Devizahitel aggodalom nélkül: hogy ne lepjen meg a törlesztőrészlet!

Meglepetés: sokan szívesen elkerülték volna!

Bevezetésként vessünk egy pillantást a legkedveltebb hiteldeviza, a svájci frank forinttal szembeni közelmúltbeli árfolyam-alakulását bemutató grafikonra!

Fixált törlesztő: inkább a futamidő változzon!

Az autóhiteleknél jelent meg először az úgynevezett forintban fix konstrukció, melynek az a lényege, hogy az ügyfél a teljes futamidő alatt forintban kifejezve ugyanannyit fizet havonta. Ennél a mostanra a lakáshiteleknél is bevezetett hitelfajtánál sem hagyja természetesen érintetlenül az adóst az árfolyamváltozás, amennyiben ugyanis a forint gyengül a svájci frankkal szemben, akkor a havonta befizetett fix forintösszeg a vártnál kevesebb frank megvásárlására (azaz törlesztésére) elegendő, így a havi törlesztés rögzítése csak a futamidő hosszának rugalmas változtatásával érhető el.

Ez annyit tesz, hogy ha a futamidő alatt gyengül a forint, akkor a vártnál tovább áll fenn a törlesztési kötelezettség, amennyiben azonban a hazai fizetőeszköz erősödik a svájci frankkal szemben, akkor a havi fix törlesztések révén hamarabb szabadulhatunk az adósságtól. A forintban fix törlesztés választása nem jelent extra költséget az ügyfélnek, a teljes hiteldíj mutató megegyezik a sima svájci frank hitelnél számított értékkel.

Fontos látni, hogy ez a megoldás az árfolyamváltozás hatásaitól nem védi meg az ügyfelet, csupán arra szolgál, hogy egyik hónapban se kelljen az adósnak a vállalhatónál magasabb terhet viselnie az esetleges forintgyengülés miatt. Létezik azonban olyan konstrukció is, ahol valódi védettséget kap az ügyfél, igaz ennek már ára is van. Lássuk!

Mit tehet az ügyfél? Segíthet az árfolyam-garancia!

Az árfolyam-garanciát egyfajta biztosításként kell felfogni, mely fedezi az esetleges forintgyengülésből eredő károkat. Ez egy példán keresztül annyit jelent, hogy ha ma 160 forint az árfolyam, akkor a bank garantálja a 165 forintos maximális szintet, azaz ha efölé gyengül a forint, az ügyfél akkor is ilyen árfolyam mellett törleszthet.

Ezt a szolgáltatást a bank úgy tudja garantálni, hogy a háttérben fedezeti ügyletet köt, melynek a költségét végső soron az ügyfélnek kell viselnie, így a THM ezen konstrukciók esetében magasabb mint az árfolyam-garancia nélküli hiteleknél. (Az árfolyam-garanciát nyújtó termék teljes hiteldíj mutatója 0,25 százalékponttal magasabb a standard hitelénél az egyik jelentős lakossági banknál.)

Fontos tudni, hogy a fenti példában a 165 Ft-os szint védelmet jelent a forintgyengülés ellen, ha azonban nem éri el a kurzus ezt a pontot, akkor az ügyfél továbbra is profitálhat a hazai fizetőeszköz esetleges erősödéséből, azaz piaci árfolyamon törleszt.

A végső mentsvár: ne feszítsük túl a húrt!

A két védekezési lehetőséget megismerve adódhat a kérdés, hogy valóban szüksége van-e ezekre az ügyfeleknek. Vessünk egy pillantást ismételten az árfolyamgrafikonra és tegyük fel magunknak a kérdést: kicentiztük volna-e annyira a hitelfelvételt, hogy a havi törlesztő 10%-os emelkedése már gondot okozott volna?

Amennyiben a válasz igen, akkor érdemes lehet a nyugodtabb adós-évek mellett letenni voksunkat, ha azonban úgy gondoljuk, hogy megvagyunk a fenti megoldások nélkül is, akkor semmiképp ne feledjük, hogy a havi nettó jövedelem 30%-ánál magasabb törlesztés vállalását a szakemberek többsége egyáltalán nem javasolja, a devizaalapú hiteleknél pedig az árfolyamváltozásból eredő hatások miatt kifejezetten indokolt a konzervatív hozzáállás.