Donald Trump válaszlépésként 10 %-os globális vámot vezet be, miután a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette a korábban kivetett védővámokat.
Így lesz brutálisan drága a nap végére Magyarországon az áram: ezt bizony egyetlen család sem teszi csak úgy zsebre
A magyarok továbbra is az egyik legolcsóbb villanyszámlát fizetik az Európai Unióban, bár Máltán még nálunk is jobban járnak, derül ki a Eurostat 2025 első negyedéves jelentéséből. Nem véletlen azonban, hogy Magyarországon ilyen alacsonyak ezek az összegek, a rezsicsökkentés évente 800 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent az államnak, ráadásul EU-s viszonylatban nálunk a legnagyobbak a vállalkozások rezsiterhei. A német állam azonban nem mond le az energia megadóztatásából származó adóról és illetékekről, így náluk láthatjuk a legmagasbb árakat. A jövedelmek és az árszintek figyelembevételével azonban mégsem az ő háztartási költségvetésüket terheli meg leginkább a magas villanyszámla, hanem a csehekét.
Az elmúlt években jelentősen megszaladtak a villamosenergia-árak: a 2022-es energiaválság óta egész Európát foglalkoztatja, hogy mekkora lesz az egyes háztartások rezsije. Ebben 2025 első felében ugyan láthattunk pár forintos csökkenést, ennek hatása a legtöbb tagországban nem érzékelhető számottevően a magas adók és illetékek miatt.
Hol fizetnek a legtöbbet az áramért?
2025 első felében a háztartások átlagos villamosenergia-ára nagyrészt magas szinten stagnált az Európai Unióban, így 100 kilowattóra 28,72 euróba (azaz átszámolva nagyjából 11200 forintba) került. Ez az előző időszakhoz, tehát 2024 második feléhez képest mindössze 0,5 százalékos csökkenést jelent 28,87 euróról, így az ár továbbra is jóval a 2022-es energiaválság előtti szinten van, hiába folytatódik az árstabilitás időszaka a Eurostat elemzése szerint.
A legjelentősebb áremelkedést – szintén 2024 első félévéhez viszonyítva – Luxemburgban regisztrálták, náluk 31,3 százalékkal lett drágább az áram, őket követte +25,9 százalékkal Írország, valamint +20,0 százalékkal Lengyelország. Eközben árcsökkenést láthattunk Szlovéniában (-13,1%), Finnországban (-9,8%) és Cipruson (-9,5%).
A legmagasabb áramárakat azonban így is Németországban márték a vizsgált időszakban: a németek 38,35 eurót (nagyjából 14900 forintot) fizettek 100 kilowattóránként, ezt követte Belgium 35,71 euróval és Dánia 34,85 euróval. Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat Bulgáriában (13 euró), Máltán (12,44 euró) és Magyarországon regisztrálták, nálunk 10,4 euróba, azaz körülbelül 4043 forintba került 100 kilowattóra áram.
A németek tehát 27,95 euróval, vagyis körülbelül 10860 forinttal fizettek többet ugyanannyi áramért, mint mi.
Bár Németországban fizetnek a legtöbbet a villamosenergiáért, nem elhanyagolható az sem, hogy a háztartások jövedelméhez és árszintjéhez viszonyítva mennyire megterhelő a lakosságnak az áramszolgálatótól kapott csekk, (ez a vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett ár). Arányosan Csehországban (39,16), Lengyelországban (34,96) és Olaszországban (34,40) érzik meg leginkább a befizetett összeget, míg a legalacsonyabb és így a pénztárcákra legkevésbé megterhelő árakat Máltán (13,68), Magyarországon (15,01) és Finnországban (18,70) jegyezték fel.
Összességében tehát hiába magasak az egész EU-ban a villamosenergia-árak, az áram nemcsak nálunk a legolcsóbb, hanem egyike vagyunk annak a két országnak is, akiket a legkevésbé terhel a villanyszámla befizetése a vásárlóerő-egység alapján. Ezt a képet viszont árnyalja, hogy a hazai árak a rezsicsökkentésnek köszönhetően maradnak alacsonyak, így
bár valóban a magyar háztartások fizetnek az egyik legkevesebbet EU-s viszonylatban, a rendszer fenntartása jelentős pénzügyi terheket ró a gazdaságra/államra.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ahogy a Portfolio is megírta, a rezsivédelmi rendszer finanszírozása évente mintegy 800 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent, emellett a terhek áthárítása révén a vállalkozások versenyképességét is hátrányosan érinti. Míg a lakossági árak alacsonyak, a magyar vállalkozások rezsiterhei az Európai Unión belül a legmagasabbak közé tartoznak.
Ezért ilyen drága az áram máshol
Az Európai Unió legtöbb tagországában a villanyszámlák magas összegeiért főként az adók és az illetékek okolhatók: a 2024 második felében mért 24,7 százalékos mértékük összesen 27,6 százalékra nőtt 2025 első felére. Ebből az következik, hogy a villamosenergia adózás előtti árai ugyan csökkentek, a hatás teljesen elveszik a fogyasztók számára fizetendő végső árakban.
Az Euractiv szerint az Európai Unió jó ideje szorgalmazza már az áram ésszerűbb megadóztatását, mivel jelenleg olyan terheket vetnek ki rá, ami hasonló az alkoholra és a dohányra kivetett jövedéki adók kategóriájába tartozó „bűnadóhoz”. Az EU-nak azonban nincs hatásköre az adózás szabályozására.
A lap szintén megemlíti, hogy a tagállamok kormányai az Unió törekvései ellenére vonakodnak megszüntetni ezt a bevételi forrást. Németországban például az áramfogyasztás megadóztatása jelentős költségvetési bevételi forrást jelent: 2024-ben ez az összeg elérte az 5,2 milliárd eurót (vagyis kis híján 2022 milliárd forintot), főként a háztartások terhei révén. Bár korábban felmerült az adó csökkentésének lehetősége, a berlini kormány végül elállt ettől, az államháztartás szűkös mozgásterére hivatkozva.
Összességében tehát azt láthatjuk, hogy az EU tagállamaiban eltérő árakon kapják a háztartások a villamosenergiát. Az árak Németországban a legdrágább, mégis a cseh háztartások érzik meg a leginkább a magas összegű számlákat. Ezzel szemben Magyarországot elkerülik a jókora adók és illetékek, így a hazai háztartások jutnak az egyik legkedvezőbb áron villanyhoz.
-
Vállalat-finanszírozás fedezettel: hogyan javítja a kondíciókat a Start Garancia kezessége?
Limbach Attilát, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük,hogy miért érdemes ma egy vállalatnak kezességet kérnie és minek kell ehhez megfelelnie?
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







