Itt az ítélet az első banki devizaperben

Mi volt az indoklásban?

A felperes a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről (ászf), így a keresetet el kellett utasítani. A törvény ugyanis általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.

A bíróság így (a kereshetőségi jog hiányában) azt már nem is vizsgálta, hogy a törvényben előírt feltételeknek megfeleltek-e a felperes takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai. Az ászf és az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel között az a különbség, hogy előbbi a pénzintézet - jelen esetben a takarékszövetkezet - saját sablonja, okirata, amelynek kialakításában a fogyasztó nem vett részt.

Mikor nyerhet pert egy bank?

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor lehet tisztességes, ha megfelel a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK véleményében felsorolt 7 elvnek:

Magyarul: az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor tisztességesek, ha azok az adós számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a Kúria véleményének megfelelő oklistában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a törlesztőrészletre; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének megfelelően került sor.

Mivel érvelt a takarékszövetkezet?

A törvény szerint tisztességtelenek voltak a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötések. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni.

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, ellentétes többek között a jogállamiság és a tisztességes eljárás elvével.
A bíróság egyelőre érdemben nem reagált erre az indítványra.

Ezután a felperes elkezdte sorolni azokat a bizonyítékokat, amelyek álláspontja szerint azt támasztják alá, hogy a takarékszövetkezetnél kötött összesen kevesebb mint száz, 2007 szeptember elsejétől kötött devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt, mert megfelelt a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített feltételeknek.

Hozzátette: a szerződések megkötésük időpontjában megfeleltek az akkor hatályos jogszabályi, banki szakmai rendelkezéseknek is, továbbá az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem jelzett semmiféle szabálytalanságot.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperessel ellentétben azt kérte a bíróságtól, hogy ne függessze fel az eljárást és ne forduljon az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a jogszabály összhangban áll az alaptörvénnyel. Kiemelte: a törvényben meghatározott elveknek nem felelnek meg a takarékszövetkezet által alkalmazott szerződések.