Kevesen járhatnak jól az új napelem-szabályozással: ezek lehetnek a döntés következményei

"A jelenlegi energiaválság arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar energiarendszerben változásokra van szükség" - kezdte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor bejelentetette a lakosságot és a napelempiacot egyaránt érintő változást. a csütörtöki Kormányinfón. Szavai szerint a villamoshálózat fejlesztésre szorul, jelenleg több az igény a napelemes visszatermelésre, mint amit a hálózat be tud fogadni. Ezért változtatni kell a szaldó szabályokon, "mindaddig, amíg egy óriási és nagyon költséges hálózatfelújításra nem kerül sor". A döntés, hogy a kormány felfüggeszti a betáplálást, rengeteg magyar lakos és vállalkozó terveit boríthatta. Elviekben a hálózatfejlesztést követően pedig a későbbiekben a kormány újra lehetővé teszi a betáplálást - de ki tudja, ez mikor fog megtörténni, ezzel nem lehet tervezni.

Az egyik várható következmény, hogy a háztartások esetében lassul a megtérülés, hiszen az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, vagy akkumulátorba kell beruházni. Másrészt, ahogy azt Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a HírTV műsorában kifejtette, nem kell hosszadalmas bürokratikus folyamaton végigmennie annak, aki napelemet szeretne használni. A lépéstől a kormány azt várja, hogy az érintettek sokkal gyorsabban tudnak majd napelemet használni és ezzel már azonnal tudják csökkenteni a saját rezsijüket is. Mivel a vonatkozó még nem jelent meg, egyelőre bizonytalan a helyzet a részleteket illetően.

A változás azért lényeges a Portfolio cikke szerint, mert a gázválságból kivezető menekülőutat sok háztartás és vállalkozás éppen a napelemtelepítéstől remélte. Ezeknek a családoknak és cégeknek hirtelen nagy csapás a kormány csütörtöki bejelentése, ha abban a formában valósul meg, ahogyan a Kormányinfón elhangzott. Főleg azok után, hogy az elmúlt 3-4 hónapban, a rezsicsökkentés módosítása kifejezetten ebbe az irányba terelte az érintetteket. Az kérdéses, hogy az állam készül-e a döntés és következményeinek ellensúlyozására új támogatási formákkal, amelyek az önellátás fokozását ösztönzik.

Érdekes együttállás, hogy a kormány a napokban indította el az energiaintenzív cégek támogatását, melynek keretében ilyen beruházásokat is támogat a kormány. Az érintetteknek várhatóan most jobban a zsebükbe kell nyúlniuk - írja a lap.

Régóta érett a változás

Egy európai uniós irányelv értelmében a jelenlegi elszámolási rendszer eleve csak 2023. december 31-ig maradhatott volna érvényben. Az elszámolási rendszer módosítása tehát évek óta benne van a levegőben. Palkovics László tárcavezető a Portfolio Energy Investment Forum konferencián kitért rá, hogy a saját célra telepített erőművek esetén felgyorsítják az engedélyezést - lakossági, kkv és ipari fogyasztók esetén egyaránt. Ekkor még arról beszélt a tárcavezető, hogy a szaldó elszámolás 2024. január elsejétől szűnik meg az új termelők esetében. Azt is ígérte akkor a miniszter, hogy ösztönzőt fognak kitalálni a tároló telepítésére az önellátás javítása miatt.

A konferencián Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese arról beszélt, hogy jelentős kihívás a megújuló energia rendszerintegrációja. Elmondása szerint a látható problémák zömét a háztartás méretű (HMKE) napelemes rendszerekhez kapcsolódik, ahol a legnagyobb megoldandó probléma a szaldóelszámoláshoz fűződik. A napelemes háztartások lényegében ingyenesen energiatárolóként használják a hálózatot, ami alaposan igénybe veszi az infrastruktúrát. Már akkor kiemelte a szakember, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható, ezért a kivezetése szükséges.

Az elmúlt hónapokban brutális ütemben növekedett Magyarországon a napelemek által megtermelt energia, és gombamód terjednek a családi házak tetején a kiserőművek. A rezsicsökkentés módosításának bejelentése pedig újabb lökést adott a piacnak. Egyik pillanatról a másikra a többszörösére ugrott a háztartási méretű napelemes rendszerek iránti érdeklődés a nyáron, aminek következménye az lett, hogy a szolgáltatók gyorsították az igények feldolgozását. Viszont a háztartási napelemes rendszerek gyors terjedése kihívásokat okoz az engedélyeztetés, a hálózat és az irányítás terén is.

A napelemes rendszerek teljesítménye emellett működési elvükből fakadóan ingadozó, időjárásfüggő, ami a hálózatot tovább terheli azzal, hogy az ügyfelek döntően nem akkor használják fel az napelemes rendszerekből nyert energiát, amikor megtermelik. A hálózat folyamatos fejlesztése, a több évtized alatt kiépült jelenlegi hálózat átalakítása és kapacitásának bővítése így elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket a változásokat rendszerszinten kezelni lehessen. A helyi szinten nem megfelelő hálózati infrastruktúra már néha most is okoz olyan gondokat, hogy a háztartási napelemes rendszer átmenetileg nem tudja leadni termelését a hálózatnak (akár ezzel is összefügghet, hogy egyre gyakoribbak a felújítás miatti áramszünetek).

Közben a napelemes rendszerek elterjedése és várható további növekedése egyre nagyobb kihívás elé állítja a rendszeregyensúly fenntartásáért felelős átviteli rendszerirányítót. 

Kevesen járnak jól

Viszont ha a betáplálási kötelezettség megszűnik, az alapvetően változtatja meg a napelemes beruházások megtérülését. A döntés hatására soha nem látott népszerűségnek örvendhetnek majd a szigetüzemű napelemes rendszerek is. Ezek a rendszerek önállóan képesek működni, nem úgy, mint a hálózatba kapcsolt rendszerek, de lényeges adottsága, hogy csak annyi energiával rendelkezik a háztartás, amennyit megtermel magának. Egy ilyen rendszer akár 50 vagy 100 százalékkal is drágább lehet, mintha csak napelemet és invertert tartalmazna a csomag.

A várható extra keresletnek árfelhajtó ereje is lesz, a piacot mindenképp kivárás fogja jellemezni, ami az új telepítések számában is érződni fog. A költségemelkedések miatt pedig sokan akár meg is gondolhatják magukat. A háztartások és egyének szintjén tehát ez egy kedvezőtlen fejlemény, hiszen épp az energiaválság kellős közepén, a rezsicsökkentés módosítása miatt emelkedő energiaszámlák közepette nehezíti meg a családok alkalmazkodását. A helyzet makrogazdasági szempontból is hátrányos: az import gáztól való függőségünk csökkentésének stratégiája ütközik így akadályba, átmenetileg ugyan, de a legrosszabbkor.

Jól járnak viszont azok, akiknek jelenleg is működik a napelemes rendszerük a tetőn, és megmaradnak a szaldós elszámolásban. Az ilyen ingatlanok relatív felértékelődése tovább folytatódhat, amit legutóbb a rezsicsökkentés módosításának bejelentése indított el.