Érdemes figyelni: új adószabályok élesednek a kriptovalutáknál

Érdemes figyelni: új adószabályok élesednek a kriptovalutáknál

2021. június 15. 17:42

A Pénzügyminiszter május közepén jelentette be, hogy 50%-kal csökkentik a kriptokereskedésből származó jövedelmek adóját annak érdekében, hogy a befektetőket a digitális tokenekkel, például a Bitcoinnal való kereskedésből származó jövedelmük bevallására ösztönözzék. A magyar parlament 2021. június 9-én el is fogadta a 2022-es adócsomagot, amely - többek között - jelentős egyszerűsítést és adócsökkentést tartalmaz a kriptovaluták tekintetében. A KCG Partners jogi szakértői megosztják, hogy mit kell tudni az adózás szabályairól.

Hazánkban még óvatos becslések szerint is több mint 300 milliárd forintnyi lakossági befektetést tartanak kriptoeszközökben. A magyar kormány célja az ország kriptopénzpiacának láthatóbbá tétele és az adóelkerülés minimalizálása: az alacsonyabb adókulcs az átlátható szabályokkal együtt várhatóan több milliárd forintos költségvetési többletbevételt is hozhat.

A kriptovaluták már több mint egy évtizede jelentek meg és az elmúlt 5 évben 1 Bitcoin ára 750 amerikai dollárról 35.000 dollárra emelkedett. A kriptotranzakciókból származó jelentős bevételek azonban többnyire a szürke zónában, adózatlanul maradtak.

Az Európai Uniós közösségi jogban találhatóak általános iránymutatások és előírások kriptovalutákra vonatkozóan, a tényleges szabályozás és ezáltal az adóztatás továbbra is az egyes országok hatáskörébe tartozik. Még 2014-ben az Európai Unió Bírósága egy egyedi ügyben1 úgy döntött, hogy – hozzáadott érték adó szempontjából - a kriptoeszközök fizetőeszköznek, azaz pénznek minősülnek. Azóta az EU előkészítette a kriptoeszközök piacáról szóló rendeletjavaslatot2 és az egyes tagállamok is sorra úgy egészítik ki az adórendszerüket, hogy azok a kriptovalutákat is magukban foglalják.

Kövesd az árfolyamokat a Pénzcentrum aloldalán!

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Magyarországon a kriptoeszközök fogalma sem került rendezésre jogszabályi szinten ezidáig, és a kriptoügyletekből származó jövedelmek – jobb híján - „egyéb jövedelemnek” minősültek. Ennek következtében az ilyen befektetésből származó jövedelem adózása kedvezőtlen volt (más tőkejövedelmekhez képest), 15%-os személyi jövedelemadó mellett 15,5%-os szociális hozzájárulási adó (felső korlát nélkül) is terhelte.

Új fogalom, új adómérték, új szabályok

  • · A módosítás - meglehetősen tág – fogalmi meghatározást ad: kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
  • · Az új szabályok egyaránt vonatkoznak a kriptokereskedelemre és a -bányászatra is.
  • · Az adóztatás a „fekete doboz” szemléleten alapul: az adókötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptoeszközöket „kiveszik”, azaz „normál” pénznemben utalják át a bankszámlára. Amíg a kriptoeszközöket a kriptovilágban tárolják vagy cserélik, addig adómentes marad az ügylet.
  • · A kriptoeszközök adóztatását az ügyleti nyereség keretében szabályozzák. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonlóan a jövedelmet az adóévben elért ügyleti nyereség után kell meghatározni, ha az meghaladja az ügyleti veszteségek és az ügyletek megkötéséhez kapcsolódó egyéb díjak és jutalékok összegét.
  • · Adókiegyenlítésre is lehetőséget teremt a módosítás: az adóévre és az azt megelőző két adóévre vonatkozó korábbi kriptoveszteségek figyelembe vehetők és beszámíthatók az egyes adóévek kriptobevételeibe.
  • · A minimálbér 10%-a alatti jövedelem - a jelenlegi értékhatár 16.740 forint lenne - nem adóköteles (feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg).
  • · A kriptobevételek nem tartoznak majd a szociális hozzájárulási adó hatálya alá, így az effektív adókulcs a felére csökken.
  • · A kriptobevételeket önadózás keretében bevallani a magyar adóhatóságnak, vagy a személyi jövedelemadó-bevallási tervezetet (amit az adóhivatal elkészített) ennek megfelelően kell kiegészíteni.
  • · Az utolsó pillanatban benyújtott módosítás értelmében a fenti szabályok már a 2021-es adóévre is választhatók, és a korábbi be nem vallott jövedelmek visszamenőlegesen is figyelembe vehetők (kifehéríthetők) a 2022-es személyi jövedelemadó-bevallásban.

A fenti szabályoknak kedvező adózási és adminisztratív környezetet hívatottak teremteni a kriptoeszközök kereskedelméhez, és a magyar digitális gazdaság fehérítését célozzák. Egyelőre még önbevalláson alapul a kriptojövedelmek adóztatása, de várhatóan egyre több adat áll majd az adóhatóságok rendelkezésére a pénzügyi szolgáltatóktól az ilyen ügyletekről is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 2. hétfő
Lehel
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?