Felére ütötték az OTP-részvényt: hogy jutottunk idáig?

Újfent 10 ezer forint alatt jár március 7-én délelőtt az OTP-részvény árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén. Ez azt jelenti, hogy a bank értéke 2021. november óta (mindössze 4 hónap alatt) körülbelül a felére csökkent, akkor ugyanis még 19 400 forintot is fizettek a banki papírért.

A csökkenés az elmúlt néhány hétben is szembeötlő: február első felében ugyanis még 17-18 ezer forint körnéykén kereskedtek a papírral.

De akkor mi történt?

A tisztánlátást tovább nehezíti, hogy pont múlt pénteken, március 4-én adták ki a bank 2021-es évről szóló gyorsjelentését, ebből pedig kiderült:

Az elmúlt évben az OTP rekorderedményt ért el, a bank adózott eredménye 497 milliárd forint volt, ami 60 százalékos növekedés 2020-hoz képest.

A pénzintézet működési eredménye egy év alatt 23 százalékkal 660 milliárd forintra emelkedett, ami európai szinten is kiemelkedő eredmény.

Gyakorlatilag nincs olyan szegmens ahol ne nyújtottunk volna jó eredményt. És igaz ez a csoport egészére, nem csak a magyarországi OTP-re

- kezdte a 2021-es eredmények ismertetését Csányi Sándor elnök-vezérigazgató.

A részvények árfolyamzuhanása tehát nem a bank fundamentális állapotának köszönhető, a pénzintézet ugyanis stabil, bivalyerős helyzetben van, a jelenlegi részvényár sokkal inkább szól a bank orosz és ukrán piacok felé való kitettségéről, valamint a magyar gazdasággal kapcsolatos félelmekről.

Utóbbival kapcsolatban érdemes kiemelni Zsiday Viktor befektetési szakember elemzését, melyet saját blogján közölt még pénteken.

Zsiday szerint az elmúlt időszakban sokat romlottak a hazai növekedési kilátások, ráadásul nemcsak rövidebb, hanem hosszabb távon is. A szakember szerint a magyar infláció magasabb lesz a vártnál, a fogyasztás pedig lassulni fog, a főbb európai piacokon ráadásul még recesszió is jöhet, amelynek hatása hamar be fog gyűrűzni Magyarországra is.

A másik ok, ami szerepet játszhat az OTP árfolyamának csökkenésében, az természetesen az ukrán-orosz konfliktus, illetve a bank nemzetközi kitettsége. A pénzintézet ugyanis fontos régiós szereplővé vált az elmúlt két évtizedben, ami egy ilyen bizonytalan helyzetben kihívásokat is okozhat.

"A térségbeli expanzió 2002-ben indult a szlovákiai bankvásárlással, amelyet a közép- és kelet-európai bankakvizíciók sora követett: Bulgáriában 2003-ban, Romániában 2004-ben, Horvátországban 2005-ben, Szerbiában, Ukrajnában, Oroszországban és Montenegróban 2006-ban jelent meg" - írja honlapján az OTP Bank.

Az orosz-ukrán kitettségre természetesen a bank múlt pénteki sajtótájékoztatóján is kitértek, ahol Csányi Sándor elmondta: ha a számokat nézzük, akkor legfeljebb 15 százalékos hatás lehet indokolt a korábbi részvényárfolyamhoz képest, ennél viszont jóval nagyobbat esett a banki papír ára. Hozzátette: lehetnek olyan alapok, amelyek nem fektetnek be orosz kitettségű vállalatok részvényeibe, ugyanakkor az OTP-ről nem lehet azt mondani, hogy stratégiai szereplő lenne Oroszországban.

De hogy kezdődött az OTP terjeszkedése?

Nemrég jelent meg az Első Yard, a Pénzcentrum podcast sorozatának ötödik epizódja, melyben Lantos Csaba befektető, az OTP korábbi vezérhelyettese volt a vendégünk. A podcastben Lantos elmesélt egy történetet arról is, hogy

még OTP-sként hogyan találták meg a bolgár DSK-t felvásárlásra (ehhez egy bolgár királyfi is kellett), mely pénzintézet végül a bank első nagy külföldi bevásárlása lett.

Az ide vonatkozó rész 1:03:50-től hallgatható meg a podcastben, akár itt, a cikk végén beágyazva, akár pedig a nagyobb podcast platformokon, köztük a Spotify-on, az Apple Podcasten és a Google Podcasten is.