Sorra zárnak az ilyen patikák Magyarországon: vadászni kell a gyógyszerészeket, nincs mit tenni?

Az Eurostat által frissen publikált adatok szerint 2021-ben Magyarországon 81,41 gyógyszerész jutott százezer lakosra, míg 2020-ban 78,41 praktizáló gyógyszerész. A gyakorló gyógyszerészekből a járványt megelőzően még 83,13 jutott százezer lakosra. Azoknak a szakembereknek a száma pedig a korábbi években is sokkal magasabb volt, akik rendelkeztek működési engedéllyel: 2021-ben 140,56 ilyen gyógyszerész jutott százezer lakosra. Ez számszerűen annyit tesz, hogy 13 648-ből csak 7905-en dolgoztak gyógyszerészként, vagyis 57,9 százalékuk. 

A gyakorló gyógyszerészek rátáját tekintve a középmezőnyben vagyunk Európában, a legtöbb gyógyszerész Máltán, Belgiumban és Olaszországban jut 100 ezer lakosra, míg a legkevesebb Szerbiában, Hollandiában és Izlandon. Magyarország az osztrák aránynál jobbat, a horvátnál rosszabbat mutat. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy a gyógyszerellátás szigorúan szabályozott, meg van határozva, hogy egy patika működtetéséhez hány gyógyszerésznek kell alkalmazásban állnia, továbbá az is, hogy milyen feladatokat láthat el csak gyógyszerész és mit végezhetnek a gyógyszertári asszisztensek. Ezek a szabályok azonban országonként jelentősen eltérhetnek.

A grafikonon az is látszik, hogy Európában sem minden engedéllyel rendelkező gyógyszerész dolgozik is a gyógyszerellátásban, patikában. Magyarországon is nagy az olyan szakemberek aránya, akik más területen dolgoznak, bár megvan rá az engedélyük, hogy a patikákban vállaljanak munkát. Ami érdekes, hogy hazánkban - azok közül az országok közül, ahol elérhető egyáltalán ilyen adat - az egyik legkisebb a valóban praktizáló gyógyszerészek száma az engedéllyel rendelkezők közül - 57,9 százalék. Ennél csak Portugáliában (55,6%), Máltán (55,4%), Izlandon (30,6%) és Szerbiában (14,1%) kisebb ez az arány.

A KSH adatai nem egészen egyeznek az Eurostat által közölt mutatókkal. A statisztikai hivatal kevesebb gyógyszerészt tartott számon, valószínűleg a számítás módszertana eltér az európai adatközpontétól. Mindenesetre a KSH szerint a közforgalmú gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek száma az elmúlt 10 évben emelkedő tendenciát mutatott, számuk 11 százalékkal nőtt 2013 óta.

Ahogy azonban ez egészségügy számos területét, a gyógyszerész szakmát is fenyegeti a kiöregedés. Sokan dolgoznak a nyugdíjkorhatár elhagyása után is patikákban jelenleg, a következő években nagyobb számban vonulhatnak nyugdíjra az idősödő dolgozók. A gyógyszerészi végzettséggel rendelkezők elvándorlása szintén gondot jelenhet, a munkaerőhiány pedig most is folyamatos - amelyen érdemben nem enyhít a szabályozások változtatása, vagy a képzési rendszer elavultsága.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi folyik a magyar gyógyszertárakban? Rengeteg beteg egészsége kerülhet veszélybe 2023-ban

Ha a gyógyszertárak működési nehézségekkel küzdenek, az vissza fog hatni a betegek gyógyszerellátására, mely már meg is látszik a kistelepülések ellátásában jelenleg is.

Kisebb, vidéki gyógyszertárak tűnhetnek el

Ha közelebbről megvizsgáljuk, hogy a patikák száma hogyan változott az elmúlt évtizedben, az látható, hogy szinte alig volt változás. Az egy közforgalmú gyógyszertárra jutó lakosok száma szintén nem mutat nagy eltéréseket. Ez azonban csak látszólagos változatlanság. Valójában folyamatosan szűnnek meg, illetve nyitnak új patikák, és zajlik egy átrendeződés.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy amíg 2021-ben és 2022-ben is változatlanul 2277 közforgalmú gyógyszertárat számláltak, a fiókgyógyszertárak száma 636-ról 620-ra csökkent. 2013-ban még 662 ilyen gyógyszertár volt, kézi gyógyszertárból pedig 219 volt, 2022-ben már csak 159.

Vidéken, ha megszűnik egy helyi fiókgyógyszertár, amely így is csak a hét bizonyos napjain volt nyitva, az rengeteg - főleg idősek - gyógyszerellátását sodorhatja veszélybe. Míg ha Budapesten bezár egy patika, akkor két saroknyira biztosan van egy másik, ami még tartja magát. A fővárosra és Pest megyére egyébként sem a megszűnés jellemző, itt nőtt a patikák száma 2013 óta. Ugyanakkor rengeteg megyében csökkenés látszik.

Még július végén vált ismertté az a tervezet, amely a szakembert úgy orvosolná, hogy nem lenne kötelező gyógyszerész jelenléte a vidéki kispatikákban: elég lenne, ha a szakasszisztens telekommunikációs eszközön tartaná vele a kapcsolatot. Ez azonban rengeteg szakmai aggályt erősít fel, a betegellátás biztonságát veszélyeztetheti a patikák működtetése megfelelő képzettségű munkaerő nélkül. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke korábban elmondta az ügy kapcsán, hogy a fiókgyógyszertárak jelentős része olyan településen található, ahol nincs állandó orvosi ellátás sem. Ebből fakadóan az ilyen helyeken megvan a kockázata annak, hogy egy beteg orvossal és gyógyszerésszel sem tud konzultálni, ha elfogadják a változtatást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly változás jöhet a magyar patikákban: rengeteg beteg kerülhet bajba, ha ezt meglépik

Több kis vidéki településen nincs állandó orvosi ellátás, és a kamara szerint a tervezettel azt kockáztatják, hogy egy beteg orvossal és gyógyszerésszel sem tudna konzultálni.