Borulhat a rezsicsökkentés: több ezer magyar háztartás áramellátása kerülhet veszélybe

Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az uniós bíróság szeptember 11-ei döntése nem tiltja a projekt folytatását, hiába semmisítették meg azt a 2017-es Bizottsági határozatot, amely engedélyezte a magyar állam számára a Paks II. állami támogatását. A projekt jövőjéről csak később dönt a Bizottság, ugyanakkor Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter úgy fogalmazott, Magyarország minden támadás ellenére felgyorsítja a projektet. A fővállalkozó orosz Roszatom a kormánnyal összhangban nyilatkozott a Paks II. megvalósításáról.

A beruházás esetleges meghiúsulása esetén a Magyarország által ráfordított összegek gyakorlatilag elvesznének – a Portfolio tudomása szerint ez jelenleg mintegy 1,5 milliárd euróra tehető -, emellett a hazai energiaellátás jövőjéről szóló terveket is alapjaiban át kellene írni.

2030-ban a 33%-ot közelítené az import aránya a magyar áramellátásban, a 2010-es évek 30% fölötti csúcsait is megdöntve.

A kormányzati energiastratégia szerint Magyarország villamosenergia-ellátása a következő évtizedekben a nap- és atomenergiára épülne elsősorban, amit a földgáz és egyéb megújuló energiaforrások (geotermia, szélenergia, biogáz) egészíthetnek ki. Szakértők szerint az új erőmű leghamarabb a 2030-as évek első felében, 2032-33-34 körül kapcsolódhat hálózatra, a beruházás felgyorsítására tett ígéreteket követően.

Ugyanakkor megfelelő döntésekkel és a rendelkezésre álló alternatív megoldások alkalmazásával az energiapolitika biztosíthatná a jövőbeni magyar villamosenergia-ellátás biztonságát, akkor is, ha Paks II. esetleges meghiúsulása magasabb importarányt hozna magával. Ez különösen igaz, ha az áramigény növekedése továbbra is elmarad a korábbi várakozásoktól.