Új remény vs. baljós árnyak: így látják a magyar GDP-növekedést az elemzők

Magyarország bruttó hazai terméke 2022 II. negyedévében 6,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - felülmúlva az elemzői várakozásokat. A nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat megegyezett.

A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 1,1%-kal emelkedett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jó hír a nyugdíjasoknak: ilyen GDP-növekedés mellett ősszel sem marad el a nyugdíjprémium?

Ha 7,3%-os marad a 2022-es GDP-növekedés, akkor a nyugdíj negyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a 3,8 szorosa lehetne az idei nyugdíjprémium összege, vagyis 76 ezer forint.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a növekedés lassulása várható volt az egy évvel ezelőtti járvány utáni fokozatos újranyitás által okozott magasabb bázis, valamint a háború, a megugró infláció és az ez elleni kamatemelések negatív hatásai miatt, a növekedés azonban mindezek ellenőre erős volt. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé felfelé módosítják az idei évi 5,7%-os növekedési prognózisukat - írták.

A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások.

Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése - olvasható az elemzői kommentárban.

A második negyedévben az aszály miatt számottevően visszaeshetett a mezőgazdaság, de az alacsony bázis miatt csak kismértékben ronthatott a GDP növekedésén. Az ipari termelés lassult az első negyedévhez képest (nyers adat szerint az ipari termelés növekedése 4,7% volt az első negyedévi 5,8% után). Az építőipar növekedése nagyobb mértékben lassult az első negyedévi közel 17%-hoz képest.

A kiskereskedelmi forgalom hasonló mértékben bővült, ugyanakkor határozottan folytatódott a vendéglátás és a turizmus helyreállása, noha a növekedési ütemük az egy évvel ezelőtti emelkedő bázis miatt némileg lassult. Folytatódott a helyreállás a szállítás, fuvarozás ágazatban, elsősorban a nemzetközi személyszállítás, légi utasforgalom területén. Folytatódhatott a lendületes növekedés az infokommunikációban.

A pénzügy, biztosítási szektorban, az ingatlanpiaci szolgáltatásoknál, a szakmai, tudományos, műszaki, adminisztrációs szolgáltatásoknál a megugró bázisok miatt szintén lassulhatott a növekedési ütem. A művészet, szabadidős tevékenységek, sport területén egyértelműen folytatódott a kilábalás, teltházas koncertek, sportrendezvények, fesztiválok, vizes és más rendezvények hatására, ami a harmadik negyedévben is folytatódhat.

Felhasználási oldalon a fogyasztás növekedése részben bázishatások, részben a transzferek kifutó hatásai, részben az emelkedő infláció miatt lassulhatott, ami a következő negyedévekben is folytatódik, nagy kérdés, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetésének hatására milyen mértékben lassul a fogyasztás az év hátralevő részében. A beruházások – részben bázishatások miatt is, de a kamatemelések és a bizonytalanság miatt – szintén lassulhattak, az év második felében azonban a lakossági energetikai beruházások érdemi élénkülése valamelyest ellensúlyozhatja a beruházások növekedésének visszaesését.

A külkereskedelem egyenlege továbbra is rontja a GDP növekedését az elemző szerint, de az áruk esetében a nyers külkereskedelmi adatok alapján az első negyedévi 3651 millió euró éves romlás után a második negyedévben már „csak” 2062 millióval romlott, tehát jóval kisebb mértékben. A szolgáltatások egyenlege ugyanakkor tovább javulhatott. Tehát összességében a nettó export jóval kisebb mértékben rontotta a növekedést az első negyedévhez képest.

A következő negyedévekben már érdemi lassulást várunk, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés. Alapesetben nem számítunk technikai recesszióra, ami azonban nem zárható ki teljesen. A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet

- véli a szakértő. Kockázatot jelenthet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, a reálbérek csökkenését eredményezve. A legnagyobb kockázat az orosz olaj- és gázszállítások leállása lenne, de átmeneti megszakadások ellenére erre a hazai importban még nem került sor. Az energiahiány azonban a legfontosabb kereskedelmi partnereinknél vezethet több ipari ágazat leállásához is, ami igen negatívan érintheti a hazai beszállítókat, vevőket is.

Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari rendelésállományok, aminek hatására az ipari termelés felülmúlhatja a várakozásokat. A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagyfesztiválok megtartása is támogatja. A közelmúltban bejelentett igen jelentős méretű beruházások középtávon újra a hazai gazdaság érdemi gyorsulásához vezethetnek, az évtized közepétől a hazai GDP növekedése akár tartósan meghaladhatja a 4%-ot - írták.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a dinamikus növekedés mögött már felsejlenek a baljós árnyak. A negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekkel szemben és az autóipar is relatíve jól teljesített, így az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások dinamikus teljesítményét támogatta.

A kedvező adat mellett előretekintve a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak. A következő negyedévek az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. A megnövekedett energia- és nyersanyagárak, valamint az ellátási láncok fennmaradó, néhol tovább fokozódó feszültségei beárnyékolják az ipari export kilátásait. A megemelkedett szinteken lévő és egyelőre még folyamatosan növekvő infláció, valamit a rezsiköltségek megugrása jelentősen csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét

- véli a szakértő, hozzátéve: a kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik. Jelenlegi előrejelzésük a 2022-es éves GDP-növekedésére 5,5%, ugyanakkor az év végére elfogyhat a lendület - írták. Az utóbbi évekre jellemző, erőteljes áthúzódó hatás hiányában és az egyre mérséklődő belső kereslet következtében jövőre 1,5%-os növekedést várunk jelenleg. E tekintetben felfelé mutató kockázatot jelent a világgazdasági konjunktúra, amennyiben a vártnál gyorsabban tér magához a jelenleg még visszafogott külső kereslet.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint is lassulóban a magyar gazdaság. Az idei év egészében 5,5-6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság éves összevetésben. Jövőre viszont további, jelentős lassulásra lehet számítani.

Az adatok felülmúlják a várakozásokat, 6 százalék körüli éves többletre számítottunk. Bár a legtöbb ágazat - köztük az ipar és a szolgáltatási szektor - hozzájárult a növekedéshez, ugyanakkor a növekedés dinamikájában lassulás következhetett be az erős első negyedévhez képest. Ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítménye visszaesett

- kommentálta a friss adatokat. Az még kérdés, hogy milyen lesz a harmadik negyedéves bizonyítvány. Az látszik, hogy az ipar növekedését továbbra is lassítják az ellátási láncokban továbbra is fennálló problémák, az aszály miatt mezőgazdaság teljesítménye is gyenge lesz. A GDP keresleti oldalán pedig áremelkedés foghatja vissza a fogyasztást - írták. Németh Dávid azt is elmondta, a jelenlegi kilátások szerint 5,5-6 százalékos lehet az idei növekedés, amit jövőre 1 százalékos bővülés követhet.