Ingatlan fedezete mellett nem kockáztat sokat a bank a hitelnyújtással, így viszonylag olcsón pénzhez lehet jutni. Egy-egy ilyen hosszú távú konstrukciónál azonban rengeteg apróságra kell odafigyelni, hogy a futamidő végén is elégedetten tekinthessünk vissza a hitelfelvételre.
A jelzálogalapú hitelek esetén a bank számára az adós által felajánlott, sokszor az éppen megvásárolni kívánt ingatlan jelenti a biztosítékot. Az ilyen konstrukciók keretében a hitelnyújtó bank az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyezteti a jelzálogjogát, mely csak a törlesztés befejezésével, a teljes tartozás visszafizetésével kerül törlésre.
A jelzálog típusú hiteleknek felhasználás szerint alapvetően két fajtájuk van: a lakáscélú- és a szabad felhasználású konstrukciók. Előbbit egyszerűen lakáshitelnek nevezzük, és ahhoz vesszük igénybe, hogy a bank a meglévő önerőnk kiegészítésével hozzásegítsen minket az ingatlanvásárláshoz. Az önerő nagysága kulcsfontosságú kérdés, amint arra az Amerikából kiinduló globális hitelválság is rávilágít (ld. keretes írásunkat). A szabad felhasználású hitelt ezzel szemben nevéből adódóan bármire fordíthatjuk. Ezen típusú jelzáloghitel vonzereje abban rejlik, hogy a már meglévő ingatlanunk fedezete mellett jóval olcsóbban juthatunk hitelhez, mintha személyi kölcsönből vagy éppen áruhitelből próbálnánk megvenni a plazmatévét. A konstrukciók közötti lényegi különbség - nevezetesen hogy az adós jövedelme vagy az annál jóval biztosabb fedezetet jelentő ingatlan áll-e a hitel mögött biztosítékként - rendkívül nagy hatással bír a hitel árazására, azaz a fizetendő törlesztőrészletre. Nem csoda, hogy a korábban megjelent jövedelemalapú személyi kölcsönök helyett egyre többen fordulnak az olcsóbb, jelzálogalapú konstrukciókhoz.
További részletek a Net Média Zrt. gondozásában megjelent Pénzügyi Útmutató 2008-ban. Egy kiadvány, amelyből szinte mindent megtudhat a hazai piacon található pénzügyi konstrukciókról.
Most közölte az ügyészség: elutasították a gyanusítottak panaszait a Matolcsyt is érintő nyomozásban
A nyomozás Simor Andrásnak, az MNB Matolcsy Györgyöt megelőző elnökének egy interjúja alapján indult áprilisban.
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







