Nagyon meglepődtek a devizahitelesek: így nőhet a tartozás

A devizahitelesek többsége már kézhez kapta az elszámolási értesítőjét, az ügyfelek jelentős része azonban nincs megelégedve az abban található számokkal. Sok esetben nőtt a havi törlesztőrészlet, de a legtöbben arra panaszkodnak, hogy még mindig többel tartoznak, mint amennyi hitelt annak idején felvettek a banktól.

Ezért nőtt a tartozás

A devizahitelek sajátossága, hogy a hitelek mögött valamilyen deviza van. A Kúria tavalyi döntése értelmében ezzel a bankok tisztességesen jártak el, hiszen az akkori törvények megengedték ilyen típusú hitelkihelyezést, így a szerződések ezen pontja nem támadható. Érdemes észben tartani, hogy az erről szóló kitételt szinte kivétel nélkül minden adós aláírta a hitel felvételekor. Ez egyébként sok esetben kiemelt vastag betűvel volt feltűntetve a szerződésben, sőt, egyes bankoknál külön, kiemelt nyilatkozattal kezelték a kérdést.

 A svájci frank esetében ez mondható akár kedvezményesnek is, hiszen egy svájci frankért több mint 290 forintot kérnek el jelenleg. Az euróhitelesek viszont rosszul jártak a rögzítéssel, mivel 302 forintért lehet most hozzájutni az európai fizetőeszközhöz, míg a rögzítés 309 forinton történt (a japán jent 2,16 forinton rögzítették, a jelenlegi árfolyam pedig 2,27, így ők jól jártak a rögzítéssel).

Nézzünk meg egy példát!

A svájci frank alapú átlagos felvett hitelösszeg nagyjából 6 millió forint, amely az árfolyam elszabadulása miatt nagyjából 60 százalékkal nőtt meg, ha 160 forintos árfolyammal számolunk. Ez azt jelenti, hogy 60 százalékkal növekedett a tőketartozásunk, ráadásul a deviza alapú elszámolás miatt a kamatok törlesztése is ennyivel ugrott meg.

Az egyenlő törlesztőrészletű (annuitásos) hitelek esetében ez viszont az jelenti, hogy a tőketartozás törlesztése eleinte alacsony és csak később nő meg. A kamattörlesztés viszont ennek pont az ellentéte, vagyis a futamidő kezdetén a törlesztőrészletünk javát a kamattörlesztés teszi ki, ami folyamatosan csökkenő lesz. Ezzel a technikával oldják meg azt a bankok, hogy minden törlesztőrészletünk egyforma nagyságú legyen. A devizahiteleknél a devizában számolt törlesztőrészlet állandó volt, ha nem számolunk az egyoldalú kamatemeléssel, ami most visszamenőlegesen visszatérítésre kerül.

A mostanáig kifizetett tőketartozás így kisebb mértékben csökkent, mint a kamattartozás. Emiatt az árfolyam növekedés az előbbire jóval nagyobb hatással volt, mint az utóbbira, így lehet, hogy a mostani tőketartozás magasabb, mint a felvett hitelösszeg.

A fennmaradó tartozás megállapításánál lényeges a hitel futamideje, ugyanis minél hosszabb a törlesztési időszak, annál nagyobb tőketartozásunk maradhatott fenn. Az annuitásos hitel sajátosságai miatt pedig a futamidő felénél tartó családok tőketartozása szinte biztosan nagyobb, mint a felvett hitelösszeg.

Lényeges, hogy minden szerződés eltérő, így megeshet, hogy valaki megfelel a fenti kritériumoknak, mégis, egyéb nem ismert tényezők miatt alacsonyabb a tartozása, mint a felvett hitelösszeg.

Mi a helyzet a bankok tisztességtelenül felszámolt összegeivel?

Tavaly a Kúria három feltételt vizsgált:

• Az árfolyamrés alkalmazását

• Az egyoldalú kamatemelést

• A deviza alapú elszámolást hitelek esetén

Ezek közül a deviza alapú elszámolást tisztességesnek ítélte (ahogy azt korábban kifejtettük emiatt emelkedett meg a tőketartozás), azonban a másik két témában az ügyfelek javára döntött. Emiatt születhetett meg az elszámolási törvény, ami alapján az adósoknak visszamenőlegesen visszajár a tisztességtelen elvonások miatt kialakult többlet.

A banki elszámolási folyamat most zajlik, és ezzel párhuzamosan a forintosítás is megkezdődött, így a tisztességtelenül levont összegek visszatérítésének köszönhetően májusban már a minden szempontból átszámított törlesztőrészletet fizethetik az ügyfelek.

A jegybank statisztikái szerint viszont az ügyfelek 60 százalékának kevesebb, mint 20 százalékkal csökken a tartozása az elszámolás miatt. Ezt az arányt tovább rontja, hogy a bankok az elszámolás összegéből levonhatják a korábban általuk adott kedvezményeket, ennek mértékét azonban csak a folyamat lezárása utáni adatokból ismerhetjük majd meg.