Tari Annamária: A valódi világ lassú, csendes, kivárást és fókuszt kér - 15-20 év múlva látszik, ha ezt nem adjuk át a gyereknek

Mint arról a Pénzcentrumon nemrég beszámoltunk, a Lidl és a WWF Magyarország együttműködésének köszönhetően visszatér a legendás matricás gyűjtőfüzet, a Lutra album. A diszkontlánc hazai egységeiben augusztus 24-től lesz elérhető a kiadvány, darabonkánt 999 forintért (Lidl Plus applikációval 799 Ft-ért), míg a matricacsomagokat minden elköltött 8 ezer forint után, ötdarabos kiszerelésben adják majd a vásárlóknak. Matricacsomagot persze külön is lehet majd venni, ára 149 forint lesz (Lidl Plus használatával 99 Ft). A vásárlóknak fontos tudnivaló, hogy minden megvásárolt füzet árából 100 forinttal a Duna–Ipoly Nemzeti Park élőhely-rekonstrukciós programját támogatják.

„Ha ezeket az értékeket összekötjük, határozott hatást tudunk vele elérni"

A legendás Lutra albumot bemutató sajtótájékoztató keretében a Lidl és a WWF Magyarország egy-egy képviselője, valamint Tari Annamária pszichoanalitikus a természetvédelem, a vállalati felelősségvállalás és a gyereknevelés hármas fókuszáról is beszélt egy átfogó kerekasztal-beszélgetésen. Dr. Kaibinger Tamás, a Lidl Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezetője kiemelte, hogy 2024-ben született meg a Lidl és a WWF Magyarország többéves hazai együttműködése, amelynek alapja néhány közös érték: a természetvédelem, a biodiverzitás megőrzése és az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás.

A Lidl a kiskereskedelemben vezető szereplő, a WWF pedig a természetvédelemben – azt gondoltuk, ha ezeket az értékeket összekötjük, határozott hatást tudunk vele elérni

– fogalmazott a Lidl képviselője. Elmondása szerint a partnerségnek része az úgynevezett „bolygóbarát étrend" koncepciója is, amelynek keretében a diszkontlánc a növényi alapú fehérjékre helyezi a hangsúlyt a kínálat alakításakor.

„Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság a biodiverzitási nyomás jelentős részéért felel, ezen változtatni kell. Ezért is tette a cég az alapfilozófiája részévé a bolygóbarát étrendet" – jegyezte meg Kaibinger, hozzátéve: a Lidl a saját üzletei környékén az utóbbi években több száz fát is elültetett, hogy a biodiverzitást a boltok közvetlen környezetében is támogassa.

„Ne csak beszéljünk a természetvédelemről"

Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs és forrásteremtési igazgatója abból az elvárásból indult ki, hogy egy környezetvédelmi szervezet és egy nagyvállalat közös munkája csak akkor válhat hitelessé, ha nem áll meg a kommunikáció szintjén.

A WWF Magyarország nagyvállalatokkal történő együttműködéseinek mindig az a lényege, hogy ezekkel a piaci szereplőkkel ne csak beszéljünk a természetvédelemről, hanem valóban konkrét, mérhető, hosszú távú eredményekkel járó természetvédelmi munkák valósuljanak meg

– fogalmazott Klacsán.

A Lutra album megújult kiadásához kapcsolódó konkrét projekt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén futó élőhely-rekonstrukciós program: több helyszínen zajló, vegyes fákból álló erdő- és gyeprestauráció, amely hazánk egyes természetes biotópjait köti össze, és élőhelyet biztosít védett fajoknak, köztük a nagy szarvasbogárnak, a füles kuviknak és a fekete gólyának. A megújult Lutra album minden eladott példánya után 100 forint kerül ehhez a projekthez, így a vásárlók is közvetlenül részesévé válnak az élőhely-helyreállításnak.

Tari Annamária, pszichoanalitikus; dr. Kaibinger Tamás, a Lidl Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezetője (a kép jobb oldalán); és Klacsán Csaba, a WWF Magyarország Kommunikációs és forrásteremtési igazgatója (a kép bal oldalán) a Lutra album bemutatóját követő kerekasztal-beszélgetésen a természetvédelem, a vállalati felelősségvállalás és a gyerekek környezeti nevelésének szerepéről beszélgettek.

Amikor a matrica több, mint egy matrica

A Lutra album és az annak részét képező aktivitások – maga a matricaragasztás, illetve a kiadványban megtalálható egyéb, gyerekeknek szóló kihívások, a helyszínre invitáló feladatok – arra hivatottak, hogy a védett fajokat és a magyarországi élővilágot a gyerekek játékos formában, közös szülő-gyerek együttlétben ismerjék meg. Épp erről szólt a kerekasztal harmadik felszólalója, Tari Annamária is. A pszichoanalitikus azt is kiemelte, miért éppen most a legkritikusabb ez a fajta lassú, közös, játékos együttlét, és mi az ára annak, ha a szülő nem tudja ezt megadni a gyerekének.

Tari Annamária szerint az elmúlt két évtized – az okostelefon terjedése, a közösségi média, majd az utóbbi néhány év mesterséges intelligenciája – egy olyan gyorsuló világot hozott létre, amelyben a szülő és a gyerek közötti figyelem-idő is összement. Ma egy szülő számára már-már nagy dolog, hogy kivigye a gyerekét a természetbe – pedig ennek nem szabadna így lennie.

Az online tér a pszichoanalitikus szerint azért olyan vonzó, mert gyors impulzusokkal árasztja el az érzékszerveket, és folyamatos ingert ad. Ezzel szemben a valódi világ – különösen a természet – lassú, csendes, kivárást és fókuszt kér. A modern szülő a digitális világban (itt Tari az AI-modellekkel történő folyamatos "diskurzust" emelte ki) pedig már-már úgy viselkedik, mint egy hároméves, aki egy felnőtt mellett áll: minden másodpercben új kérdést szeretne feltenni, minden másodpercben új visszaigazolást vár.

A hiány nem most fáj; 15-20 év múlva jön a számla

A rendezvény talán legsúlyosabb figyelmeztetése az volt, hogy a lassú együttlétek – a közös gyurmázás, a hosszú beszélgetés, a séta, a kirándulás, a közös felfedezés – hiánya egy 5-13 éves gyereknél még nem látszik. A pszichoanalitikus szerint a számla 15-20 év múlva érkezik meg: annak a fiatal felnőttnek a párkapcsolati életében, aki nem tudja megtervezni a saját jövőjét, nem tud stratégiát alkotni magának, és nem képes kilépni abból az online buborékból, ami egyszerű, azonnali válaszokkal veszi körül.

Tari szerint mindez a döntéshozatalra is közvetlenül kihat. Aki gyerekkorában megtanulta, hogy néha ki kell várni valamit, hogy egy folyamat építkezik, az felnőttként is képes lesz különbséget tenni a gyors érzelmi impulzus és a hosszabb távú, összetettebb döntés között. Aki nem, az felnőttként is a folyamatos „új kérdés, új inger" állapotban marad.

Klímaszorongás: A „mit lehet még tenni" felől kell közelíteni

A klímaváltozásról a pszichoanalitikus szerint igenis lehet és kell beszélgetni a gyerekekkel – de nem az „elrontottunk mindent" felől kell ezt megközelíteni. Sem drámaian ijesztgető változat, sem a túlzott elhallgatás nem használ. Egy gyereknek a saját szintjén, de valamennyire tudnia kell a valóságot: hogy nagyon kell vigyázni a bolygóra.

Tari szerint egy 5-7 éves gyerekkel már el lehet kezdeni beszélgetni arról, mi fontos az állatoknak, mi fontos a bolygónak, és mit tehetünk azért, hogy jobb legyen. Az elméletet a rendezvényen konkrét cselekvésre fűzte: érdemes tudatosabban fogyasztani.

A pszichoanalitikus szerint jó és rossz hír is egyben, hogy a mai gyerekek sokkal éhesebbek és "vájtfülűbbek", mint a régi generációk voltak, azaz jobban felszedik azt, hogyan viszonyul a szülő az élethez. És szerinte épp ez a kulcsa mindennek. Ha egy szülő hazafelé menet szidja a főnökét, a parkolást, a rossz időt, a busz szagát, úgy általában az életet, azt viszi tovább a gyerek is.

Ha azt mutatjuk meg nekik, hogy az élet szép is tud lenni, ha igyekszünk mindenhez pozitívan hozzáállni, máris sokat tettünk azért, hogy egészséges, a társadalommal és a természettel is összhangban együtt élni képes felnőtteket neveljünk

– foglalta össze Tari Annamária, és azt is kiemelte, hogy ebben nagy segítségünkre lehet a nosztalgia is. "Ha egy szülő elmeséli, mivel játszott gyerekkorában, ha együtt kártyáznak, társasjátékoznak, mesélnek régi tárgyakról, az egy összetett élményt ad: a nosztalgia adja a pozitív horgonyt, a közös tevékenység pedig a jelenlétet" – fogalmazott és hozzátette ebből a szempontból is előremutató kezdeményezés a Lidl és a WWF Magyarország által életre keltett Lutra album.

Kicsik és nagyok együtt lehetünk bolygóvédelmi szuperhősök – ha lelassulunk annyira, hogy fel is fogjuk, mi történik körülöttünk

– zárta gondolatmenetét Tari Annamária.