Ilyen alacsony kamatokat rég láttak a devizahitelesek

Visszaesett a lakossági hitelezés

Korábban több banktól is azt a jelzést kaptuk, hogy az MNB január 1-jén életbe lépő adósságfék-szabályozása jelentősen visszafogja majd a lakossági hitelezést. Amely egyébként tavaly indult először látványos bővülésnek.

A szabályozás januárban még kevésbé, februárban már annál inkább befolyásolhatta a volumeneket.

Hogy mennyiben köszönhető ennek, esetleg az elszámolások miatti banki kapacitásszűkének, nem tudni, de tény, hogy a lakáshitel-kihelyezések a januári 22,3 milliárd forintos szintről 12,2 milliárd forintra estek. Igaz, az egy évvel korábbi 11,6 milliárd forinthoz képest ez is növekedést jelent, ám ne felejtsük: időközben volt egy kisebbfajta lakáshitel-boom Magyarországon - a januári adat például még majdnem duplája volt az egy évvel korábbinak.

A lakossági hitelkihelyezés visszaesése nem hagyta érintetlenül a fogyasztási hiteleket sem, sőt a szabad felhasználású jelzáloghitelek új volumene alig több mint a felére esett. A személyi kölcsönök esetében az egy évvel korábbihoz képest visszaesést, a januárihoz képest viszont némi bővülést láthatunk.

Nagy változás a devizahiteleknél

Az idei első (márciusi) jegybanki kamatcsökkentés természetesen még nem, a devizahitelek elszámolása utáni helyzetre való fokozatos áttérés azonban már látszódik a kamatstatisztikákon. Évek óta nem látott változást történt ezzel: a frankalapú lakáshitelek kamatszintje például a fél évvel korábbi 6,3 százalékról 5 százalékra, a szabad felhasználású hiteleké 7,6 százalékról 6,5 százalékra csökkent. A változásnak valószínűleg még nincs vége, hiszen májustól kell a bankoknak mindenestül az új törlesztőrészletet érvényesíteniük. 

A személyi kölcsönöknél ez a szám 24,9 százalékról 21,7 százalékra csökkent, és a folytatódó jegybanki kamatcsökkentés hatására akár további lazítás is jöhet a bankoknál.