Olyan válság csapott le Oroszországra, amire senki sem számított: teljesen elfogytak az emberek, bénulás fenyegeti az országot

Az orosz munkaerőpiaci tartalékok mára gyakorlatilag kimerültek, a munkanélküliségi ráta alig 2 százalékos történelmi mélyponton stagnál. A munkaképes korú lakosság jelentős része a fronton harcol vagy a hadiiparban dolgozik. A vállalatok egyre nehezebben bírják a fegyverkezés által felpörgetett bérversenyt, hiszen 2022 óta a bérek növekedése mintegy 5 százalékponttal haladta meg a termelékenység javulását, ami a 2000-es évek olajboomja óta nem látott gazdasági torzulást jelent.

A helyzetet tovább súlyosbítja a hadsereg folyamatos toborzása, amely havonta több tízezer embert von ki a civil munkaerőpiacról, miközben a hadiiparban foglalkoztatottak száma 2021 vége óta több mint félmillióval nőtt. Ennek következtében 2021 és 2025 között az átlagos havi fizetés közel 78 százalékkal, 101 ezer rubel fölé ugrott. Bár vásárlóerő-paritáson mérve ez statisztikailag látványos előrelépés, a számok mögött nincs valós teljesítménynövekedés. A gazdasági bővülés megtorpant, lendületét szinte kizárólag a fegyvergyártás adja, miközben számos ágazat termelése és a beruházási volumen is visszaesett.

A civil szektorban tapasztalható drasztikus béremelkedés miatt a katonai fizetések vonzereje is folyamatosan csökken. Míg 2022-ben egy szerződéses katona az országos átlagkereset négyszeresét vihette haza, mára ez az előny körülbelül a duplájára olvadt. Ez arra kényszerítheti az államot, hogy tovább növelje a katonai zsoldot és a belépési bónuszokat, ami újabb béremelési hullámot gerjeszthet a versenyszférában is.

Az orosz jegybank magas alapkamatokkal próbálja letörni az inflációt és a hatékonyabb vállalatok felé terelni a munkaerőt, de eddig csak korlátozott sikert ért el. Az állami támogatások ugyanis életben tartják a kevésbé termelékeny nagyvállalatokat, a drága hitelek pedig épp a hatékonyságnövelő beruházásokat fogják vissza. Mindez a holland kór egy sajátos háborús változatát hozta létre, ahol a katonai költekezés rövid távon ugyan felpörgette a béreket, hosszú távon azonban elszívja az életfontosságú erőforrásokat, és végzetesen meggyengíti az állami forrásokból kimaradó civil ágazatokat.