Two men in uniform collecting garbage at city,Trash and rubbish collection.

Őrült mennyiségű szemetet termelnek a magyarok: még mindig elenyésző része hasznosul újra

2022. szeptember 16. 16:07

Magyarországon bár még mindig a hulladék igen alacsony százaléka kerül újrahasznosításra, a szemét jelentős része valamilyen módon mégis hasznosul. Az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai alapján pedig a helyzet hazánkban és az egész kontinenst nézve is évről-évről javul. Ettől függetlenül a hulladékkezelés tudatosságában is számos tagállam áll előttünk és a magyarok új zöld megoldásokkal szembeni szkepticizmusa sem biztos, hogy hosszú távon segíteni fogja a továbbhaladást a környezettudatosság útján.

2004 és 2020 között az Európai Unióban a hulladék-újrafeldolgozás mértéke drasztikus mértékben megemelkedett. Míg 2004-ben mindössze 870 millió tonna szemét nem ment pocsékba, tavaly előttre a mennyiség 1 221 millió tonnásra ugrott. Ez azt is jelenti, hogy míg 2004-ben még mindössze a hulladék 46 százaléka került újrafelhasználásra, addig 2020-ban már a 60 százalékára volt igaz ez a kitétel - Derül ki az Eurostat a héten publikált jelentéséből.

A megsemmisített hulladék mennyisége ezzel párhuzamosan esett. (a 2004-ben jelentett 1027 millió tonnás mennyiségről 2020-ra mindössze 808 millió tonnára). Ez azt jelenti, hogy az EU-ban tavaly már csak a szemét kevesebb, mint felétől szabadultak meg újrahasznosítás nélkül (45 százalék), a 2004-es 54 százalékos aránnyal szemben - írja a statisztikai hivatal publikációja.

A hulladékkezelés módjának környezeti hatásai pedig igen drasztikusak. Az Európai Unióban éppen ezért sok éve stratégiai cél is, hogy ezen terület fejlesztésével csökkentsék a felgyülemlő szemét által okozott közegészségügyi és környezeti károkat és kockázatokat. 2020-ban összesen 2029 millió tonnányi hulladék termelődött az Unió 27 tagállamában. Ennek több, mint felét (60 százalék) valamilyen módon újrahasznosították. A szemét 39 százaléka került így újrafelhasználásra, 15 százalékát talajfeltöltésre, 6 szászalékát pedig energetikai célokra használtak fel. A maradék 40 százalék nagy része (az összes szemét 31 százaléka) hulladéklerakóba került, míg 1 százalékát elégették, 8 százalékától pedig valamilyen más módon szabadultak meg.

A közös célok felé pedig az EU nagy lépést tett, de az egyes tagállamokban még mindig igen különbözőek a hulladékkezelés domináns módozatai. A 2020-as legfrissebb adatok szerint Olaszországban volt arányaiban a legmagasabb az újrahasznosított hulladék aránya (83 százalék). De hasonlóan nagy arányban hasznosult újra a felgyülemlett szemét Belgiumban (74 százalék), valamint Szlovákiában és Lettországban (mindkét országban 64 százalék) is.

Ezzel szemben a lista végén kullogó romániában a hulladék 93 százalékát a hasznosítás helyett valamilyen kevésbé tudatos módon kezelték. Akár hulladékégetéssel, vagy más, ma már jellemzőbb módszerekkel: elsősorban földfelszíni vagy föld alatti elhelyezéssel (hulladéklerakók), újrafeldolgozásra eközben keleti szomszédunknál mindössze a szemét 5 százaléka került. De hasonlóan negatív statisztikával rendelkezett Bulgária is (a hulladék 92 százaléka került lerakóba és mindössze 8 százalék hasznosult újra), valamint Finnország (itt 84 százalék-10 százalék az arány). A 2020-as állás szerint Magyarországon a helyzet felemás. 

Nagyobb százalékban a hulladék talajfeltöltésre lett felhasználva. Ez utóbbi kategória azt a hasznosítást jelenti, amelynek során a hulladékot talajkiemeléssel érintett területeken használják fel a terep helyreállítására, biztonsági célból vagy mérnöki tájrendezési célokra.

Brutális mennyiségű szemetet termelünk

Hazánkban egyébként a MEKH szerint 2020-ban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött települési hulladék mennyisége 3,245 millió tonna volt és ebből 1088 tonna került hasznósításra, ami 29,3 százalékkal több volt az előző évesnél, ez a szám pedig vélhetően azóta tovább javult.

Két évvel ezelőtt a begyűjtött hulladék 75 százaléka vegyes, 9 százaléka bio- és zöld, 8 százaléka csomagolási, 4 százaléka lom, 1 százaléka üveg hulladék volt, 3 százaléka pedig az egyéb kategóriába tartozott. 

Magyarország egyébként a kormány Klíma- és természetvédelmi akciótervének és az európai uniós irányelvek célkitűzéseivel összhangban 2021-ben módosította hulladéktörvényét. Az új jogszabály a hulladékot - a körforgásos gazdaságra  átállás jegyében - nyersanyagként kezeli: a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként. A szabályozás ösztönzi az italcsomagolások újrahasznosítását is, és 2023-tól kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A zöldítés nem minden módját támogatják a magyarok

Egy a Mizse ásványvíz márka megbízásából idén készített online reprezentatív felmérés eredményei alapján a magyarok többsége támogatná, ha az ásványvizes palackokat az üvegekhez hasonlóan vissza lehetne váltani a boltokban.

A márka megbízásából, idén áprilisban készült országos kutatás szerint a hazai felnőtt lakosság 61 százaléka támogatná, ha visszaválthatók lennének a boltban vásárolt műanyag palackok. Másrészt a válaszadók jelentős hányada, 34 százalékuk annak is hangot adott, hogy örülnének, ha az ásványvizes palackok - amelyekből évente több tízmillió gördül le a hazai gyártósorokról - a mostaninál is kevesebb műanyag felhasználásával készülnének.

Nemrég több üzletlánc is kivonta az összes hazai áruházából a súlyosan környezetszennyező, egyszer használatos műanyag zacskókat és csak környezetbarát, de fizetős csomagolóanyagok érhetőek már el. A zöldség-gyümölcs és pékáru leméréséhez többféle környezetbarát csomagolóeszközt kínálnak az áruházlánc, köztük lebomlókat és komposztálhatókat is - ez a lépés viszont nem aratott osztatlan sikert a vásárlók körében, a közösségi média felületeken pedig sokan sírták vissza a korábban elérhető ingyenes zacskókat.

Ennél is nagyobb az úgynevezett repoharak elutasítottsága, amit a magyarok jelentős része az úgynevezett greenwashing ekletáns példájának lát. Egy friss kutatás a magyar internetezők véleményét vizsgálta a rendszerről. Az általuk elemzett  kommentekben a nyár utolsó hónapjára fokozódtak az indulatok: a hozzászólások alapján a hazai repohár-rendszer ebben a formában elfogadhatatlan, és nem több egyszerű greenwashing-nál.

A kommentelők szerint a repohárrendszer egy jó megoldás lehetne, azonban itthon nem több lehúzásnál. Ehhez a véleményhez leginkább a tokenek bevezetése, és azok a már említett szórakozóhelyek járultak hozzá, ahol a korábbi üvegpoharakat repohárra cserélték. Az online diskurzusban számos érv született a repoharak mellett és ellen, bár az elégedetlen hangok voltak többségben.

A netezők alapvetően megegyeztek abban, hogy külföldön vannak jól működő repohár rendszerek és a hazai bevezetésük is jó ötletnek indult, majd „magyar szokás szerint” a poharak nyújtotta plusz bevétel hajszolása került előtérbe, amivel az egészet elrontották.

A környzettudatos szemléletmód tehát hazánkban is egyre népszerűbb, a magyaroknak viszont az sem mindegy, hogy hogyan próbálják efelé terelni őket. A hulladékkezelés racionalizálása azonban egy olyan dolog, amivel mindannyian nyernénk, egyéni és társadalmi szinten is. Amit mi tehetenük az az, hogy nem dobunk ki olyat, amit más még felhasználhat, illetve lehetőség szerint az üzletekben a csomagolásmentes, vagy lebomló csomagolású, esetleg a nagy kiszerelésű termékeket választjuk. 

 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Hold Podcast
2022. szeptember 15. 17:37
MEDIA1  |  2022. szeptember 25. 18:05
A népszer szerkeszt-riporter közel hat év után döntött így.
Holdblog  |  2022. szeptember 25. 11:50
Archívumunkból (2017) Amikor 25 évvel ezeltt a kis Hajdú-Bihar megyei város melletti tanyánkon megsz...
Kiszámoló  |  2022. szeptember 22. 17:18
A Lidl Plusz alkalmazásnak nincs túl sok értelme, de van egy funkciója, ami miatt szeretem használni...
Bankmonitor  |  2022. szeptember 22. 13:34
A magyarok többsége 2022. második negyedévében már végig fix kamatozású lakáshitelt igényelt: az érd...
Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Lenullázhatja a magyar családokat a rezsiemelés: ide menekítsd a pénzed, amíg megteheted

Sokan a téltől félnek, mondván nehéz lesz kikalkulálni a megemelkedett rezsiárakat, de a lakásárak, albérlet árak is az egekben.

Megvan a válasz a brutális piadrágulásra? Ez az ital lehet a magyarok új kedvence

Az üzletek beszámolói alapján a kereslet elmarad még a járvány előtti időszaktól, azonban a melegnek hála lényegesen több alkoholos ital fogyott, mint az előző évben.

NAPTÁR
Tovább
2022. szeptember 26. hétfő
Jusztina
39. hét
Szeptember 26.
Az európai nyelvek napja
Szeptember 26.
A tiszta hegyek napja
KONFERENCIA
Tovább
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Ingyenes régiós fórum a helyi kkv-knak szakértőkkel.
Megújuló energia workshop a Lakás kiállításon
3 napig ingyenesen a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON szeptember 23-25 között!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. szeptember 25. 16:07