A nyár aszályos hónapjai súlyos nyomot hagytak Csongrád-Csanád vármegye egyik legfontosabb vizes élőhelyén: a Nagyszéksós-tó szinte teljesen kiszáradt.

A Kis-Balaton és a Balaton déli berkeiben természetvédők és kutatók évről évre kifosztott teknősfészkekre bukkantak. A probléma súlyosságát mesterséges fészkekbe helyezett gyurmatojásokkal és a kikelő teknősöket imitáló gyurmamodellekkel térképezték fel. Mostanra kiderült, ki vagy mi pusztítja tömegével a veszélyeztetett teknősöket. A mocsári teknős egyébként hazánk egyetlen, őshonos teknősfaja. Védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A mocsári teknős (Emys orbicularis) egy fészekrakó, tojásrakó helyéhez évekig hűséges édesvízi hüllő, amely hazánk egyetlen, őshonos teknősfaja. Kutatások szerint nem csak élőhelyeinek romlása és a közvetlen emberi tevékenységek, hanem a ragadozók is jelentősen csökkentik szaporodási sikerét - írta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
A kétéves kutatás eredményei szerint elsősorban a vörös róka pusztítja a tojásokat, a frissen kikelt teknősök predációjáért pedig szintén a vörös róka, továbbá a varjúfélék és a vaddisznó a felelős. Meglepő eredmény továbbá, hogy legrosszabb volt a túlélés a legkevésbé zavart Kis-Balatonon, a bolygatottabb balatoni berkekhez (Fonyódi Nagy-berek, Ordacsehi berek) képest. A műfészkek nagy részét kifosztották a ragadozók, a kikelő fiókák túlélési esélyei valamivel jobbak. Ugyanakkor - jegyezték meg - a szárazföldi fészekhelyek korlátozott elérhetősége és a víztől való távolság tovább növeli a veszteségeket.
A kutatók szerint célzott védekezési intézkedések – például ragadozóállomány-szabályozás és élőhelyvédelem – nélkül a mocsári teknősök helyzete tovább romolhat. A teknősök megóvása érdekében állományainak monitorozása, a ragadozó fajok rendszeres nyomon követése, és a természetvédelmi kezelés javítása, például fészekvédelmi megoldások alkalmazása kulcsfontosságú feladatok.
A kutatásban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársai vettek részt. Első évben a mesterséges fészkek alkalmazhatóságának lehetőségeit tesztelték, és az eredményeket a Biology folyóirat hasábjain ismertették. A teljes körű vizsgálati eredményekről pedig a Scientific Reports-ban a nemrég megjelent cikkükben számoltak be.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
A Tudományos Diákköri Mozgalom már évtizedek óta szerves része a magyar felsőoktatásnak.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


