Íme 2026 év vadvirága és hüllője: az Alföld titkos csodája és a klímaváltozás vesztese is főszerepet kapott

A homoki árvalányhaj lett az év vadvirága

A leadott szavazatok alapján a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) nyerte el az év vadvirága címet – közölte csütörtökön az MTI-vel a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület. A szavazáson a második helyen a kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus) végzett, míg a harmadik a kevéssé ismert pézsmahagyma (Allium moschatum) lett.

A hazai árvalányhajakat – különösen a tollas szálkájú fajokat – sokan ismerik, azt azonban már inkább csak a szakemberek tudják, hogy Magyarországon összesen hat, ebbe a csoportba tartozó árvalányhajfaj él. Elkülönítésükben a termés mérete, valamint a rajta futó szőrsorok mintázata nyújt segítséget – áll a közleményben.

Stipa borysthenica. A Stipa egy körülbelül 300 nagyméretű, évelő, hermafrodita fűfélékből álló nemzetség, amelyet együttesen tollfűnek, tűfűnek és lándzsás fűnek neveznek.

A homoki árvalányhaj az alföldi homokpuszták jellegzetes faja, elsősorban a Duna–Tisza közén fordul elő, ahol számos helyen a tájkép meghatározó eleme. Kisebb, elszigetelt állományai ugyanakkor más térségekben is ismertek – illetve voltak –, így a Kisalföldön és a Nagykanizsa környéki homokpusztákon is.

Az utóbbi időszakban számos kisebb állománya megsemmisült különféle beruházások és emberi beavatkozások következtében. Hasonló folyamatok vezettek a Homokháton élő populációk eltűnéséhez is. Ugyanakkor ebben a régióban arra is akad példa, hogy a faj korábban bolygatott területeken – felhagyott szántókon, autópályák rézsűin – nagy egyedszámban jelent meg.

A területek egyre drasztikusabb kiszáradása számos növényfajt sodort az eltűnés közelébe, a homoki árvalányhaj azonban akár e folyamat nyertesének is tekinthető. Erre szüksége is van, hiszen világállománya igen kis területre korlátozódik: Magyarország mellett Ukrajnában, a Dnyeper menti homokterületeken fordul elő, továbbá kisebb foltokban Oroszország délkeleti részének homokvidékein, illetve elszigetelten Európa néhány más homokterületén – hívták fel a figyelmet. Kiemelték azt is, hogy a faj védelme és hosszú távú fennmaradása elsősorban élőhelyeinek, megfelelő termőhelyeinek megőrzésével biztosítható.

Az év vadvirága címet korábban többek között a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág és a szibériai nőszirom is elnyerte.

A fürge gyík az év hüllője 2026-ban

A fürge gyíkot választotta 2026-ban az év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya – közölte csütörtökön a szervezet.

A tájékoztatás szerint a fürge gyík a klímaváltozás egyik vesztese: élőhelyei, az üde, nedves rétek és a hegyi kaszálók a csapadékhiány és az emelkedő hőmérséklet hatására kiszáradnak, átalakulnak.

A faj Magyarországon általánosan elterjedt az üde gyepeken, elsősorban tavak és vízfolyások mentén. Előfordulása az alföldi vízjárta rétektől a nedves erdőszegélyeken át egészen a hegyvidéki kaszálókig és erdei tisztásokig terjed. Táplálékát főként ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj: kisebb a zöld gyíknál, de nagyobb a homoki gyíknál. Teljes hossza 20–23 centiméter, amelynek jóval több mint felét a farok teszi ki. Elterjedési területe Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át egészen a Bajkálig húzódik.

Homoki gyík (Lacerta agilis), hím párzási színekben

A fürge gyíkok március végén bújnak elő a téli hibernációból, párzásuk áprilisban és májusban zajlik. A hímek ilyenkor gyakran harcolnak egymással, ami során egyikük vagy akár mindkettőjük is elveszítheti a farkát. A nőstények tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakják 5–12 darab, pergamenszerű héjú tojásukat. A fiatal gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát föld alatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Egész nap aktívak, ám a forró, aszályos időszakokban aktivitásuk a hűvösebb órákra korlátozódik. A kifejlett egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, míg a fiatalok október közepéig, végéig is aktívak lehetnek.

A közlemény szerint a faj legfontosabb, civilizációhoz köthető veszélyeztető tényezői közé tartozik élőhelyeinek leromlása, a gyepek intenzív hasznosítása, valamint a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás következtében kialakuló szárazság. Utóbbi miatt Magyarországon csökken az állománya, élőhelyein egyre inkább a zöld gyík válik uralkodóvá. A fürge gyík 1974 óta védett Magyarországon, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

A fürge gyíkkal – és valamennyi, Magyarországon előforduló kétéltű- és hüllőfajjal – kapcsolatos észleléseket az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program honlapján várják, amely a https://herpterkep.mme.hu/ címen érhető el – olvasható a tájékoztatásban.