Régi mondás szerint az első hóban meg kell mosakodni, hogy egész évben szépek legyünk – de nemcsak a bőrünknek, a szőnyegünknek is jót tesz a...
Az egészségügy világméretű finanszírozása történelmi kihívásokkal néz szembe amiatt, hogy az adományozók csökkentik a hozzájárulásukat - közölte csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. "Emberemlékezet óta a legnagyobb törést éljük át az egészségügy világméretű finanszírozásában" - mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a WHO genfi székhelyén újságíróknak.
Az idén majdnem 600 millió dollárral kevesebből gazdálkodó WHO 2026-27 évi költségvetését 21 százalékkal, 5,3 milliárd dollárról 4,2 milliárdra tervezi szűkíteni és csökkenti az alkalmazottai létszámát is a márciusban a Reuters hírügynökség birtokába jutott belső feljegyzés szerint. A főigazgató szerint mindez jelentős befolyással lesz az emberek egészségére nézve világszerte. Közölte, hogy csökkentik a genfi központ munkatársainak számát és néhány országban megszüntetik az irodájukat.
Az Egyesült Államok az év elején jelezte kilépését a WHO-ból, azzal vádolva az ENSZ egészségügyi szervezetét, hogy rosszul kezelte a Covid világjárványt és más nemzetközi egészségügyi válságokat. Az amerikai finanszírozás a WHO-nak nyújtott adományok mintegy 18 százalékát tette ki. A kilépés jelzése után a WHO csökkentette költségvetését, de más tagállamok szintén csökkentették fejlesztési hozzájárulásukat.
A WHO főigazgató-helyettese, Mike Ryan a sajtótájékoztatón "irtózatosnak" nevezte, ami Gázában történik. "Fel kell tennünk a kérdést: mennyi vér elegendő ahhoz, hogy kielégítse a két tábor politikai céljait?" - jelentette ki. Március 2. óta egyetlen humanitárius segély sem léphet a Gázai övezetbe, Izrael - közlése szerint - ezzel akarja rákényszeríteni a Hamász iszlamista terrorszervezetet a 2023. október 7-én elhurcolt túszok közül a még fogságában lévők elengedésére.








