Ritka dinoszauruszlelet került elő a Bakonyban: egyetlen állkapocs segíthet megfejteni Európa ősi rejtélyét

Két és fél héten át dolgoztak az őslénykutatók a Bakonyban, sokszor extrém melegben és porban, mire véget ért az idei ásatási szezon. Az iharkúti lelőhelyen immár 26. alkalommal kutattak a szakemberek, idén 25 kutató vett részt a munkában, amelybe nyílt napokon keresztül az érdeklődők is betekinthettek. A munka eredménye mintegy 700 csont és csonttöredék, köztük több olyan lelet, amely a későbbi laboratóriumi vizsgálatok során még fontos új információkkal szolgálhat.

A különleges lelőhelyről a We Love Balaton számolt be, a portál munkatársának dr. Ősi Attila paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzora és a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezetője mutatta be az idei ásatás legérdekesebb eredményeit.

Fogakkal együtt maradt meg a ritka állkapocs

Az idei ásatás egyik legértékesebb lelete egy páncélos dinoszaurusz állkapcsa, amelyben a fogak is megmaradtak. Ez azért számít különlegesnek, mert az ilyen állkapcsok rendkívül ritkák. Ősi Attila szerint a területen csaknem húsz éve nem találtak ennyire épségben fennmaradt példányt. A fosszilizálódás során ugyanis a gyökeres fogak rendszerint kiesnek az elpusztult állat állkapcsából. A kutató szerint az esetek mintegy 95 százalékában ez történik. Ahhoz, hogy a fogak a helyükön maradjanak, az állat tetemének rendkívül gyorsan üledék alá kellett kerülnie. Éppen ezért a mostani lelet nemcsak látványos, hanem tudományos szempontból is különösen értékes.

Az állkapocs ráadásul feltűnően kicsi. A kutatók ezért jelenleg úgy gondolják, hogy nem a jól ismert Hungarosaurushoz, hanem egy másik páncélos dinoszauruszhoz, a nagyjából kétméteres Struthiosaurushoz tartozhatott. Ezt azonban még vizsgálni kell, vagyis egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak.

Egy 85 millió éves rejtély nyomában

A Struthiosaurus azért is érdekes az őslénykutatók számára, mert az európai leletanyaga rendkívül töredékes. Franciaországból például főként medencecsontok és bordák kerültek elő, Ausztriában a koponya hátsó része, lapockák, bordák és néhány csigolya ismert, Erdélyből pedig ismét más csontok kerültek elő. A különböző lelőhelyek maradványai ezért nehezen hasonlíthatók össze. Ráadásul nem is feltétlenül ugyanabban az időszakban éltek az állatok: a késő kréta időszakán belül akár egymillió év is lehet a különbség közöttük.

Magyarországról eddig egy biztosan Struthiosaurushoz köthető felkarcsontot ismertek, amely egy körülbelül 85 millió évvel ezelőtt élt állattól származik. Ha a most előkerült állkapocs valóban ehhez a dinoszaurusznemhez tartozik, olyan anatómiai részleteket adhat a kutatók kezébe, amelyek eddig hiányoztak. Ez akár abban is segíthet, hogy pontosabban meghatározzák, hány Struthiosaurus-faj élt egykor Európában, és miben különböztek egymástól. Vagyis egyetlen állkapocs akár egy évtizedek óta nyitott őslénytani kérdéshez is közelebb viheti a kutatókat.

Egy egész dinoszaurusz csontjai heverhetnek a földben

Az egykori iharkúti bauxitbánya egy másik részén is folytatták a tavaly felfedezett csontmező feltárását. Itt több négyzetméteres területen egyetlen állat csontjai szóródtak szét. Bár a maradványok már nem alkotnak összefüggő csontvázat, a kutatók szerint több jel is arra utal, hogy ugyanahhoz az állathoz tartozhatnak. Különösen értékesek lehetnek a koponyadarabok, a felkarcsontok és a nyaki páncélelemek. Ezek alapján ugyanis később talán pontosabban meghatározható lesz, milyen állatról van szó. Egyelőre azt sem tudják biztosan, hogy fiatal vagy kifejlett egyed maradványai kerültek-e elő. A csontok szétszóródását részben a víz mozgása okozhatta. A tetemet kezdetben még összetarthatták a lágyrészek, később azonban a vízi ragadozók is hozzáférhettek, mielőtt az üledék végleg betemette volna a maradványokat.

A következő ásatási szezonok egyik nagy kérdése éppen az lesz, hogy sikerül-e előkeríteni a hiányzó csontokat, és összeállítani a képet arról az állatról, amely mintegy 85 millió éve élt ezen a területen.

Már százezer csontlelet került elő Iharkúton

Az iharkúti lelőhely jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben már mintegy 100 ezer gerincescsont-lelet került elő innen. A leletek között egészen apró állatok maradványai ugyanúgy megtalálhatók, mint a 4–4,5 méteres testhosszúságot elérő Hungarosaurus csontjai. Csigolyák, fogak, koponyadarabok és kisebb-nagyobb csonttöredékek kerülnek elő, amelyekből a kutatók lépésről lépésre próbálják rekonstruálni a késő kréta kori Bakony élővilágát.

És nem feltétlenül a legnagyobb csont a legérdekesebb. Az idei ásatás során például több apró gyíkállkapocs is előkerült. Ezek mindössze 5–10 milliméteresek, a bennük található fogak pedig körülbelül egy milliméteresek. A kutatók szerint ezek a mai fürge gyíkok távoli rokonai lehettek, és fontos adalékot jelenthetnek a korszak kisebb állatainak megismeréséhez.

Egy rejtélyes ragadozó is várja, hogy megtalálják

Az iharkúti kutatók 26 év után is őriznek egy komoly rejtélyt: egy húsevő dinoszauruszt, amelynek egyelőre csak a fogait ismerik. A fogakból azonban már most is sok mindenre lehet következtetni. Ősi Attila szerint egy állkapocsban körülbelül 13–14 ilyen fog helyezkedhetett el, az állat teljes hossza pedig nagyjából két-három méter lehetett, a koponyája pedig elérhette az 50 centimétert.

A kutatók szerint minden jel arra utal, hogy ez az állat az iharkúti élővilág egyik csúcsragadozója lehetett.

A nagy kérdés az, hogy mikor kerülnek elő végre a csontjai is. A szakemberek ugyanis egyelőre csak a fogak alapján tudják rekonstruálni ezt a ragadozót.

Most kezdődik az igazi munka

Az ásatás ugyan véget ért, a kutatás azonban korántsem fejeződött be. A felszínre hozott csontokat meg kell tisztítani, konzerválni és részletesen megvizsgálni. Ez különösen fontos a most előkerült páncélos dinoszaurusz állkapcsa esetében is. Csak a laboratóriumi elemzések után derülhet ki, pontosan milyen állathoz tartozott, és milyen új információkat árulhat el az európai páncélos dinoszauruszokról.

Az iharkúti kutatások így továbbra is egy több mint 80 millió évvel ezelőtti világ apró darabkáit rakják össze. A mostani szezon egyik legfontosabb lelete pedig éppen azért izgalmas, mert egyelőre nem minden kérdésre ad választ – viszont jó eséllyel újakat nyit meg.