Nem a kiskocsma a falvak igazi problémája: óriási katasztrófa közeleg, szinte megállíthatatlan

"Európa demográfiai térképe azt mutatja, hogy a városi lakosok arányának növekedése nagyrészt a vidéki elvándorlás és elnéptelenedés magasabb arányának tudható be, ami a falvakban és kisvárosokban, különösen a vidékiként besorolt területeken állandó fenntarthatósági kihívást jelent" - vélik a KRTK szakértői, Horeczki Réka, Nagy Dávid, és Lados Gábor. A legnagyobb mértékben zsugorodó népességű – húsz év alatt 20 százalékos mértéket is meghaladó – lakosságszám vesztést elszenvedő települések elhelyezkedésének területi mintázatai sajátos koncentrációt mutatnak – emelte ki Kovács Katalin és Tagai Gergely a hazai trendeket vizsgálva.

A leginkább elnéptelenedő települések elsősorban az ország periférikus elhelyezkedésű térségeiben találhatók, legyen szó az országhatárhoz közeli perifériákról (Északkelet-Magyarország, vagy az ország déli határvidéke), vagy belső perifériákról (így például Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém, illetve Tolna, Somogy, Baranya megyék határ-mezsgyéi, vagy a Közép-Tisza-vidék). "A zsugorodás, vagyis a népesség huzamos ideig tartó, nagymértékű csökkenése egy minden település-kategóriában jelen lévő, ám főleg a vidéki térségekben, azokon belül is elsősorban az ország déli régióiban jelent komoly, egyes törpefalvakban elnéptelenedéssel is fenyegető veszélyt" – emeli ki Kovács Katalin és Tagai Gergely.

Forrás: Portfolio

Szakértők szerint az európai kistelepüléseken a lakosság csökkenése miatt az önkormányzatoknak nehézséget okoz a közszolgáltatások fenntartása – óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények –, a piaci szolgáltatások pedig egyre kevésbé nyereségesek, ami a működés ellehetetlenüléséhez vezet, mindez tovább rontja a vidéki életminőséget és erősíti a kivándorlást. Ez Magyarországon is megmutatkozik, például a bevásárlási lehetőségek folyamatos romlásában.

A friss bejelentések szerint a kormányzat új támogatási programmal igyekszik élhetőbbé tenni a falvakat és kistelepüléseket. Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program kormánybiztosa a kormányinfón elmondta: minden településen lesz ATM, és a boltok mellett a kiskocsmák is pályázhatnak 3 millió forintra, ez működési költségekre és energetikai felújításra is mehet - mondta a kormánybiztos.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy bár minden támogatás jól jön, de a kiskocsmák túlélése nemcsak a pénzen fog múlni. Szerinte sok vendéglátós fel fogja venni a támogatást, mert nagyjából 1 évnyi működést meg lehet vele oldani, de hosszú távú megoldást nem hoz.

Hasonló problémákat vetnek fel a demográfiai szakértők. Lesznek, akiknek rövid távon segít a program, a kérdés azonban a hosszú távú megoldás. Kapitány Balázs, demográfus a Portoflio-nak azt mondta, hogy ez nem egy olyan komplex program, amelynek eredményeképpen végül tömegek áramlanak majd vissza a legkisebb településekre. Bár természetesen országszerte nagyon különböző a kis falvak, községek gazdasági, munkaerőpiaci és demográfiai helyzete, a fő probléma azért sok helyütt ugyanaz - írja a lap. "A kisboltoknak, kocsmáknak adott aprópénz nem fogja megoldani azt, hogy napi 2-3 busz döcög be a kátyúkkal teli úton a településre, vagy azt, hogy nincs általános iskola, csak négy faluval arrébb" – mondta Kapitány.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabályosan özönlenek ezekre a vidéki településekre a városiak: itt a friss 2025-ös toplista

A Pénzcentrum már több éve vizsgálja az állandó lakosság változását, a ranglisták minden évben mutatnak némi változatosságot, vannak azonban állandó "népszerűségi" faktorok.

Márpedig az elsődleges tényezők a lakhatás tervezésekor az ingatlanárak mellett a közlekedési, gyermekelhelyezési és munkalehetőségek, valamint az alapvető szolgáltatások - orvos, posta, bolt, védőnő - elérési ideje

– mutatott rá a kutató. "Ha nincs reális idő alatt elérhető munkahely, és a családok másik településre kell hordják a gyerekeket iskolába, ahol már ott az olcsó diszkontüzlet is, akkor a helyi – és a sokszor igen drága – kisbolt, az ATM-automata és a szépen felújított, de helyi pap nélküli templom hosszú távon nem megoldás, csak egyfajta szépségtapasz" – véli a demográfus. Nagy probléma az is, hogy a háziorvosi praxisok közül is sok betöltetlen, de gyermekorvosból szintén rengeteg hiányzik – zárta szavait.

Azonban ha mindez megvan, a legtöbb szakértő szerint még akkor sincs garancia a sikerre egy kistelepülésen. A kisebb települések népességének fenntartása ugyanis kifejezetten nehéz. Az ENSZ szerint a vidék elnéptelenedése minden országban folytatódni fog, ahol a városlakók száma növekvő - írják.