Megvan a dátum, mikor érjük utol Ausztriát: brit kutatás igazolja, pár év és a magyar gazdaság lenyomja a nyugati bezzegországokat

Nem győzik kongatni a vészharangot az Egyesült Királyságban. Egy friss kutatás ugyanis arra mutat rá, hogy 2050-re, azaz alig 25 év múlva olyan országok, mint Törökország vagy Litvániai is gazdagabbak lesznek, mint a britek. Persze ezt elsőre nehéz elhinni, mégis a Centre for Economics and Business Research (Cebr) legújabb előrejelzése brutális visszaesést mutat az Egyesült Királyság globális gazdasági rangsorában.

A kutatásról annyit érdemes tudni, hogy a Prosperity Through Growth című új könyvben kapott helyet, amelyet az amerikai közgazdász Arthur Laffer és más szakértők jegyeznek. Ezek a szerzők arra kérték a Cebr-t, hogy a szervezet 2025-ös World Economic League Table adatait vetítse előre egészen 2050-ig, vásárlóerő-paritáson számolt GDP/fő értékek alapján.

És hogy miért? A könyv társszerzői Lord Matthew Elliott, Lord Michael Hintze és Douglas McWilliams a könyv megjelenését az Egyesült Királyság jövő havi költségvetése elé időzítették. A kötet 24 gazdaságpolitikai javaslatot kínál Rachel Reeves pénzügyminiszternek, amelyekkel a szerzők szerint 5 éven belül 7 százalékos, 20 éven belül közel 30 százalékos többletnövekedést lehetne elérni.

A számításaik szerint, ha ezeket az intézkedéseket bevezetnék, a brit egy főre jutó GDP 2050-re 74 832 dollárról 96 383-ra emelkedhetne, ami a rangsorban a 46. helyről a 19.-re repítené vissza az Egyesült Királyságot. A javasolt lépések között szerepel a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék összevonása egy egységes, lapos adóba, a vállalati szabályozások csökkentése, valamint egy „okos Net Zero” energiapolitika bevezetése, amely az energiaárak mérséklésére és a gazdasági versenyképesség fenntartására fókuszálna.

Tehát a Cebr kutatásán alapuló tervezetcsomag voltaképp a britek segélykiáltása, hogyha így folytatódik számukra a történelem menete, akkor bizony néhány évtizeden belül igencsak rossz sorsra fognak jutni.

Egyfajta elegáns leépülésben vagyunk, az emberek beletörődtek az 1 százalékos növekedésbe. Lassan elszegényedünk, csak közben úgy teszünk, mintha nem vennénk észre. De meg kell győznünk az embereket, hogy ennek nem kell így maradnia, ehhez viszont világos terv kell

- foglalta össze gondolatait David Cameron, aki 2010 és 2016 között vezette az Egyesült Királyságot.

De hogy jön ide Magyarország?

Bár maga a kutatás a britek számára készült, az adatokban a Föld országai mind szerepelnek, tehát a Cebr előrejelzése Magyarországra nézve is elérhető. Ez pedig igencsak meghökkentő dolgokat mutat/vetít előre.

Magyarország GDP/fő/év előrejelzése ugyanis 2050-re 93 262 dollárt vetít előre, ami nem hogy az Egyesült Királyságnál, de még az örök elérhetetlen célnak tűnő Ausztriánál is magasabb lenne.

A Cebr előrejelzése szerint tehát Magyarország 2050-re nemcsak hogy beéri, de le is nyomja örök sógorát, Ausztriát. Na, de ne szaladjunk ennyire előre. Nézzük meg az adatokat. Ezek alapján Magyarországon 2045-ig igencsak magas ütemben fog gyarapodni az egy főre jutó GDP mértéke, miközben az osztrákoké ennél sokkal mérsékeltebb lesz, igaz, nagy előnyből.

Ebből következik, hogy 15 év múlva, az előrejelzés szerint alig 1000 dollárnyi egy főre jutó GDP/-fővel fogunk már csak mindössze lemaradni. Viszont a Cebr gyakorlatilag 2045 és 2050 közötti időszakra teszi Magyarország újkori aranykorát, akkor ugyanis valósággal kilőnek a számaink, amik azt eredményezik, hogy magunk mögé is utasítjuk az osztrákokat.

Ezzel párhuzamosan persze látszik, hogy bár az osztrákokat lehagyjuk, velünk ugyanezt teszik a horvátok, de pláne Románia. Ha megnézzük az adatokat, láthatjuk, hogy míg a horvátok éppen hogy, addig a románok brutálisan elhúznak az egy főre jutó GDP-tekintetében, kenterbe verve ezzel nem csak az osztrákokat, de a magyarokat is.

Mit fog tudni ez a régió a jövőben?

Az eddigiekből kitűnik, hogy a Cebr modellje igencsak feltolja régiónk országait, míg a ma tradicionálisan a gazdag és nagy hatalommal bíró országokat jócskán megbüntetni. Ennek is megvan a maga oka, amit leginkább úgy összegezhetnénk, hogy a modelljük az európai gazdasági erőviszonyok átrendeződésére is épül.

A kutatás vásárlóerő-paritáson vizsgálja az egy főre jutó GDP-t, ami nemcsak a pénz értékét, hanem az életszínvonalat is tükrözi. Mivel a régió árszintje még mindig alacsonyabb, itt ugyanakkora jövedelemért sokkal többet lehet megvásárolni - ezért a felzárkózás a számokban is gyorsabban látszik.

A gazdasági dinamika megváltozásának másik oka a konvergenciahatás lehet: a fejletlenebb országok képesek átvenni a nyugati technológiákat, ipari megoldásokat és tudást, így sokkal gyorsabban nőhetnek. Ráadásul az ukrajnai háború és a pandémia óta új ipari korszak kezdődött: a multinacionális cégek igyekeznek közelebb hozni a gyártást, biztonságosabb, EU-n belüli helyszínekre. Ebből pedig elsősorban a közép-európai országok profitálnak, amelyek ma már az uniós ellátási láncok egyik legfontosabb csomópontját jelentik.

A térség további előnye, hogy nincs rajta régi, leváltandó ipari teher: Magyarország és a környező országok rögtön a legújabb technológiákat tudják bevezetni a mesterséges intelligenciától az elektromos járműgyártásig. Az energiaátállás, a zöld ipar és az automatizáció pedig új növekedési motort adhatnak a gazdaságnak.

Miközben a Nyugat-Európa több országa, például az Egyesült Királyság, Ausztria vagy Franciaország a stagnáló termelékenységgel és az elöregedő társadalommal küzd, a keleti régióban még van növekedési tartalék. Így vélelmezhető, hogyha a politikai stabilitás és az EU-integráció fennmarad, a következő évtizedek nyertesei egyértelműen a közép-kelet-európai gazdaságok lehetnek azok, amelyek ma még felzárkózóknak számítanak, de 2050-re már a kontinens új motorjai lehetnek.

Ezzel együtt is inkább azt mondhatjuk, hogy nem feltétlenül a régiónk és Magyarország száguld el az űrbe, hanem a klasszikus nagyobb hatalmak lassulhatnak be durván. Ezt viszont már ezek a hatalmak is érzékelik, hiszen ahogy a bevetőben írtuk, ez a kutatás és a könyv is egyfajta vészcsengőnek született.

Mi kell ahhoz, hogy Magyarország beváltsa mindezt?

Ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje a CEBR által vázolt, közel 93 ezer dolláros egy főre jutó GDP-t 2050-re, nem elég a nemzetközi trendekkel sodródni - tudatos, hosszú távú gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A felzárkózási pálya nem magától gyorsul, hanem olyan strukturális változásoktól, amelyek egyszerre növelik a termelékenységet, a beruházásokat és a humán tőkét.

A legfontosabb lépés a termelékenység látványos emelése. Ehhez több és jobb kutatás-fejlesztés, valamint a hazai vállalatok technológiai megújulása kell. Magyarországon ma még mindig kevés az innovatív, saját fejlesztésű termék, miközben a külföldi cégek dominálják a high-tech szektort. A hosszú távú növekedéshez elengedhetetlen, hogy a magyar vállalkozások is feljebb lépjenek az értékláncban - ne csak gyártsanak, hanem fejlesszenek is.

Ehhez viszont több beruházásra van szükség. Nemcsak a külföldi tőke vonzása számít, hanem az is, hogy a hazai cégek is bátrabban fektessenek be - akár zöld, akár digitális fejlesztésekbe. Egy stabil, átlátható gazdasági és adókörnyezet nélkül azonban nehéz lenne tartós növekedést fenntartani.

A harmadik pillér a munkaerőpiac. A jövő gazdaságát nem feltétlenül több, hanem produktívabb munkával kell fenntartani. Ehhez viszont kulcskérdés a képzés: az oktatási rendszer modernizálása, a digitális és nyelvi készségek fejlesztése, a felnőttképzés erősítése mind alapfeltétele annak, hogy a munkaerő képes legyen lépést tartani a technológiai átalakulással.

A demográfiai démon

Van azonban egy terület, ami még ennél is nagyobb kihívást jelent: a demográfia. Magyarország népessége 2050-re akár másfél millió fővel is csökkenhet, miközben az aktív korúak száma is látványosan visszaesik. A kevesebb dolgozó hosszú távon fékezi a növekedést - ezért a gazdaságpolitikának már most reagálnia kell.

A megoldás részben a női és idősebb korosztály foglalkoztatásának bővítése, részben pedig a célzott (nem tömeges), gazdasági alapú bevándorlás lehet. Az automatizáció és a robotizáció pedig, ha tudatosan vezetik be, ugyancsak pótolhat nagyon sok eltűnő munkaerőt.

Összegzés

Összességében azt mondhatjuk, hogy mindezek tető alá hozásához mindenképpen egy okos okos energia- és iparpolitika. Ennek az alapkövei az olcsóbb energia, stabil hálózatok, kiszámítható szabályozás és erős zöld átállás.

Az adatokat figyelembe véve, ha a magyar gazdaság képes mindezt összehangoltan végigvinni, növelni a termelékenységet, megtartani a munkaerőt, és új növekedési területekre lépni, akkor nem csak utópia, hanem valós forgatókönyv is lehet, hogy 2050-re Magyarország már ne csak felzárkózó, hanem az új meghatározó gazdaságok egyike legyen Európában.

Feltéve persze mindezt, ha a következő évtizedek politikailag és geopolitikailag is stabilak maradnak. Magyarország és a térség országai feltehetően ugyanis csak akkor tudják kihasználni a felzárkózási előnyüket, ha az Európai Unió részeként, a nyugati gazdasági integrációban maradnak, és továbbra is hozzáférnek a közös piachoz, a tőkéhez és a technológiához.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket.

A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!