3 százaléka lépett ki az árfolyamgátból tavaly őszig, a banknál pedig arra számítottak, hogy több ügyfél fizetéskönnyítési lehetőséget fog kérni,
• az MKB-nál az érintettek mintegy 10 százaléka jelezte, hogy az árfolyamgát lejárta előtt kilépne,
• az UniCreditnél kevesebb mint 3100 érintettből kevesebb mint 250 ügyfél kérte az új törlesztőrészlet megállapítását,
• a Raiffeisennél több ezer árfolyamgátasból közel ezren jelezték, hogy kilépnének.

Mi vár azokra, akik nem léptek ki?

Az elszámolások időszakában kiadott 2014. évi LXXVII. törvény és a 53/2014. NGM-rendelet szabályozza a várható törlesztőrészlet-emelést és futamidő-hosszabbítást. Előbbi így fogalmaz:

Kétféle sors várhat tehát az érintettekre akkor, amikor lejár náluk az árfolyamgát 5 éves időszaka: 

• legfeljebb 15 százalékkal megnő a törlesztőrészlet,
• ha ez nem elég az időközben felhalmozódó tőke törlesztésére, akkor a futamidő is megnő, legfeljebb az adós 75. életévének betöltéséig.

Mennyi az annyi?

Hogy ki mekkora törlesztőrészlet-emelkedésre számíthat, illetve mennyivel nőhet meg a hitelének a futamideje, arra nehéz általánosan érvényes megállapítást tenni. Az alábbi táblázatban egy tízéves hátralévő futamidejű, 5 százalékos kamatozású, az elszámolás előtt 7 milliós tőketartozású hitelen mutatjuk be, mire lehet számítani. Ötféle ügyfelet és három esetet tartalmaz a táblázat: az ügyfelek abban térnek el egymástól, hogy mekkora könnyítést hozott nekik az elszámolás, az esetek pedig abban, hogy mikor lépnének ki alapesetben az árfolyamgátból/rögzítésből (2015-től számítva 2, 3 vagy 4 év múlva).

A Portfolio számításából kiderült, hogy akiknek mindössze 5-10%-kal csökkent a tőketartozásuk és ezáltal az elméleti törlesztőrészletük a 2015-ös elszámolások hatására (az átlagos csökkenés 20-25% körül volt a devizaalapú jelzáloghitelek összességénél), azoknál például a 15%-os törlesztőrészlet-emelés mellett a futamidő 1-3 évvel történő meghosszabbítására is szükség lehet. Azóta azonban jelentősen csökkent a 3 havi Bubor mint referenciakamat, így elvileg az érintettek elméleti és gyakorlati (rögzített) törlesztőrészlete közötti különbség is. A jegybank monetáris politikája tehát valamelyest csökkentette az elmúlt két évben a várható tehernövekedés nagyságát - adósonként ugyancsak más-más mértékben.