Messze még az inflációs csúcs? Borúlátóak a szakértők, ez még sokáig fog fájni

A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság és a mikro-, kisvállalkozások igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-60%-os elszállásának, aminek a hatása jelenleg kiszámíthatatlan. A gabonakiviteli korlátozások némileg fékezhetik a nemzetközi piaci hatásokat, míg jelenleg alacsony szintű kereskedelem folyik, azonban kérdés, hogy az aratás utáni főszezonban milyen árak érvényesülnek. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is, emelte ki a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely.

Ugyanakkor kisebb mértékben drágult a kukorica, jelentősen drágult a napraforgó, amelyeknek szintén igen jelentős hatása lehet az inflációra. Érdemben drágultak más nyersanyagok is, elsősorban ipari fémek. A háború kitörését követőelső sokkhatás óta azonban lefelé korrigáltak az energia-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást, azonban a háború előttinél jóval magasabb szinten stabilizálódtak, az átárazás pedig még a követkző hónapokban is folytatódhat. A Takarékbank elemzője hozzátette, hogy az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, az öt-tízszeresére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okozhat.

Az inflációban ugyanakkor jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami tavaly önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel visszahúzza az inflációt. A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül bőven meghaladhatná a 10%-ot.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 8,2%-ra emeljük, de az infláció ennél sokkal magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is.

A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hetekben meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60%-kal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak emelkedése miatt meredeken emelkednek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 13%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest.

Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak márciusban 3,5%-kal nőttek az előző év első hónapjaiban mért 28% körüli növekedéssel szemben, azonban a következő hónapokban meredek emelkedés várható. A baromfihús árak 21,4%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 8,8%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 3,8%-kal emelkedtek. A tej ára 12,1%-kal, az étolaj ára 11,5%-kal, a liszté 18%-kal, a cukoré 3,3%-kal emelkedett, jelentősen mérséklődve az év eleji drágulásokhoz képest, amit az árkorlátozások okoztak, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt pedig jóval magasabb lennének az árak. A tojás ára 11,1%-kal, a margariné 33,6%-kal emelkedett.

Márciusban a kenyér 27,9%-kal, a péksütemények 18,7%-kal drágultak, míg a gyümölcsök árai 11,5%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 13,3%-kal, az éttermi étkezésé 13,5%-kal drágult.  A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7%-kal, ezen belül a dohányáruké 7,7%-kal, a szeszes italoké 5,8%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 4,1%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 9,5%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 8,6%-os emelkedése – amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 15,1%-kal, a konyhabútorok 16,1%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 12,3%-kal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 1,5%-kal nőttek, a szén (15,3%), a tűzifa (10,4%) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt.

Az egyéb cikkek árai 8,9%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 11,4%-ra mérséklődött bázishatások és az üzemanyagárak plafonja miatt, de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése gyorsult. 6%-kal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg márciusban 5,9%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 7,8%-kal, a külföldi utazások árai 1,5%-kal emelkedtek. Az albérleti piac magára találása miatt 7,4%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése márciusban. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 18,7% volt, a háztartási szolgáltatásoké 11,4%, a járműjavításé pedig 13% volt.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. Az előző hónaphoz képest szinte minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára emelkedett. A márciusi adatok elmaradtak a várakozásoktól, amire utoljára hónapokkal ezelőtt volt példa, ugyanakkor a maginflációs mutató 1,1%-kal nőtt februárhoz képest, így éves alapon 9,1%-kal emelkedett az index értéke, ami az árdinamika tartósságát mutatja. A mutató bő 20 éves csúcsára ugrott márciusban.

Bár a márciusi adatok végre pozitív meglepetést okoztak, a részletek még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. A belföldi, de főként az importált infláció masszív dinamikát mutat. Az árdinamika érdemi enyhülése az év második felében következhet be. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát. A munkaerőpiac továbbra is szűkül. ami masszív bérnyomást eredményez.

Az elmúlt hónapokban bekövetkezett expanzív fiskális expanzió (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel a jelek szerint tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé. Az árstopok fenntartását irányozta elő a héten a kormányzat, ami egyrészt masszív költséget jelenthet a terhet viselőknek: akár a büdzsének, akár az érintett vállalati körnek, másrészt a megemelkedett inflációs időszak elnyújtását eredményezheti.

Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató jövőre térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be

- tette hozzá az Erste bank elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank makrogazdasági elemzője szerint is tovább gyorsult az infláció, egyre erőteljesebb az árnyomás a gazdaságban. A jelenlegi kilátások szerint egyelőre nem lehet megmondani, mikor tetőzhet az infláció Magyarországon, ez függ többek között attól is, meddig marad érvényben az üzemanyagokra és a lakossági energiaárakra vonatkozó árplafon. Az éves infláció a mostani kilátások alapján 9 százalék körül lehet.

A szakember szerint az üzemanyagokra, a lakossági energiára vonatkozó hatósági árak visszafogja a drágulás ütemét, a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon csak kismértékben gátolja az infláció gyorsulását. Ezek nélkül 12 százalék felett lenne az éves infláció. Az élelmiszereknél még így is 13 százalékos volt az éves emelkedés.

Ez arra utal, hogy az élelmiszer-alapanyagok drágulása egyre jobban begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek árába. A magas élelmiszer-infláció továbbá azt is sugallja, hogy az árstopos termékeknél fellépő kedvezőtlen hatást más élelmiszerek árának emelésével próbálják ellensúlyozni. Az átlagnál nagyobb mértékben, 9,5 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek ára, ez pedig az ellátási problémákra, az alapanyagok, nyersanyagok drágulására és a már említett forintgyengülésre vezethető vissza

- tette hozzá. Németh Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy a maginfláció - amelyben nincsenek benne a feldolgozatlan élelmiszerek, valamint a hatósági és energiaárak - a fő mutatónál nagyobb mértékben gyorsult, a februári 8,1 százalékról 9,1 százalékra emelkedett márciusban, ez pedig fokozódó árnyomást jelez a gazdaságban. 

A globális piacokon látható az Ukrajnában zajló események miatt továbbra is nagy a bizonytalanság, ezért egyelőre korai pontos előrejelzést adni arra, hogy mikor tetőzhet Magyarországon az infláció. Ez nagyban függ attól is, hogy hatósági árak meddig maradnak érvényben. A mostani kilátások alapján az éves átlagos infláció 9 százalékos lehet és az év végén, decemberben is még 7 százalék felett lehet a mutató. Jelentősebb lassulásra csak 2023-ban van kilátás.