Egyhangúlag elfogadta az orosz parlament mindkét háza pénteken azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén. Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig terjedő (jelenlegi árfolyamon több mint 4,7 millió forintos) pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Ha ez szolgálati pozícióval való visszaéléssel vagy anyagi haszonszerzés szándékával párosul, a büntetési tétel 5 millió rubelig (mintegy 15,8 millió forintig) terjedő bírságra és 10 évig terjedő börtönre nőhet, ha pedig a rémhír komoly következményekkel jár, a szabadságvesztés 15 évig terjedhet.
A vállalat élesen bírálta a döntést, mivel álláspontjuk szerint az uniós követelmények károsíthatják a több millió európai felhasználó által igénybe vett szolgáltatásokat.
Az Európai Központi Bank (EKB) júliusi sajtótájékoztatóján Christine Lagarde elnök egyértelművé tette, hogy az intézmény üdvözli az euró bevezetésére irányuló szándékokat,
A Pénzcentrumnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője és Sasvári Marcell, a Portfolio elemzője értékelte, kik lehetnek az új uniós költségvetés nyertesei és vesztesei.
Az áremelkedést elsősorban az Irán elleni amerikai–izraeli háború eszkalációja, a szaúdi tartályhajókat ért vörös-tengeri támadások, valamint a kazah olajexport leállása fűti
A szerdai kormányülést követően tartott sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök és Köböl Anita kormányszóvivő, akik ismertették a kabinet legfontosabb döntéseit.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szélerőművi kapacitások kiosztására vonatkozó pályázati kiírás tervezetét.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 876,07 pontos, 0,61 százalékos emelkedéssel, 144 765,41 ponton, történelmi zárócsúcson fejezte be a kereskedést szerdán.