Búcsút inthetünk az árfolyamgarantált devizahiteleknek!

A Magyar Jelzáloghitel Zrt. által elsőként kínált lehetőséget 2006 februárjában az OTP Bank is átvette. Az akkori árfolyamszint mellett a pénzintézet szempontjából nem tűnt túl kockázatosnak a futamidő első két évére árfolyam-garanciát biztosítani. A termék lényege az volt, hogy a hitelek törlesztőrészlete nem emelkedik tovább, ha a forint árfolyama meghaladja a szerződésben rögzített szintet.

A termék bevezetését követően némi magyarázatra szorult, hogy mit is jelent ez az ügyfeleknek, de rövidesen egyre nagyobb arányban éltek vele a kérelmezők. A hitelintézet azzal valószínűleg nem számolt, hogy az árfolyamok ilyen tartósan magasak maradnak és a megdrágult forrásköltségek miatt a különbözet finanszírozása egyre nagyobb veszteséget termel a banknak.

A termék abban az esetben biztosított volna védelmet az adósoknak, ha az árfolyamok egyik hónapról a másikra szárnyalni kezdenek, majd ugyanolyan gyorsan vissza is térnek a korábbi szintre. Idén ősszel azonban nem ez történt, a szárnyalás bekövetkezett, de az árfolyamok egyelőre tartósan magasak is maradtak.

A forrásszerzés költségeinek jelentős emelkedése arra kényszerítette a lakossági finanszírozókat, hogy árazzák át a termékeket, vagy szüntessék meg a svájci frankban történő finanszírozást. A bankok sorra jelentik be a frankhitelek felfüggesztését, kezd körvonalazódni a jövő évi lakáshitel kínálat. A piac egyre jobban abba az irányba tendál, hogy 2009-től nagy valószínűséggel már csak forint- és euró alapú lakáshitelek lesznek elérhetőek.

Az árfolyamváltozásokból eredő többletterhek megfizetését csak késlelteti a forintban fix törlesztésű frankhitel. Ebben az esetben az adós forintban minden hónapban ugyanannyit törleszt, de általában a kamatperiódus végén elszámolást kap a banktól. Ez a tájékoztató tartalmazza, hogy a törlesztés napján érvényes árfolyamszint alapján a forintban fizetett részletek mennyit fedeztek a tartozásból.

Tartósan magas árfolyamszint esetén a forintban fizetett részletek nem fedezik a ténylegesen magasabb tartozást, ezért a különbözetet az elszámolás kézhezvételét követően - az abban megjelölt határidőnek megfelelően - meg kell fizetni.

Az árfolyamgarantált hitelek megszüntetésével tovább szűkült az igénylők által elérhető termékskála. Bár néhány elemzésből az derül ki, hogy a lakosság hitelfelvételi kedve nem hagyott alább, a bankok ezekkel az intézkedésekkel tesznek arról, hogy mérséklődjön a lakossági hitelezés volumene.

Az OTP Bank legutóbbi hirdetményében 168 HUF/CHF-es garantált árfolyam szerepelt, amit októberi cikkünk kapcsán kérdésünkre meg is erősítettek. Egy svájci frankért jelenleg valamivel több, mint 180 forintot kérnek, ekkora veszteséget még egy óriás pénzintézet sem képes hosszú távon viselni.

Az igénylők 90 bázisponttal magasabb hitelkeret beállítási jutalékot fizettek a banknak a folyósítást megelőzően. Az ügyfelektől az árfolyam-garanciáért cserébe beszedett pénzek azonban már nem fedezik a banknak a magasabb forrásköltségekből eredő veszteségeket.

A banki hiteltermékek árazása azt az irányvonalat vetíti előre, hogy amelyik pénzintézet meg is tartotta a frankhitelét, olyan kamatszintet állapított meg, ami versenyképtelenné teszi a terméket az euró-alapú hitelekkel szemben.

Az árfolyamgarantált termékek forgalmazásának megszüntetése azt a kérdést veti fel, hogy a jelenleg érvényes szerződéssel rendelkező ügyfeleknek továbbra is biztosítják-e az árfolyamküszöböt, vagy egyoldalúan módosítják a szerződések erre vonatkozó pontját?