Temethetik a magyarok kedvenc lekvárjukat: idén tényleg lőttek a sárgabaracknak?

Egy átlagos évben – amiből egyre kevesebb akad Magyarországon – a sárgabarack szezonja június közepén kezdődik, és az időjárástól, valamint a fajták érési idejétől függően akár július végéig, sőt augusztus elejéig is eltarthat. Idén azonban minden korábbinál gyengébb év elé néz a hazai ágazat. A FruitVeB májusi előrejelzése szerint az idei kajszitermés 2000 és 4000 tonna között alakulhat – ez egy átlagos év termésének csupán 10–20 százaléka. Nemcsak az ezredforduló óta ez a leggyengébb eredmény, de a hosszabb távú statisztikák alapján elképzelhető, hogy minden idők legrosszabb évjáratáról van szó.

A termőterületek többségében gyakorlatilag nem lesz mit leszedni. Néhány kivételtől eltekintve – mint a Kisalföld vagy a Balaton közvetlen környéke – az április eleji fagyok letarolták a kajszitermést. Ezeken a részeken is csak 20–30 százalékos termés maradhatott, de nagynak számító ültetvények itt nincsenek – jegyzi meg a szakmai szervezet. Kedvezőbb helyzetet jelentettek Északkelet-Magyarország egyes pontjairól és Kecskemét környékéről is: ezeken a területeken 40–50 százalékos fagykár után még maradhat valamennyi betakarítható gyümölcs, de ezek is csak kis kiterjedésű ültetvények. Országos átlagban a fagykár mértéke 95–100 százalék közé tehető.

„A hazai kajsziágazat az ültetvények korszerűségétől, a fák állapotától, a termelés színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és hatékonyságától függetlenül szenvedte el az elmúlt 25 év legsúlyosabb terméskiesését” – áll a FruitVeB jelentésében. Fajták szempontjából a legrosszabbul a korai érésű és hazai nemesítésű barackok jártak – ezeknek „esélyük sem volt” a túlélésre. A szezon kínálatát néhány kései fajta, például a Kioto, a Bergeval vagy a Flavor Cot mentheti meg valamelyest, de ezek is komoly fagykárt szenvedtek.

Nem a véletlen műve: a klímaváltozás betette a kaput a gyümölcsösökben

A kajszibarack különösen megszenvedi a klímaváltozás hatásait Magyarországon – nyilatkozta a HelloVidéknek Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Mint elmondta, az utóbbi években egyértelműen kirajzolódik egy új minta: a meleg idő egyre korábban, már februárban vagy március elején beköszönt, aminek hatására a gyümölcsfák idő előtt rügyezni kezdenek. Ezután azonban gyakran áprilisban, sőt néha még május elején is visszatérnek a fagyok, amelyek megtizedelik a termést.

„Régen 10–15 évente fordult elő nagyobb fagykár, most viszont szinte minden évben elszenved valamilyen mértékű károsodást az állomány – sokszor súlyosat” – fogalmazott Braunmüller. Hozzátette: az elmúlt tíz évben legfeljebb egy-két szezonban volt értékelhető kajszitermés.

Bár más gyümölcsfajták is megsínylik az ilyen időjárási kilengéseket, a kajszi különösen érzékeny rájuk. A termesztése egyre nehezebb és kockázatosabb itthon, még akkor is, ha időnként felmerülnek alternatív védelmi lehetőségek. Külföldön – például Délkelet-Ázsiában – már próbálkoznak fóliasátras termesztéssel, de Braunmüller szerint ez Magyarországon nem reális opció. „Sem hagyománya, sem gazdasági realitása nincs annak, hogy itt magas fóliasátrak alatt neveljünk kajszit. Túl nagy beruházás lenne, és jelenleg nem látszik, hogy megérné” – tette hozzá.

Tíz éven belül eltűnhet a nagyüzemi termesztés Magyarországon

A következő években, de legkésőbb egy évtizeden belül jelentősen visszaszorulhat a kajszibarack termesztése Magyarországon – véli Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Szerinte a legreálisabb forgatókönyv az, hogy a kajszi hazai termesztése nagyrészt kiszorul a nagyüzemi mezőgazdaságból. A házikertekben ugyan még lehet helye, és akadnak védekezési módszerek – például a fáklyázás, füstölés vagy a csepegtető öntözés –, amelyekkel bizonyos mértékig mérsékelhetők a károk, de ezek hatékonysága erősen korlátozott.

„Egyre kevésbé tűnik ésszerű döntésnek komoly tőkét fektetni a kajszitermesztésbe, ha évről évre ekkora a kockázat. Ha nem változik semmi, tíz éven belül drámai visszaesés jöhet ebben az ágazatban” – fogalmazott a szakember.

Braunmüller szerint Magyarország a jövőben egyre inkább importra szorul majd barackból is. A gyümölcs jellemzően olyan országokból érkezik, mint Törökország, Görögország vagy Olaszország. Csakhogy idén például Törökországot is súlyos fagyok érték, így ott is visszaesett a termés, ami az egész európai piacot befolyásolhatja.

A magyarországi terméskiesés mértéke idén 80–90 százalék körüli – ez már nemcsak súlyos, hanem hosszabb távon is fenntarthatatlan veszteség az ágazat számára.

Túl drága lesz a kajszi, és nem csak itthon hiányzik

A kajszibarack ára idén szinte biztosan az egekbe szökik majd – mondta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Egyes piacokon már most megjelent a 1800 – 2000 forintos kilónkénti árszint, és a szakember szerint ez még nem is a plafon. „Nagyon-nagyon drága lesz. Nemcsak az a baj, hogy itthon gyakorlatilag nincs termés, de az importkínálatban is jelentős a kiesés” – magyarázta. Bár az olaszországi adatok még nem ismertek, Törökországban is gyenge volt a szezon, ami tovább szűkíti az európai kínálatot.

A főszerkesztő szerint nemcsak a kajszit, hanem más gyümölcsfajokat is megviseltek a tavaszi fagyok: komoly károk keletkeztek például az őszibarack és a cseresznye állományokban is. Utóbbiból ugyan Nyugat-Dunántúlon meglepően jó volt a termés, de ez inkább kivétel, mint szabály.

Arra a kérdésre, hogy maradhatnak-e olyan térségek az országban, ahol hosszabb távon is érdemes lehet barackot termeszteni, Braunmüller úgy reagált: „Általánosságban a nyugati országrész kevésbé van kitéve az időjárási szélsőségeknek, mint a keleti. De a kajszit hagyományosan éppen ott, az Alföldön termesztik, ahol a klímaváltozás hatásai a legbrutálisabbak. Vasban, Zalában vagy Győr-Moson-Sopron megyében még kedvezőbbek az adottságok – például több a csapadék is –, de én még ott sem ruháznék be kajszira. Túlságosan kockázatos.”

Tényleg menthetetlen a magyar barack?

Felmerülhet a kérdés: mi lenne, ha olyan kajszifajtákat nemesítenének ki hazánkban, amelyek később virágoznak, és így elkerülik a tavaszi fagyokat? Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint ez elvileg lehetséges, de a gyakorlat egész más képet mutat:

„Lehetne ilyet csinálni, csakhogy Magyarországon gyakorlatilag húsz éve nincsenek fajtakísérletek. Tudományos igényességgel senki nem vizsgálja, hogyan viselkednek a különböző fajták a hazai éghajlati viszonyok között. Vásárolhatunk ugyan francia vagy olasz fajtákat, de hogy azok itthon mit tudnak – senki nem tudja biztosan. Lehet, hogy náluk beválnak, nálunk meg nem” – mondta.

Hozzátette: ugyan a nagyobb termelők saját szakállukra próbálkoznak különféle fajtákkal és technológiákkal, ez nem helyettesítheti az állami vagy egyetemi szintű, rendszerszintű kutatást. „Ahhoz, hogy a kajszitermesztés gazdaságosan fenntartható legyen, pontosan ismernünk kellene, hogy melyik fajta, melyik technológiával és melyik termőtájon működik jól. Ehhez viszont kutatásra, fajtakísérletekre és hosszú távú adatgyűjtésre lenne szükség. Amíg ez nincs, addig ez a termesztés jórészt lutri marad.”

Szakértő tanácsa: Idén engedjük el a barackfőzést!

Videóüzenetben számolt be a szomorú helyzetről Bűdi Zsolt Attila, a kecskeméti Bács-Zöldért vezérigazgatója és tulajdonosa a cég közösségi oldalán. Szerinte idén nincs megfizethető árú kajszibarack a piacon, ezért aki baracklekvárt tervezett főzni, annak most érdemes elengednie az ötletet.

„Amikor van barack, akkor kell főzni, amikor nincs, akkor nincs – idén egyszerűen nem áll rendelkezésre annyi jó minőségű alapanyag. A termelők 70-80 százalékos érettségnél kezdik a szüretet, de ez nem a lekvárminőség, így a végeredmény is csalódás lesz” – magyarázta Bűdi. Hozzátette, hogy aki megpróbálja kivárni a tökéletesen érett gyümölcsöt, az is csak rosszabb minőségű lekvárt tud készíteni, mert az utóérés sem hozza a kellő minőséget.

„Tavalyi vagy olcsó barackból idén ne is álmodjunk, mert az elkészült lekvár egyszerűen bődületesen drága lesz, és nem éri meg a ráfordítást” – figyelmeztetett a szakember.

Azért pár helyen így is hirdetnek Szedd magadot: itt az országos lista!

Bár a neten rengeteg lista kering a szedd magad helyekről, sok közülük már elavult: sok gazdaság idén a fagykár miatt bejelentette, hogy zárva tart. (Fontos különbséget tenni a „szedd magad” és a „vedd magad” helyek között: előbbinél te magad szüretelheted le a gyümölcsöt, ami remek családi program lehet, utóbbinál pedig már leszedett, friss barackot vásárolhatsz közvetlenül a termelőtől.) A Gyümölcsvadász adatai alapján mi is összegyűjtöttük, mely helyeken maradt meg a termés az időjárás viszontagságai ellenére — ezeken a földeken még lehet friss sárgabarackot szedni:

Tök – Tök jó gyümölcs (Vedd magad sárgabarack)

• Cím: 2073 Tök, Tök-Újmajor út
• Nyitás: 2025. június 29.
• Zárás: várhatóan július 21.
• Telefonszám: +36 70 370 5820
• Megjegyzés: Bejelentkezés nem szükséges, bárki szedhet.

Szob – Szobi Gyümölcsöskert (Vedd magad sárgabarack)

• Nyitás: várhatóan június 4.
• Zárás: várhatóan július 10.
• Telefonszám: +36 20 490 4270
• Megjegyzés: Bejelentkezés ajánlott.

Érd – Görgényi Géza (Szedd és vedd magad sárgabarack)

• Helyszín: Battai út és Sánchegyi út sarok
• Nyitvatartás: már nyitva, várhatóan július 5-ig
• Telefonszám: +36 30 586 4752
• Megjegyzés: Bejelentkezés kötelező.

Pomáz – Dolina Gyümölcs (Szedd magad sárgabarack)

• Nyitás: július eleje (korábbi évek alapján)
• Megjegyzés: 2025-ben valószínűleg csak őszibarack szedhető; bejelentkezés nem szükséges.

Fertőszentmiklós – Barackfarm (Vedd magad sárgabarack)

• Nyitvatartás: várhatóan június közepétől augusztus elejéig
• Telefonszám: +36 20 354 9010
• Megjegyzés: Facebook-oldal követése és bejelentkezés ajánlott.

Székesfehérvár – Barackvirág Farm (Szedd magad sárgabarack)

• Nyitás: korábban június vége
• Zárás: korábban július közepe
• Telefonszám: +36 30 336 4791
• Megjegyzés: Jelenleg nincs friss információ, bejelentkezés nem szükséges.

Szentkirályszabadja – Buday Barack (Szedd magad sárgabarack)

• Várható nyitás: július 10.
• Várható zárás: 2 hét múlva
• Telefonszám: +36 70 539 7697
• Megjegyzés: Bejelentkezés kötelező.