Öt kimenetele lehet a devizahiteles csomagnak

A ma megszavazandó törvény szinte semmit nem mond arról, pontosan milyen összeggel kell elszámolniuk a bankoknak ügyfeleik felé, és ennek módjáról sem. Csupán az alábbiakról rendelkezik.

• Az árfolyamrés semmis, helyette a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél is az MNB hivatalos árfolyamát kellett volna használni.

• Az egyoldalú szerződésmódosításokra (döntően kamatemelésekre) lehetőséget adó szerződési feltételek semmisek, kivéve, ha tisztességességüket a bankok a következő néhány hónapban bíróságon bizonyítani tudják (erre kicsi az esélyük).

• Mindez az összes, 2004. május 1. után kötött lakossági devizahitelre és forinthitelre, valamint pénzügyi lízingszerződésre vonatkozik, kivéve a kedvezményesen végtörlesztőket és a Nemzeti Eszközkezelő által megsegített adósokat.

• Az élő szerződések és az elmúlt 5 évben lezárt szerződések esetében a folyósításig minden jogszerűtlenül felszámított összeg visszajár. A helyzet rendezéséig tilos a bankoknak kamatot emelni, a végrehajtásokat és a pereket felfüggesztik.

Az elszámolás és a kormány által szintén megígért forintosítás tehát későbbre marad. E kettő valamilyen kombinációjára számíthatunk, rengeteg forgatókönyv szóba jöhet. Az alábbiakban az általunk hallott és végiggondolt öt legvalószínűbbet vesszük sorra.

1. A tisztességtelenségek orvoslása után piaci forintosítás jön

Orbán Gábor szavaiból kiindulva a devizahiteleseknek visszajáró összeg már olyannyira csökkenti a törlesztőrészletet (átlagosnak tekinthető példánkban 19%-kal), hogy a forintosítás piaci árfolyamon történhet. Ezzel a bankokra 400-900 milliárd forintos veszteség várna. Előny: korlátozott (igaz, így is nagy) banki veszteségek, a Kúria döntése szerinti elszámolás, hátrány: kiábrándíthatja a még nagyobb ügyfélteher-könnyítésre vágyókat.

2. Először orvosolják a tisztességtelenségeket, majd kedvezményesen forintosítják a devizahiteleket

A 400-900 milliárd forintos visszajáró összeg az ügyfelek fennálló tartozását csökkentené (kivéve persze a már lezárt ügyleteket). A bankszektor lakossági devizahitelállománya (egyszerűsítéssel) a mostani 3597 milliárdról tehát 2697-3197 milliárd forintra csökkenne. Feltéve, hogy a forintosítás 10%-os árfolyamkedvezmény (kb. 225 forintos frankárfolyam) mellett történne, a bankok vesztesége további 270-320 milliárd forint, vagyis összesen 670-1220 milliárd forint lenne. Előny: nagyobb mértékben csökkenhet az ügyfélteher, hátrány: brutális banki veszteség, pénzügyi stabilitási problémák jelentkezhetnek.

3. Először kedvezményesen forintosítják a devizahiteleket, majd orvosolják a tisztességtelenségeket

Az aktuális devizahitel-állomány 10%-os árfolyamkedvezmény melletti forintosítása 360 milliárdos egyszeri veszteség lenne a bankoknak. Az ezt követő 400-900 milliárd forintos tisztességtelenség miatti elszámolással együtt a banki veszteség 760-1260 milliárd forint lenne. Előny: ezzel csökkenhet a legjobban az ügyfelek terhe, hátrány: ezzel lenne a legbrutálisabb a banki veszteség, a pénzügyi stabilitási problémák a fentinél még jobban jelentkezhetnek.

4. Nem számolják el tételesen a tisztességtelen feltételeket, a forintosítás egységes árfolyamkedvezménnyel történik

Mivel a mostani törvényjavaslat nem szól tételes elszámolásról, elképzelhető, hogy erre nem is kerülne sor. Ehelyett olyan (kedvezményes) árfolyamon forintosítanák a devizahiteleket, hogy az az ügyfél is jobban járjon ezzel, akinek tőkearányosan a legnagyobb árfolyamrés és kamatemelés jár vissza. Az így megtalált árfolyam-egyenértékes biztosítaná, hogy egy ügyfélnek se érje meg bírósághoz fordulnia. Mivel ez ténylegesen "csak" kedvezményes forintosítás lenne, a fentiekben szereplő 10% helyett felételezzük, hogy a legjobban járó ügyfélnél 20%-os árfolyamkedvezménynél található ez az egyenértékes (vagyis nagyjából 200 forinton történik a frankhitelek forintosítása). Ezzel a feltételezéssel a bankszektor egyszeri vesztesége 720 milliárd forint lenne. Előny: egyszerű, egységes elszámolás, hátrány: viszonylag nagy banki veszteségek, a forinthitelesekre és a lezárt hitelekre nem vonatkoztatható, méltánytalan (mindenkit ugyanúgy érint).

5. Nem számolják el tételesen a tisztességtelen feltételeket, a forintosítás folyósítási árfolyamhoz kötött árfolyamkedvezménnyel történik

Ez a megoldás hasonlít a legutóbbihoz, egy különbséggel: nem egységes, hanem valamilyen módon a folyósítási árfolyamhoz kötött árfolyamkedvezményt kapnának az ügyfelek. Pl. a frankhitelesek tartozása a felvételkori árfolyamhoz képest csak 25%-kal növekedhetett. Mivel 160 forint környékén volt az átlagos folyósítási árfolyam, ez átlagosan 200 forintos, de ügyfelenként eltérő forintosítási árfolyamot jelentene, ami a bankszektor számára a fentihez hasonló, 720 milliárd forint veszteséget okozna. Előny: egyszerű, viszonylag egységes és az ügyfelek felé méltányos elszámolás. Hátrány: viszonylag nagy banki veszteségek, a forinthitelesekre és a lezárt hitelekre nem vonatkoztatható.