Kevesen figyelnek erre a nagy hőségben: pedig az egészségünk múlhat rajta

Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető előrejelzése szerint a Dunántúlra eső, záporok, majd estétől zivatarok érkeznek, délnyugaton helyenként heves viharok jelentős csapadékkal. Ugyan veszít erejéből a szél, de főként az Alföldön és északkeleten helyenként még élénk lehet. 27 és 32 fok közé melegszik a levegő. Késő délutántól, estétől nyugat felől ismét megnő a zivatarhajlam. Zivatarokra főként a Dunántúlon lehet számítani, amelyek mellé elsősorban felhőszakadás (> 20-30 mm, de a nyugati és délnyugati megyékben > 40-50 mm is lehetséges) társul. A Dráva térségében heves zivatarok is kialakulhatnak, amelyeket jégeső (~ 1-2 cm, néhol akár > 2 cm) és viharos széllökés (>60-90 km/h) kísérhet. A záporos, zivataros csapadékzóna várhatóan délkeleti irányban terjed majd tovább és csütörtök napközben hagyhatja el az országot.

Az Időkép előrejelzése szerint visszatér a hőség a hét második felére, hiszen csütörtökre virradóan északkelet kivételével még több helyen lehet eső, zápor, délen zivatar. Napközben jellemzően csapadékmentes, napos idő lesz. Több helyen előfordul élénk északkeleti széllökés. Délutánra 26-31 fok várható. Pénteken száraz, túlnyomóan napos, meleg időre van kilátás, 29-34 fokos maximumokkal. Többfelé feltámad, északnyugaton néhol felerősödik a szél.

A hőségben fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre

A szervezet zavartalan működése akkor kiegyensúlyozott, ha a szervezetbe jutó és termelődő (folyadékfelvétel), valamint az onnan eltávozó víz (folyadékleadás) mennyisége a szervezetben egyensúlyban van. Ezt az egyensúlyi állapotot befolyásolják külső tényezők, pl. aktív sporttevékenység, a nehéz fizikai megterhelés, éghajlat, külső hőmérséklet, szaunázás, a táplálékkal szervezetbe jutó konyhasó mennyisége (mivel a konyhasó vízvisszatartó hatású); a szervezet megváltozott állapota (láz, hasmenés stb.), amelyek fokozzák a víz kiürítését a szervezetből.

Víz nélkül megemelkedik a szívfrekvencia és a testhőmérséklet, fontos tápanyagokat veszít a szervezet, és ezek kedvezőtlenül befolyásolják, jelentősen csökkentik a teljesítményt. A szervezet nem rendelkezik folyadékraktárakkal, a felesleges mennyiséget a vese hamar kiválasztja. Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, akár a vízfelvétel csökkenése, akár a vízleadás fokozódása miatt, a szervezet kiszárad (dehidráció). Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken mind a fizikai mind a szellemi teljesítőképesség, megjelennek az első tünetek, fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, fáradság, szomjúság.

A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, de tudatos folyadékpótlás esetén ne hagyatkozzunk csupán a szomjúságra, mivel testünk viszonylag „későn” jelzi, hogy folyadékra van szüksége, vagyis ha szomjasak vagyunk, az azt jelenti, hogy már rég innunk kellett volna.

Amikor iszunk, ne hagyatkozzunk csupán a szomjúságra. Módszeresen, tudatosan alakítsuk ki ivási szokásainkat, ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok elfogyasztásának mennyiségére és arányára. Napi tevékenységünkbe iktatassunk hosszabb-rövidebb pihenőket, amit használjunk ki egy-egy pohár frissítő ital vagy lédús gyümölcs elfogyasztására, hogy a napi átlag 2,5 liter folyadékbevitel meglegyen, így biztosítva a vízháztartás egyensúlyát.

A nagy hőségben a szervezet gyorsan veszít vízkészletéből, ezért fontos, hogy a folyadékot folyamatosan pótoljuk, lehetőleg napi 2-4 literrel. A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik. A folyadék úgy hűt, hogy kiválasztódik a verejtékmirigy által, majd a verejték elpárolog a bőrfelületről. Tévhit tehát, hogy a jéghideg üdítő vagy víz hűti le legjobban a szervezetet nagy kánikula esetén.

Szakértők és orvosok kifejezetten ajánlják,

• hogy a nagy forróságot próbáljuk szobahőmérsékletű folyadékkal leküzdeni, hiszen a túl hideg frissítő túlterhelheti a szervezetet, és akár ájulást is okozhat.
• Apró, mégis fontos részlet, hogy ne kizárólag ásványvizet vagy csapvizet fogyasszunk, hiszen a szervezetünk értékes sókat és ásványi anyagokat is veszít a nyári napsütésben, amiket szintén pótolnunk kell.
• Érdemes gyümölcsleveket, tejet, limonádékat készíteni, különösen a kisebb gyermekek számára. Az alkohol és kávé fogyasztása viszont kifejezetten kerülendő a forró időszakokban.
• Ugyanakkor az is fontos, hogy ne essünk a túlfogyasztás hibájába sem. A szülők általában tudják, hogy a gyermekek megfelelő folyadékbevitelére figyelniük kell, azonban sok esetben annyira sok vizet adnak a gyermekeiknek, hogy azok aztán nem tudnak megfelelő mennyiségű szilárd táplálékot magukhoz venni.
• Általános tanácsként érdemes elkerülni a legnagyobb kánikulát, a közvetlen napsütést, illetve a legmelegebb időszakokban a szabadtéri mozgást is.
• Továbbá a túlzott folyadékbevitellel akár hiperhidrációt is előidézhetünk, ami a végtagok ödémásodáshoz, fejfájáshoz, tompultsághoz, bágyadtsághoz és akár görcsökhöz is vezethet.

Mit igyunk pontosan és miért?

• A jó minőségű víz és ásványvíz: Definíciója alapján az ásványvíz spontán feltörő vagy fúrt kútból nyert víz, amelynek literében 1000 mg oldott ásványi anyag található, vagy néhány fontos komponensnek (fluor, vas) az átlagértéknél nagyobb a koncentrációja.
• A gyümölcsökből és zöldségekből készült ivólevek: A mindennapokban ideális szomjoltók, víztartalmuk mellett vitaminokat és többféle ásványi anyagot is tartalmaznak.
• Gyümölcstea és gyógytea: Jó szomjoltók a zöldteák, gyógyteák, megfelelő hőmérsékletre hűtve, savanykás vagy kesernyés ízük, ásványi só tartalmuk miatt, de ezeknél a teáknál vegyük figyelembe az adott gyógynövénnyel kapcsolatos elkészítési, fogyasztási ajánlásokat.
• A tej és a folyékony tejtermékek: Ez az élelmiszercsoport folyadékot (tej 87-89%-át víz alkotja), szénhidrátot (tejcukor), tejzsírt, magas biológiai értékű fehérjét, vitaminokat, antioxidánsokat és ásványi anyagokat egyaránt tartalmaz.
• A levesek, a főzelékek, a mártások.
• A szilárd élelmiszerek (főként a lédús zöldségek, gyümölcsök).
• Rendszeres fizikai aktivitásnál a sportitalok.

Bizonyos betegségek esetén szintén nagyon szigorúan oda kell figyelnünk az orvosok által meghatározott folyadékbevitel betartására. A szervezet fehérje- és nátriumtartalma szorosan összefügg a víztartalommal. A vesék, mint a fölösleges folyadék és salakanyagok eltávolításáért felelős szervek, károsodásukkor nem képesek a kellő mennyiségű vizelet kiválasztására, így a szervezetben vízvisszatartás következik be. A vesék feladata, hogy a vizeletet elválasszák a fehérjéktől, vagyis a fölösleges vizet eltávolítsák, ám a fehérjéket visszatartsák. Azonban vesebetegség esetén a szerv nem képes lépést tartani a víz leadásával, így komoly szövődményeket okozhat a nem megfelelő vízbevitel. Dialízis-kezelésben részt vevők számára pont emiatt nagyon szigorú nyári folyadékbevitel engedélyezett csak.

Hasonló helyzet áll elő bizonyos szívbetegségek esetén, ahol a szervezetnek többletterhelést jelent a túlzott vízbevitel. Fontos tehát, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe nyáron, külön figyelemmel a változatosságra és annak hőmérsékletre.

Mit mutat a statisztika? Mit isznak a magyarok?

Üdítőital és gyümölcslé fogyasztási adatokat tekintve, az alkoholmentes italok piacán – az elmúlt évek mintegy 30 százalékos visszaesése után – 2014-ben lassú növekedés indult meg, amely a következő években is folytatódott, de a növekedés mértéke 2019-ben kis mértékben csökkent.

Forrás: Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség

Az alkoholmentes italok (ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, jeges teák, szörpök) összesített forgalma Magyarországon 2007 és 2013 között 27 százalékkal csökkent, a 2014-ben kezdődött növekedés után 2019-ben 2018. évhez viszonyítva közel 4%-al emelkedett.

A szénsavas üdítőitalok – beleértve az ízesített vizeket is – piaca, amely az utóbbi évtizedben 31 százalékkal csökkent, az előző évek növekedése után 2019-ben az előző évhez képest 2,7 százalékkal nőtt.

A gyümölcslevek fogyasztása (amelyekből a 2007-es csúcs évhez képest 35 százalékkal fogyott kevesebb 2013-ban) a 2014-ben megkezdett növekedés után 2019.évben összességében szintén nőtt, de nem egyforma mértékben. A szegmensen belül a 100 %-os gyümölcslevek (juice-k) forgalma 2018-hoz viszonyítva közel 9 %-al növekedett, a gyümölcsnektárok forgalma több, mint 10 százalékkal csökkent, a gyümölcsitalok piacának növekedése 7 százalék volt.

Forrás: Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség