10 °C Budapest

Döntött a bíróság - Mi lesz most a devizahitelekkel?

Pénzcentrum
2014. április 30. 16:15

Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni. Fontos téma lesz ez a Portfolio.hu Hitelezés 2014 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!



Tudósításunk az Európai Bíróság bejelentéséről és a piaci reakciókról:
2014.04.30 13:59 Devizahitelek: a Kúria is belenyúlhat a szerződésekbe, megszólalt az OTP

"Túlzóak és megalapozatlanok az ügy kapcsán tapasztalható várakozások. Bárhogyan is végződik ez a per, az nem jelenti azt, hogy az adós mentesül a neki kifizetett hitelösszeg visszafizetése alól. Ez a jogvita a felvett hitelösszeghez mérten kis összeg elszámolásáról szól. Tévúton jár, aki azt gondolja, hogy bármilyen bírósági döntés mentesíti majd a felvett és felhasznált hitelösszeg visszafizetése alól" - fejtette ki a Portfolio.hu-nak egy banki jogász. Az Európai Bíróság szerinte nem könnyítette meg a Kúria dolgát, de a hitelesek és a bankok sem bonthatnak pezsgőt. A bankok jellemző véleménye szerint az árfolyamrést indokló konverziós szolgáltatások olyan "jellegadó" szolgáltatásai a deviza alapú kölcsönöknek, amelyek nélkül a szerződés fogalmi elemei nem teljesülnek. A konverzió tehát a kölcsön alapján nyújtott szolgáltatásokhoz elválaszthatatlanul és szükségszerűen kapcsolódó szolgáltatás, amit tavaly júliusban a Kúria is megerősített.

Döntött a bíróság - Mi lesz most a devizahitelekkel?


Sahin-Tóth Balázs ügyvéd szerint viszont az Európai Bíróság döntése inkább a devizahitelesek számára kedvező. Az első alapvető kérdésben visszadobta a labdát a bíróság a Kúriának: neki kell eldöntenie, tisztességtelen-e az árfolyamrés, illetve mely feltételek mellett az. Egy EU-s direktíva értelmében egy ilyen vizsgálat nem végezhető el a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására vonatkozóan, illetve az ár és a szolgáltatás arányát meghatározó szerződéses feltételekre sem. A konkrét kérdés azonban a határon mozog ebből a szempontból. Az árfolyamréssel kapcsolatban így nem nyilvánította ki az Európai Bíróság, a szerződés elsődleges tárgyának tekinti-e, ami egyébként meglehetősen relatív. Ugyanakkor jelezte: nem tekinti a szolgáltatás fejében ellenszolgáltatásként fizetendő díjnak.

Amennyiben vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége (vagyis a Kúria úgy véli majd, hogy nem elsődleges tárgya a szerződésnek), akkor az alapján dönthető majd el a tisztességtelenség kérdése, hogy az ügyfél számára világos és érthető volt-e az árfolyamrés működése. Kásler Árpádéké vélhetően egy olyan eset volt, amelyben az árfolyamrés nem volt világos és érthető, ugyanis a költségek listája a hitelszerződésben nem tartalmazta az árfolyamrést. Hasonló eset lehet az is, amikor az ügyfél képes bizonyítani, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást, ám ez Sahin-Tóth szerint nem jellemző: a devizahitelek során jellemzően feltárták a bankok a kockázatokat. A Kúria végül a Kásler-ügy említett vonatkozásában úgy billentette helyre tavaly júliusi döntésében a szerződés érvényességét, hogy lényegében a szerződéskötéskori állapotot állította helyre. Sahin-Tóth Balázs szerint megvan az esély arra, hogy ismét hasonló döntést hoz a Kúria.

Jogegységi határozattal azonban nem lehet teljesen egy nevezőre hozni a különböző szerződéseket, hiszen bankok között és bankon belül sem ugyanúgy történt az egyes ügyfelek tájékoztatása, márpedig elsősorban ez döntheti el, tisztességes-e a szerződés.

Zalán Gábor ügyvéd szerint nincs nagy meglepetés az Európai Bíróság ítéletében. Két szempontból jobb az ítélet a devizahiteleseknek, mint a bankoknak:
1. Kimondták, hogy az árfolyamkülönbözet nem elemi része a devizahitel-szerződéseknek, és semmi sem kényszerítette a bankok arra, hogy különböző árfolyamon számolják a hiteleket. Hogy az árfolyamrés a szerződés elsődleges tárgya és lényeges része-e, annak eldöntését a Kúriára bízta a bíróság. Zalán arra számít, hogy annak fogja tekinteni a Kúria, ugyanis az árfolyamrés meghatározza a törlesztőrészlet nagyságát.
2. Az Európai Bíróság felhatalmazta a bíróságokat arra, hogy ha tisztességtelen feltétellel találkoznak, akkor azt egy nemzeti jogból vett "tisztességes" rendelkezéssel kiküszöböljék. A magyar jogi logika erre nem nagyon adott lehetőséget eddig. Hogy mi lesz a vitatott pont helyébe lépő tisztességes feltétel, nagy kérdés. Logikusan háromféle megoldás közül választhatnak a bíróságok: 1. a folyósításinak megfelelő árfolyamon kell törleszteni, 2. valamiféle középárfolyamon teszik ezt, 3. azt mondja a Kúria, hogy nem tisztességtelen a mostani feltétel.

Nem valószínű, hogy jogegységi határozatot hoz az árfolyamrés ügyében a Kúria, ugyanis ebben nem születtek egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek - véli Zalán Gábor. Az egyoldalú kamatemelések ügyében viszont számíthatunk ilyenre, nagy kérdés, ennek mi lesz a tartalma.

Úgy véli, nagy valószínűséggel nem mondja ki az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban sem a Kúria, hogy úgy, ahogy vannak, ezek tisztességtelenek. Ha azonban a szerződések objektíve nem tartalmazzák a kamatváltozásokra vonatkozó oklistát, tisztességtelennek nyilváníthatja a Kúria a kamatemelést. Nincs azonban jogi útmutatás arról, miként állítható helyre egy kamatszint tisztességessége. A bank beperlését fontolgató adósok érdeke, hogy bizonyítsák: a tájékoztatás nem volt megfelelő a hitelszerződés megkötésekor. Érdemes azonban mindenkinek megvárnia, milyen döntést hoz a Kúria.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Ami a kormányt illeti: senki nem fog helyette jogot alkotni. Az Európai Bíróság ítélete csak megerősítette, hogy jogalkotás nélkül nem oldható meg a devizahitelesek helyzete. A kormány az Alkotmánybíróság márciusi határozata alapján elvileg ott változtathat a szerződéseken, ahol a bíróságok: ahol az egyik fél jogos érdeke előre nem látott módon egyoldalúan sérült. Ha a Kúria kimondja, az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések ügye ilyen lehet.

Döntött a bíróság - Mi lesz most a devizahitelekkel?


Nemes Ákos ügyvéd véleménye kissé eltér a fenti kettőétől: szerinte az Európai Bíróság ítélete alapvetően jó hírrel szolgált a bankoknak, hiszen 1. nincs általános elmarasztalás, nem mondták ki a devizahitelek generális érvénytelenségét, 2. nem nyilvánított eleve tisztességtelennek semmilyen szerződési feltételt sem. Szerinte ez megnyugtatja a kedélyeket, hiszen egyértelművé vált: nem éri meg csupán azért perelni a bankot, mert a hitel devizaalapú, és az árfolyamváltozásokat az ügyfél méltánytalannak érzi. Az ítélet stabilizálhatja a bankok ügymenetét - véli.

Ugyanakkor Nemes Ákos is elismerte, hogy az Európai Bíróság ítélete lehetővé teszi a Kúriának, hogy az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses feltételt tisztességtelennek nyilvánítása. Ezt azonban megint csak nem generálisan fogja megtenni a Kúria - véli az ügyvéd. Szerinte ehelyett a Kúria felállíthat egy listát arról, mely tájékoztatási követelmények elmaradása esetén számít az árfolyamrés tisztességtelennek. A nyelvtani értelmezhetőség, szövegkörnyezet, az aláírás körülményei, a közjegyző jelenléte mind-mind meghatározó. A felperes, vagyis az ügyfél dolga lesz ezután bizonyítani, hogy valóban nem kapta meg a szükséges tájékoztatást, vagyis az árfolyamrés alkalmazása az ő esetében tisztességtelen.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány nem nyúlhat bele úgy a devizahitel-szerződésekbe, hogy az árfolyamrést egy az egyben eltörölje. Ehelyett - véli Nemes Ákos - a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva a tisztességtelenséget be is bizonyító ügyfelek esetében állíthat majd csak fel egy generális kompenzációs szabályt. Mivel azonban az ügyfél számára e perekkel elérhető haszon kicsi, a pereskedés (azon belül főleg a bizonyítás) költsége viszont nagy, nem számíthatunk tömeges perekre. Nem teljesítés esetén pedig a bankot megilleti a késedelem és adós szerződésszegése miatti kártérítés, ezek együttes összege valószínűleg magasabb mint a devizafelár - fogalmazott Nemes.

Fontos téma lesz ez a Portfolio.hu Hitelezés 2014 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 7. péntek
Gizella
18. hét
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?