120 szó Heves megyéből, amit máshol nem értenek

A magyar nyelvterület viszonylag egységesnek mondható, azonban a nyelvjárások mind hang-, mind szókészletükben különböznek egymástól. A teljes magyar nyelvterületet összesen 10 nagy nyelvjárási régióra osztották fel, ebből három Magyarország határain kívül esik.

Heves megye a palóc nyelvjárás területén fekszik, melyhez Nógrád megye egésze, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék egy kis szelete, valamint Szlovákia egy része tartozik. Ebből kifolyólag a megyék szókincsében több átfedés lehetséges, azonban egy térségen belül is rengeteg eltéréssel találkozhatunk: még az is előfordulhat, hogy egyes szavakat már a szomszéd faluban sem ismernek.

A Nyelv és Tudomány szaklap szerint a palóc nyelvjárás tér el a leginkább hangtani és lexikális szinten az általános elfogadott, „standard” köznyelvtől. A palóc kiejtés egyik legjellemzőbb hangtani sajátossága, hogy az „a” helyett ajakzárás nélkül képzett „â”-t ejtenek (rövid „á”), az „á” pedig néhol „ó”-ba hajlik. (pl. alma - álmá, szamár - számár). Nagyon sajátosak a nyelvjárás diftongusai, vagyis kettő hangzói (pl. ló - lau), illetve a -val, -vel rag v-je nem hasonul (pl. asszonnyal - asszonyval, házzal - házval). Jellemző a régmúlt igeidő használata (pl. megcsókolt volt), illetve a „megyek” helyett rendszerint „menek”-et használnak a helyiek. A t, d, n rendszerint palatalizálódik (pl. imádkodni - imádkoznyi, dió - gyió, szereti - szeretyi), valamint az -ért rag lerövidül (pl. fáért - fáér).

A Heves megyei kiejtésre jellemző még, hogy a köznyelvi használatkoz képest indokolatlanul kiteszik tetszőleges szavak és mondatok után az „e” szócskát (pl. itt a kulcs e).

A magánhangzóval kezdődő szavak előtt használatos „az” határozatlan névelő helyett gyakran a mássalhangzóval kezdődő szavak elő helyezett „a” kerül ki (pl. a asztalon, a András), de nagyon jellemző a süksükölés is (pl. kifestjük helyett kifessük).

A kiejtés kapcsán azt is érdemes még megemlíteni, hogy a palóc nyelvjárásban a "-ban, -ben" ragok helyett gyakran "-on" kerül a szavak végére (pl. városban – városon), de az is előfordul, hogy az "-on, -en, -ön" helyett "-ban, -ben" kerül a szó végére toldalékként. Szintén jellemző, hogy egyes területeken a „meg” igekötő „g” hangja hasonul az ige első mássalhangzójához (pl. meghalt – mehhalt, megver – mevver).

Az alábbi "szótár" olyan szavakat és kifejezéseket tartalmaz, amelyek leginkább Heves megyében használatosak, azonban a gyűjtés során főként saját tapasztalatokra építkeztünk, ezért a szószedet nyelvtörténetileg erősen hiányos.

Íme a magyar-magyar szótár Heves megyéhez:

• abajgat - piszkál
• ámbitus - üvegezett terasz, tornác
• ángyom - nagynéni, sógornő
• béka - jellegzetes egri sütemény, béka formájú mignon
• bodak - lángos vagy kenyérsütéskor a teknő oldalairól levakart tésztából készült vakarcs-sütemény
• bodega - üzlet, építmény
• bokálkodik - öklendezik, hányingere van
• búbikázik - négykézláb mászik
• büszke - egres
• csajtos - latyakos, sáros
• csanál, csana - csalán
• csaponik - soványodik
• cserbóka - pitypang, gyermekláncfű
• csigaleves - húsleves csigatésztával
• csincsók - cserebogár
• csinka - serdülő lány
• csík - cérnametélt tészta
• csíkszedő - tésztaszűrő
• csoffadt - fonnyadt, sovány
• csombék - csomó
• csuli - veréb
• csurdít - szalonnát süt
• díbogják - beszélik, suttogják
• domó, dumó - kenyérvég
• elkasmar - elvesz, elragad
• ember - férj
• eszváta - szövőszék
• fain - jó
• faldos - ugat a kutya
• faragó - hegyező
• fedém - födém
• feszt - folyton, állandóan
• furik - talicska
• ganga - előke, partedli
• garád - kerítés
• girind - görény
• góré - kukorica tároló
• gömb - gombóc (fagyi)
• görhe - kukoricalisztből készült sütemény
• güzü - egér, rágcsáló
• gyijó - dió
• gyikó - egyszemélyes ágy
• hajtási - jogosítvány
• haluska - galuska
• halábol - siet, kapkod
• ibrik, findzsa - bögre
• iporka - hungarocell
• kalács - minden péksütemény
• kana - kanál
• káncsong - rosszalkodik, csintalankodik, hintázik a széken
• kasznyi - szekrény, láda
• kecaj - kerékpár
• kézelő - ingujj
• kisze - szalmabábu
• kompér - krumpli
• kompókogyik, kompókodik - gubbaszt, meghúzza magát
• komra - éléskamra
• korozsma - ajándék újszülötteknek, kelengye
• kranfírol - császkál, mászkál
• kutács - piszkavas
• lajbi - férfi posztókabát
• lajtorja, lábtó - létra
• lapogatás - vállveregetés
• lec - mindenféle léc, faanyag
• levonó - matrica
• liba van rajtam - kiráz a hideg
• lipityóka, libikóka, palics - mérleghinta
• livóka - tölcsér
• lóca - pad
• macok - tócsni, lapcsánka
• makuka - napraforgó mag
• maródi - betegállományban van
• masina - tűzhely
• masnyi - csat
• mátka, ara - menyasszony
• menetke - menyét
• misling - csalamádé vagy sűrűn vetett kukorica vagy napraforgó
• mony, tikmony - tojás
• nyiszorgás - nyikorgásszerű hang
• odó - odú
• pacuha - rendetlen öltözékű
• pacsál - pancsol
• pad - padlás (pl. felmegyek a padra)
• pampuska - fánk
• patyika - patika
• pentő, pendely - alsószoknya
• penye - kényes, gyenge
• púp - köldök
• pupó - tört krumpli
• rocska - vödör
• sajtalan - sótlan
• sank - sóder, kavics
• sergő - körhinta
• sifon, sifony, kaszli - szekrény
• sindely - tetőcserép
• sinkózik, iringál - jégen csúszkál
• stoki - sámli
• süsü - bohókás
• szuterin - nyári konyha
• tallu, tollyú - toll
• tengeri - kukorica
• tik - tyúk
• troszka - salak
• trozsák - szalmazsák
• tukarcs - kukoricának a szárvágás után megmaradt, földből kiálló része
• ujjas - kiskabát
• vadóka - vadalma
• veknyi - hosszúkás kenyér
• villő - fűzfaág
• zákányos - zavaros
• zsizsa - forró