Végül tényleg elkaszálják a paksi bővítést? Hamarosan jön az ítélet: nem áll jól a projekt szénája

Nyugati szomszédunk nukleáris biztonsági megfontolásokból évtizedek óta következetesen ellenzi a régió atomerőművi fejlesztéseit, miután saját, már elkészült atomerőművét népszavazási döntés nyomán nem helyezte üzembe. Amennyiben az uniós bíróság követi Laila Medina főtanácsnok februári előzetes véleményét - ami az esetek kétharmadában megtörténik -, az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia az engedélyezési eljárást vagy annak egyes részeit - írja a Népszava.

Az ügy előzménye, hogy Ausztria 2018-ban fordult bírósághoz a paksi bővítés közbeszerzési eljárás nélküli odaítélése és a feltételezett tiltott állami támogatással történő finanszírozás miatt. A Törvényszék 2022-ben első fokon elutasította az osztrák keresetet, ám Ausztria fellebbezett, négy pontban támadva a döntést, így az eljárás másodfokon folytatódott.

Februárban a Bíróság illetékes főtanácsnoka azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy hatályon kívül kellene helyezni az állami támogatást jóváhagyó európai bizottsági határozatot. Indoklása szerint a Bizottság elmulasztotta mélyrehatóan megvizsgálni, hogy az orosz Roszatom tender nélküli megbízása összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. A főtanácsnok azt is kifogásolta, hogy a Törvényszék nem vizsgálta kellő alapossággal, indokolt volt-e a piactorzító hatású állami támogatás jóváhagyása.

A Bíróság dönthet a korábbi bizottsági jóváhagyás teljes vagy részleges megsemmisítéséről, de akár jóvá is hagyhatja azt. Megsemmisítés esetén a Bizottságnak új döntést kell hoznia, amelyben figyelembe kell vennie az elmúlt nyolc év fejleményeit - beleértve az európai energiapiac átalakulását, valamint Oroszország ukrajnai háborújának és az ahhoz kapcsolódó szankcióknak a következményeit.

Címlapkép: Jánossy Gergely, MTI/MTVA