A Tisza-tó is lassan elfogy: döbbenetes látlelet készült Magyarország második legnagyobb taváról

A szokatlan jelenségre Ljasuk Dimitry filmes hívta fel a figyelmet augusztus 16-án közzétett felvételeivel. A beszámoló szerint a Tiszavalki-medence nagy része már kiszáradt, a Poroszlói-medencében pedig szintén egyre nagyobb területek kerülhetnek szárazra. A mélyebb Sarudi- és Abádszalóki-medencékben is alacsony a vízszint, ami a hajózást is nehezítheti. A helyzet azért is figyelemre méltó, mert a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság már tavasszal igyekezett minél több vizet betározni. A Tisza-tó nyári vízszintjét a normál 725 centiméter helyett 735 centiméter körüli értéken állították be, amivel mintegy 10 millió köbméterrel több vizet tudtak a rendszerben tartani.

Június elején egy kisebb tiszai árhullámot is kihasználtak: a KÖTIVIZIG rendkívüli üzemrendet vezetett be, és 750 centiméterre emelte a Kisköre-felső vízmércén mért vízszintet. Ezzel összesen mintegy 260,5 millió köbméter vizet tároztak a Tisza-tóban és a kapcsolódó folyószakaszokon.

A tartalék azonban azóta folyamatosan fogy

A vízszint alakulását nemcsak a párolgás és a csapadékhiány befolyásolja: a Tisza-tó fontos szerepet tölt be a térség vízgazdálkodásában, többek között az öntözővíz biztosításában is. A KÖTIVIZIG adatai szerint a Tisza vízjárása már nyáron is rendkívül alacsony volt, júliusban pedig Kisköre-alsón és Szolnokon is a valaha mért legalacsonyabb vízállást regisztrálták.

A Tisza-tó normál nyári vízszintje a Kisköre-felső vízmércén 725 centiméter, aszályos időszakban pedig 735±5 centiméteres tartományban tartják. A tározó vízkészletének egy része a vízgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges, ezért a vizet nem lehet korlátlanul visszatartani. A kiszáradt mederrészek ugyanakkor veszélyesek is lehetnek. A felszínről stabilnak tűnő iszap alatt süppedős, mély részek húzódhatnak, ezért a szárazra került területekre megfelelő helyismeret nélkül nem érdemes bemerészkedni.