Vegyes képet mutat az építőipar teljesítménye 2025 októberében a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján.
Bár sokáig úgy tűnt, a tárgyaló felek megegyeztek a minimálbér és a garantált bérminimum növelésének mértékéről és a az emelés időpontjáról, most úgy tűnik mégsincs megállapodás. Legalábbis a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén erről nem született megállapodás. Így a tárgyalások egy hét múlva folytatódnak.
Nemrég megírtuk: nem január elsejétől, hanem december 1-től emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér 15, a bérminimum pedig 10 százalékkal növekedhet. Legalábbis ezt állította Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, amit megerősített Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója, aki aztán később módosította álláspontját az üggyel kapcsolatban. A politikusok állításai mindenesetre tükrözték a tárgyaló felek álláspontját, hogy zöld utat adnak a kétszámjegyű emelésnek, valamint az idei emelésnek is. Egészen eddig.
A 24.hu beszámolója szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 9-i ülésén ugyanis kiderült: a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok követelését két nagy munkaadói szervezet is kifogásolja, azaz a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) képviselői nem támogatják a 10 százalékos garantáltbérminimum-emelést, míg Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) pedig az előrehozott minimálbér-emelést nem helyeslik. Előbbiek ugyanis inkább a 8 százalékos emelésben hisznek, míg a VOSZ januártól emelne csak a legalacsonyabb béreken.
A kormányoldal ugyanakkor továbbra is kitart a korábbi álláspontja mellett, azaz továbbra is támogatná a két munkavállalói szakszervezet javaslatait. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanis jelen volt a csütörtöki VKF-ülésen, ahol kifejtette: a kabinetnél örülnének a kétszámjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésnek, mert ez plusz fogyasztást generálna, amely a GDP-bővülés szempontjából létfontosságú. Szerinte ezzel javulnának a lakossági várakozások: vagyis az emberek bátrabban költekeznének, miközben a mostani inflációs környezetben inkább az óvatosság, a kivárás jellemző. Megállapította ugyanakkor, hogy a kabinet tiszteletben tartja, hogy a legkisebb bérekről a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük, így nem kíván döntőbíróként fellépni.
Jelenleg a munkaadói fenntartások ellenére még nincs lefutva semmi: a felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat egy hét múlva folytatják.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








