25 °C Budapest
II. Rákóczi Ferenc portréja a magyar ötszáz forintról (makrofotó)

Beleőszül a kamatokba a magyar gazdaság: mit lehet ezzel kezdeni?

2025. május 12. 09:05

Magyarország 2024-ben rekordmagas kamatkiadásokkal szembesült, ami az Európai Unióban egyedülállóan a GDP 5%-át tette ki. A költségvetés számára jelentős terhet jelentő kifizetések hátterében elsősorban a lakossági állampapírok magas aránya és a piacinál magasabb kamatok állnak - írja elemzésében a Portfolio.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben Magyarország fordította a bruttó hazai össztermék legnagyobb hányadát kamatkiadásokra az Európai Unióban. A GDP 5%-át kitevő összeg jelentősen meghaladta a második helyezett Izland 4%-os és a harmadik Olaszország 3,9%-os értékét. Összehasonlításképpen: a legalacsonyabb kamatterhet Luxemburg (0,3%), Bulgária (0,5%) és Svédország (0,6%) viselte.

A magas kamatkiadások ellenére a magyar költségvetés 2024-ben képes volt pozitív elsődleges egyenleget felmutatni, ami 2019 óta először fordult elő. Ez azt jelenti, hogy bár a költségvetési hiány a GDP 4,9%-a volt, a kamatkiadások nélkül 0,1%-os többletet mutatott az uniós (ESA) módszertan szerint. Fontos megjegyezni, hogy pénzforgalmi alapon a kamatkiadások a GDP mintegy 4%-át tették ki, de a 2025 elején kifizetett Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatainak jelentős részét az uniós módszertan szerint még 2024-re könyvelték el.

Hosszabb időtávon vizsgálva, 2015-2024 között Magyarország átlagosan a GDP 3%-át fordította évente kamatkiadásokra. Ebben az időszakban Izland (4,9%), Olaszország (3,7%) és Görögország értékei meghaladták a magyart.

Egy ország kamatkiadásait több tényező befolyásolja: az adósság mértéke, a befektetői megítélés és hitelminősítői besorolás, valamint az állampapírpiac szerkezete. Magyarország esetében különösen az utóbbi játszik jelentős szerepet, mivel nálunk a legmagasabb Európában a lakossági finanszírozás aránya a teljes adósságon belül.

Az Eurostat 2023-as adatai szerint Magyarországon az államadósság látható költsége 6,8% volt, ami messze a legmagasabb az EU-ban. A második helyen álló Lengyelország és Románia esetében ez az érték 4,5% volt. Magyarország helyzete több szempontból is kedvezőtlen: az eurózónán kívül helyezkedik el, viszonylag magas az adósságrátája, és kiemelkedően magas a lakossági finanszírozás aránya. Ez a három tényező együttesen eredményezi a kiugróan magas kamatkiadásokat.

A számítások szerint 2025-ben

Magyarország a GDP mintegy 3,3%-ával, nagyságrendileg 2800 milliárd forinttal költött többet kamatokra, mint az európai országok átlagosan.

Ha csak a régiós, nem eurózóna-tag országokhoz (Lengyelország, Csehország, Románia) viszonyítunk, akkor is közel 2000 milliárd forint volt a magyar többletköltség.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A 2015-2024 közötti tízéves időszakban Magyarország átlagosan a GDP közel 1,5%-ával költött többet kamatra, mint az európai országok átlaga, ami jelentős többletterhet jelentett a költségvetés számára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2025 első három hónapjában több mint 1550 milliárd forint volt a költségvetés kamatkiadása, ami több mint 300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi időszak adatát. A 2025-ös költségvetésben pénzforgalmi alapon 3836,1 milliárd forint kamatkiadás van tervezve, míg a 2026-os költségvetésben már csak 3361,7 milliárd forint szerepel, ami a terhek enyhülését vetíti előre.

Az utóbbi hónapokban fordulat érzékelhető a kormányzati kommunikációban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március végén már arról beszélt, hogy "nem a lakossági befektetések gyarapítása, hanem az államadósság minél alacsonyabb költségen való finanszírozása az elsődleges cél". A miniszter elismerte, hogy a lakossági finanszírozás bár fontos eleme volt a forrásbevonásnak, egyben a legdrágább forrása is.

Nagy Márton szerint a lakossági állampapírok kamatfelára jelenleg 50-70 bázispont a hasonló intézményi papírokhoz képest. Előrevetítette, hogy "a lakossági állampapírokból valamekkora részt ki lehet engedni és intézményi állampapírokba átterelni, illetve az intézményi állampapírok súlyát növelni az adósságfinanszírozásban", valamint a lakossági állampapírok kamatainak további csökkentését.

A magas kamatkiadások egyik fő oka az inflációhoz kötött kamatozású állampapírok (PMÁP) jelentős állománya, amelyek az infláció emelkedésével automatikusan átárazódtak. Bár a kormány korábban arra hivatkozott, hogy a kifizetett kamatok az országban maradnak és élénkítik a gazdaságot, úgy tűnik, a mérleg az elszálló kamatokkal negatívba fordulhatott.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Jó napja volt a forintnak

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2025. június 14. 08:00
A foci globális erejének és jelenlétének összekötöttsége mindenféle őrültségekre képes késztetni a d...
ChikansPlanet  |  2025. június 13. 10:20
A biodiverzitás megőrzése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább gazdasági érdek is....
KonyhaKontrolling  |  2025. június 13. 07:45
Az előfizetések kérdése a pénzügyi tudatosságban mindig zavart, talán soha nem tudtam eléggé kapcsol...
MEDIA1  |  2025. június 12. 18:36
190 óra beszélgetés és 60 millió megtekintés után véget ért az Elviszlek magammal, a WMN és D. Tóth...
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. június 14. szombat
Vazul
24. hét
EZT OLVASTAD MÁR?