Nagy a baj Európában: mi lesz a legöregebb kontinens sorsa?

Az európai népesség az előző század óta egyre kisebb súlyt képvisel a világ népességében, emellett pedig a helyi társadalom idősödése és az alacsony termékenységi mutatók is sújtják a kontinenst. Az már kevésbé ismert kérdés, hogy a fejlett gazdaságok növekedése lassult a világ többi régiójához képest. Az 1960-as évek óta, amióta a Világbank (2023a) méri a GDP-növekedését, lényegében az összes évtizedben elmaradt az Európai Unió bővülése a világ átlagától.

A fejlett nyugati gazdaságokkal, így például az Egyesült Államokkal összehasonlítva az európai növekedést, árnyaltabb kép rajzolódik ki. Míg az európai gazdasági növekedés üteme visszafogott volt, addig az amerikai GDP-bővülése az 1980-as évekében megegyezett a világ átlagával, majd az 1990-es évtizedben a globális átlag felett alakult. Míg végül a 2000-es évek óta rendre elmaradt a globális gazdasági növekedés szintjétől, de az európait ezekben az időszakokban is rendre meghaladta. A demográfiai és gazdasági folyamatok eredményeként a nyugati és benne az európai gazdaságok súlya fokozatosan csökken a világ más régióihoz képest - olvasható a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséban.

Európa részesedése a világ népességéből

A ENSZ (2022) adatai alapján világ népessége több mint háromszor nagyobb, mint a huszadik század közepén volt. A világ népessége 2022. november közepén elérte a 8 milliárdot, ezzel az emberiség lélekszáma 12 év alatt 1 milliárddal bővült, 7 milliárdról 8 milliárd főre. Az ENSZ előrejelzése alapján várhatóan 15 évre lesz majd szükség ahhoz, hogy újabb 1 milliárddal emelkedjen a népesség, 8 milliárdról 9 milliárd főre, 2037-ben. A legmagasabb termékenységi szintű országok általában azok, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó jövedelem. A globális népességnövekedés ezért idővel egyre inkább a világ legszegényebb országai között koncentrálódik, amelyek többsége a szubszaharai Afrikában található.

Európában a népesség 2020 körül érhette el a csúcsát, 747,6 millió fővel. Ezután a lakosság száma folyamatosan csökken az ENSZ előrejelzése alapján. 2100-ra az európaiak 629,6 millióan lehetnek. Ugyanakkor az európai népesség más kontinensekhez viszonyított aránya az 1900-as és a 2000-es években is fokozatosan mérséklődött. 1900-ban még a Föld népességének közel negyedét, 24,7%-át adta az öreg kontinens, 1950-ben 21,6%-t, 2000-ben már csupán 11,8% volt az európaiak aránya, míg 2100-ra 5,8%-ig süllyedhet ez a szám. 2050-re a világ 61 országának népessége várhatóan csökkenni fog, közülük 26 államban legalább 10 százalékos csökkenés várható. A csökkenő népességű országok másik csoportjában több mint 15 százalékkal fogyhat a népesség, köztük Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Japán, Lettország, Litvánia, Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia és Ukrajna. A termékenység ma már minden európai országban a népesség teljes megújulásához szükséges szint alatt van (körülbelül 2,1 gyermek jut egy nőre), és az esetek többségében a termékenység évtizedek óta a reprodukciós szint alatt van.

A jövőbeni népességnövekedés nagymértékben függ a jövőbeli termékenységi rátától, amely az ENSZ előrejelzése alapján a 2021-es 2,3-as szintről globális átlagban 2,1-ig mérséklődik 2050-ig. Emellett egy, a népességszámot befolyásoló tényező, az élettartam növekedése is bekövetkezik, amely nemzetközi szinten a 2021-es átlagos 72,8 évről 77,2 évre módosulhat 2050-ig. Továbbá olyan tényezők is befolyásolják egyes régiók lakosságának a számát, mint a nemzetközi migráció.

Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy Magyarország esetében a termékenységi ráta javulást mutat 2011 óta, miközben az európai uniós átlag romlott az időszakban. Hazánkban 2021-ben az európai átlagnál kedvezőbb volt a termékenységi ráta, 1,61, míg az uniós átlag 1,53 volt. A kedvező hazai adat főleg a tekintetben előre mutató, ha a 2010-es évek elejével hasonlítjuk össze. 2011-ben a magyar ráta 1,23 volt, míg az uniós átlag a jelenleginél magasabb, 1,57.

További kedvező tényezőt jelent a magyar termékenységi ráta kapcsán, hogy a javuló mutató nem a külföldi lakosságnak köszönhető. Az Eurostat (2023) adatai alapján Magyarország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a külföldi anyától született gyermekek aránya.

A külföldön és a helyben született anyák gyermekeinek aránya Európa-szerte jelentősen eltér. A külföldön született anyák gyermekei a szerbiai összes gyermek 1 százalékától a luxemburgi 65, illetve a liechtensteini 73 százalékig terjednek. Ez az érték az Eurostat által vizsgált 34 országok felében legalább 20 százalék. 2021-ben Németországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban mutató 29 százalékon állt, míg az érték Franciaországban 23 százalék volt. Szerbia mellett Lengyelországban, Törökországban, Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában 3 százalék vagy annál kevesebb volt a külföldön született anyák gyermekeinek aránya. Magyarországon ugyanez az arány 4 százalék volt. 2013 és 2021 között a legtöbb uniós országban nőtt a külföldön született anyák gyermekeinek aránya. A legnagyobb növekedést Máltán tapasztalták, 22 százalékponttal, ezt követte Görögország (6 százalékpont), valamint Spanyolország, Portugália és Románia (országonként 5 százalékpont) (Eurostat, 2023).

Európa világgazdasági súlya

A fejlett világ részesedése is fokozatosan csökken a világ GDP-jéből. A tetőpont 1992-ben volt, amikor magas jövedelmű országok a globális GDP 85%-t termelték, majd a 2000-es évek közepétől a részesedésük egyre nagyobb léptékben csökkent, 2021-ben 61% volt az arány. Ez azt jelenti, hogy a világ gazdasági termelésének nagy részét még mindig a fejlett gazdaságok adják, de a kelet-ázsiai országok, és elsősorban Kína felemelkedésével fölényük fokozatosan olvad. Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy alacsonyabb szintről  könnyebb nagyobb növekedési ütemet elérni, mint magasabb fejlettségi szintről.

Az Európai Unió 1970-ben 24,2%-os részesedéssel rendelkezett, majd 1979-ben már 29,4%-kal, amikor az USA-ét is megelőzte az európai gazdasági teljesítményt. Az 1985-ös 20,8%-os arány után ismét javulás következett. Az utolsó szakasz 2004-ben kezdődött, amikor 25,9%-os részesedésről lényegében folyamatos csökkenést követően 2021-re 17,8%-ra mérséklőd az uniós országok aránya a világ GDP-jében.

Magyarország és a közép- és kelet-európai régió gazdasági trendjei eltértek az európai uniós átlagtól, lényegesen meghaladják azt. Amennyiben a 2010 utáni időszakot tekintjük hazánk GDP-je az uniós átlaghoz képest (1,6%) gyorsabban, 2,8% %-kal növekedett, míg 2020 és 2022 között az EU gazdasága átlagosan 1,1%-kal nőtt, addig Magyarország 2,4%-kal.

Várható gazdasági irányok

A Goldman Sachs, amerikai székhelyű befektetési bank 2022 év végén kiadott előrejelzése alapján 2050-re, majd 2075-re jelentősen átrendeződik a világgazdaság térképe, korábban kisebb jelentőségű államok tűnnek fel a legnagyobb gazdaságok sorában, míg régi nagyhatalmak kerülnek ki a 15 legerősebb gazdaság rangsorából. A kelet-közép-európai régió, melynek része hazánk is, növekedést és stabilitást mutat, miközben a hagyományosan erős európai országok pozíciója jelentősen romolhat.

Míg 1980-ban a világ 15 legmagasabb GDP-vel rendelkező országa közül 6 (Németország 3., Franciaország 4., Egyesült Királyság 5., Olaszország 6., Spanyolország 10. és Hollandia 12.) volt európai. 2000-ben még ez a 6 ország szerepelt a ranglista élén, de közülük kettő, Spanyolország és Hollandia pozíciója romlott. 2022-re a korábbi 6 országból már csak 5 európai állam szerepelt a top 15-ben, és közülük mindegyik gazdaság visszacsúszott a ranglétrán. Ugyanakkor 2022-ben Oroszország került be hatodik európai államként a világ 15 legnagyobb gazdasága közé. A Goldman Sachs előrejelzése alapján 2050-ben Oroszországgal együtt már csupán 4 európai állam lesz a legnagyobb gazdaságok között. 2075-re ez a négy ország (Németország, Egyesült Királyság, Oroszország és Franciaország) marad a 15-ös listán, de a korábbi 3., majd 2022-től negyedik Németország, mint a legnagyobb európai gazdaság már csupán a nyolcadik lehet (Daly – Gedminas, 2022).

A Goldmann Sachs (2022) előrejelzése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a globális gazdasági súlypont eltolódásában kulcsszerepet játszik a népesség átrendeződése. A gyors népességnövekedés, amely jelen században átrajzolja a gazdasági nagyhatalmak sorrendjét a gyorsan növekvő populációra, vagyis a munkaerő jelentős bővülésére vezethető vissza. Míg más régiókban új gazdasági nagyhatalmak tűnnek fel, addig a fogyatkozó népességű európai gazdaságok egyre lejjebb csúsznak a rangsorban. Így például Németország, amely egykor a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt, a kilencedik helyre kerülhet, Brazília után. Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy alacsonyabb szintről  könnyebb nagyobb növekedési ütemet elérni, mint magasabb fejlettségi szintről.

A közép- és kelet európai térség gazdasági súlya 1,6-2,0% között mozog 2010 és 2075 között. A csúcspont a 2040 és 2060 közötti időszak lehet 2,0% körüli súllyal a világ GDP-jében, amelyet követően kisebb mérséklődés következhet be. Utóbbi háttere nem a régió gazdasági lemaradása, hanem inkább más térségek népességének Európát lényegesen meghaladó növekedése. Összességében azt látjuk, hogy a 2000-es évtized óta, amikor térségünk a világ GDP-jének mindössze 1%-t adta, régiónk folyamatosan erősödik. Kelet-Közép-Európa gazdasági súlyának növekedése a következő évtizedekben azzal együtt is folytatódhat, hogy Európa folyamatosan visszaszorul más régiókkal szemben. Ez azt jelenti, hogy térségünk a Goldman Sachs előrejelzése szerint is képes lehet kihasználni erősségeit és adottságait a nemzetközi versenyben.