Mi lesz a frankhitelekkel: mindenki aggódik

A Svájci Nemzeti Bank nemes egyszerűséggel csupán a kisbefektetők carry trade-ügyletének hívja a frankhiteleket. Ennek oka pedig a népszerűség, ugyanis régiónkban rengetegen döntenek arról, hogy inkább ebben a devizanemben vesznek fel hitelt, mint saját országukéban, igaz némi megtorpanás érzékelhető, amely a svájci kamatszint emelkedésének számlájára írható.

Persze azért közülük már jóval kevesebben használják ezt a hiteltípust a carry trade ügyletek egyik lábaként, de azért akad, aki alacsony kamatozású hitelből magas hozamú eszközökbe fekteti pénzét. Sokkal inkább jellemző, hogy a svájci frankban denominált jelzáloghitelek révén jutnak az emberek lakáshoz.

A szomszédos Ausztria központi bankja szerint a tavalyi évben a külföldi devizában történő hitelfelvétel nemzeti szinten 16 százalékkal, a háztartások szintjén pedig 28 százalékkal emelkedett. A magánhitelek között pedig 90 százalékos a frankban denominált jelzáloghitelek aránya. Így tehát nem csoda, hogy az ÖNB aggódik, hogy a hitelfelvevők nincsenek tisztában a jelentkező árfolyam- és kamatkockázattal. Örömmel fogadták ugyanakkor, hogy a megemelt svájci alapkamat révén tavaly mérséklődött a hitelfelvétel üteme.

Lengyelországban is hasonló a helyzet, ott ugyanakkor a mérséklődés már megfordult, köszönhetően a zloty erősödésének, valamint a lengyel kamatszint emelkedésének. A lengyel jegybank viszont nem nézte tétlenül mindezt, 2006-ban a hitelezési feltételek szigorítására vonatkozó irányelvet tett közzé.