Ezeken a helyeken napi 1000 forintból élnek az emberek: irtózatos a szegénység, óriásiak a nyomortelepek

A szegénység sokféleképpen tetten érhető, ám az Our World in Data 2024-es rangsora kifejezetten aszerint vizsgálja az egyes országokat, ami nagyon egyszerűen megmutatja az anyagi helyzetüket – azaz mennyi pénzből gazdálkodhatnak egy nap alatt a lakosok. Ehhez azt az arány nézték meg, hogy a népesség hány százaléka él napi 3 dollár, azaz nagyjából 1000 forint alatti összegből.

Napjainkban nyolc olyan ország található Afrikában, ahol a lakosság több mint fele mélyszegénységben él, élükön Malawival, Mozambikkal és a Kongói Demokratikus Köztársasággal. Ez utóbbi tudhatja magáénak a legmagasabb mélyszegénységi rátát.

A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ kobalttermelésének háromnegyedét adja, ám a hatalmas ásványkincsek ellenére

a helyiek 85,3 százaléka él naponta kevesebb mint 3 dollárból, átszámolva 1000 forintból.

Afrika legnépesebb, 120 millió fős országában ez több mint 100 millió főt jelent. A mélyen gyökeredző szegénységhez évtizedek óta hozzájárul a gyenge kormányzás, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi emberi jogi visszaélések is.

A Szubszaharai Afrika országaiban a lakosság 45,5 százaléka él szélsőségesen szegényen, ami 559 millió embert jelent. Nem csoda, hogy a világ legszegényebb országai közül összesen 23 található a kontinensen, ám még így is befért a top 30-ba egy tőlünk nem is olyan messzi európai ország: Koszovó a 19. helyen áll magas a munkanélküliségrátája és a folyamatos konfliktusok miatt. Az 1,6 milliós lakosságból minden negyedik fő él napi 3 dolláros költségvetés alatt.

Latin-Amerikában Honduras került előre, itt az emberek 17 százaléka él napi 3 dollár alatti összegből. Nemcsak itt a legmagasabb a mélyszegénység, hanem egyben ez a régió legegyenlőtlenebb országa is, ezzel pedig a 24. helyen áll a globális listán.

Ázsia is érdekes képet mutat: míg a kontinens egyes országai a világ technológiai fejlődésének kulcsszereplője (mint például Kína, Dél-Korea vagy Japán), addig más régiókat továbbra is politikai instabilitás, konfliktusok és gazdasági válságok jellemeznek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Már a KSH sem tagadja tovább: nagy a baj, elképesztő a szegénység az országban

A Központi Statisztikai Hivatal elismerte, hogy éveken át pontatlanul közölte a magyarországi szegénységi adatokat.

Ami Ázsiát illeti, a Fülöp-szigetek a legszegényebb országok közé tartozik, 110 milliós lakosságának mintegy 11 százaléka él mélyszegénységben. Bár a szegénységi ráta 1985 óta közel kétharmadával csökkent, az ország sok polgára továbbra sem rendelkezik megbízható hozzáféréssel az áramhoz, a tiszta vízhez és az oktatáshoz.

Szintén felfért még a listára Banglades is, ám meglepő módon csupán az utolsó helyet foglalja el. Az ázsiai ország híres nyomornegyedeiről, ahogy az alacsony jövedelmek és az infrastruktúra hiányosságai is szembetűnőek, az utóbbi években mégis némi gazdasági fejlődést mutatott. Ez lehet az oka annak, hogy a 2024-es adatok szerint a lakosság "mindössze" 8 százaléka él mélyszegénységben.

A szegénység másik arca

A szegénység természetesen az egész világon fellelhető, ráadásul sokféle szempontból vizsgálható. Az objektív mutatókon túl így érdemes lehet megemlíteni azt a szubjektív érzetet is, ahogy a lakosok a saját anyagi helyzetüket meghatározzák.

A Pénzcentrum egy korábbi cikkében már foglalkozott a Eurostat adataival, amik azt vizsgálták, hogy az Európai Unión belül milyen arányban érzik magukat szegénynek az egyes országok lakosai. A felmérés abból a szempontból vizsgálta ezt az érzetet, hogy az illető milyen iskolai végzettséggel rendelkezik.

Az EU-ban a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezők csaknem 29 százaléka érezte magát szegénynek, míg a közepes iskolai végzettségűek körében a szubjektív szegénység aránya 18,5 százalék volt. A magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében ugyanez az arány mindössze 9,4 százalék volt, ami több mint háromszor alacsonyabb értéket mutat az előbbi kategóriánál, míg kétszer alacsonyabbat az utóbbinál.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek az iskolák ontják magukból a milliárdosokat: Magyarországon is szép számmal akadnak – nincs mese, ide kell járni tanulni

Az amerikai egyetemek, mint a Harvard és a Stanford vezetik a milliárdosok kinevelésének ranglistáját.

A frissen kiadott 2024-es adatok alapján Magyarország nem igazán teljesít jól ezekben a mutatókban. Görögország, Bulgária, Szlovákia és Szerbia után hazánkban érzi a legtöbb alacsony iskolai végzettségű szubjektíven szegénynek magát, egész pontosan 44,1 százalékuk. Ugyan tavalyhoz képest egy helyet javítottunk a rangsorban, így is bőven az EU-s átlag felett vagyunk. A környező országok és a régiónk ehhez hasonló számokat mutatnak, ami azt jelenti, hogy az itt élők úgy érzik, az alacsony iskolai végzettség gyakorlatilag egyenlő a szegénységgel.

Ezzel szemben hazánkban a diplomások mindössze 5,3 százaléka gondolja magát szegénynek, tehát a szubjektív valóságérzet azt erősíti, hogy minél tanultabb valaki, saját bevallása szerint annál jobban él. Ezzel továbbra is hatalmas szubjektív különbségeket láthatunk az alacsony és a magas iskolai végzettséget szerzettek között.

Csakúgy, mint Magyarországon, 2022 és 2024 között Európa többi országában is enyhén csökkent a szubjektív szegénységérzet, különösen a magasabb iskolázottságúak körében. A legkiugróbb szegénységérzet azonban továbbra is Görögországban és Bulgáriában figyelhető meg, mindkét országban kiugróan magas maradt a szegénységérzet, még a legmagasabb végzettségűek esetében is.

A legnagyobb különbségek az alacsony és magas iskolázottságúak között Szlovákiában, Bulgáriában és Szerbiában mutatkoztak,

ezekben az országokban az oktatás szintje látványosan befolyásolja az emberek szubjektív jólétérzetét.

Ezzel szemben olyan országokban, mint Finnország, Luxemburg, Hollandia vagy Svédország, ezek az eltérések jóval alacsonyabbak. Ez utóbbi országban láthatjuk a legalacsonyabb különbséget a szubjektív szegénységérzetben az alacsony (15 százalék) és a felsőfokú (7,4 százalék) végzettségűek között, ez az érték mindössze 7,6 százalékpont. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy ezekben a régiókban az iskolázottság kevésbé határozza meg a szegénységérzetet.

Különösen igaz ez egy másik skandináv országra, Finnországra, ahol az alacsony végzettségűek mindössze 8,7 százaléka érezte magát szegénynek, a diplomások körében pedig ez az arány 5,7 százalék volt.

Összességében a trendek azt mutatják, hogy az oktatás továbbra is kulcsszerepet játszik abban, hogyan érzékelik az emberek a saját anyagi helyzetüket, de a társadalmi és gazdasági környezet legalább ennyire meghatározó. Erre példa, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatunk egy nap alatt. Ebben bár Európa kifejezetten jól áll, a világ többi részén több százmillióan élnek objektívan meghatározott mélyszegénységben.