Egyre több magyar költ kisebb vagyont hatástalan tablettákra, teákra: óriási tévhitben élnek

Pénzcentrum: Hogyan kell értelmezni a napi humánmeteorológiai jelentéseket? Ha azt írják például, jön a hidegfront, akkor mindenki készülhet fáradékonyságra, fejfájásra?

Dr. Pintér Ferenc: A jelentések nagyon hasznosak a tájékoztatásban, de a helyén kell kezelni, hogy valójában mi is az értékük. Fontos tudni, hogy nem a napi aktuális hatások határozzák meg önmagukban a humánmeteorológiai következményeket, hanem többnapos folyamatokat kell egyben megvizsgálni és az általános stresszkörnyezetet is figyelembe kell venni. Ezek együttes hatása fog megjelenni az adott napon.

Jelenleg például az érettségizők célcsoportja számára mindennap adunk egy rövid tájékoztatást. Ehhez figyelembe vesszük a légköri hatásokat az ő célcsoportjukra jellemző következményekkel, de azzal is számolni kell az esetükben, hogy őket most egyéb stresszterhelés is éri. Így amit az érettségizők összességében tapasztalnak, ezeknek a hatásoknak a komplex következménye.

Mivel egészséget érintő kérdésről van szó, nagyon károsak az egyszerűsítések: amikor az orvosmeteorológiai jelentésekhez egy táblázatból rendelik hozzá, hogy ha ma hidegfront van, akkor ez, ha melegfront van, akkor az tapasztalható. Az ilyen tudománytalan jelentések messze túlhaladottak és károsak is. Hiszen az időjárási jelenségek szervezetre gyakorolt hatásának ilyen leegyszerűsítése félrevezető lehet, és biztosan nem lesz igaz minden érzékeny emberre.

Azt is be kell látni, hogy nincsen univerzális gyógymód sem. Hiába vesz valaki hidegfront elleni teát és issza meg, amikor a jelentésben azt látja, hidegfront van. Hiszen az időjárás változása igen összetett folyamat, mindenkire egyénileg hat, más-más tüneteket vált ki, az elérhető kezelések sem ugyanazt a hatást fejtik ki minden ember esetében. A környezeti hatásokra a szervezet válaszreakciói olyan bonyolultak, mint bármilyen tünetek és a sokféle lehetséges betegség kapcsolata. A hasfájás sem mindig gyomorrontást jelent, az időjárási jelenségeket és egészségügyi panaszokat sem szabad ilyen egyszerűen "lefordítani".

Nem is szólva arról, hogy nincs két egyforma hidegfront sem. Nem is az aktuális állapot a fontos, hanem mindig azt kell elemezni, hogy milyen változás történik. Ráadásul messze nem csak a frontok határozzák meg az egészségi terhelések jellegét és mértékét. Azt is fontos tudni, hogy még a szakszerű humánmeteorológiai jelentések is korrekt, de csak általános tájékoztatást tudhatnak adni. Ami miatt viszont mégis jók és fontosak, mert felhívják a figyelmet arra, hogy a tapasztalt panaszok időjárás eredetűek is lehetnek, ezzel adják meg a lehetőséget, hogy az ember ennek tudatában tegyen tünetei ellen.

PC: Hogyan hat tulajdonképpen az egészségre az időjárás? Mitől szenvednek annyian?

Először is: minden ember időjárás-érzékeny, nincs olyan, akire bizonyos mértékben ne lenne hatással. Nagyon kevesen vannak, akikre semmilyen terhelő hatást nem gyakorol az aktuális időjárás. Mindenki érzékeny, éppen az lenne a gond, ha nem így lenne: akkor a szervezet sem tudna alkalmazkodni pl. a változó hőmérséklethez, viszonyokhoz. Erre az alkalmazkodásra nem minden szervezet képes ugyanúgy, és ebből adódik, hogy van, aki érzékenyebb az időjárási hatásokra. Az idősek, krónikus betegek szervezete például érzékenyebb - vagy akár ebből adódik, hogy egy egyébként is stresszes időszakban az időjárás is jobban megviseli az embert. Az immunrendszer állapota is befolyásolja, mennyire és hogyan hatnak ránk a jelenségek.

A leggyakrabban általános panaszok jelentkeznek: megfájdul a fejünk, ingadozik a vérnyomásunk, rosszul alszunk vagy sokkal figyelmetlenebbek vagyunk, fáradtabbak, levertebbek. Csökkenhet a teljesítőképesség, többet hibázhatunk vezetés közben, egyesek pedig idegesebbek, agresszívebbek lehetnek.

Az érzékenység mértékén múlik, hogy még elviselhető-e a panasz, vagy esetleg már komoly életminőség-rontó hatása van. Egészen szélsőséges esetek is előfordulhatnak: egyes időjárási jelenségek hatására a szülések is megindulhatnak idő előtt, a koraszülés pedig súlyos következmény. Sőt, nemzetközileg is elismert kutatásunk bizonyítja, hogy egyes, nem frontális helyzetekhez kötődően háromszorosára nőtt a halálozások száma bizonyos típusú ischémiás sztrókok esetében. Bizonyítottan vannak tehát nagyon súlyos, akár halálos veszélyt jelentő időjárási esetek, mint ahogy egyes súlyos hőhullámok többlethalálozást eredményeznek.

Tehát az egészen enyhe panaszoktól extrém esetben a legsúlyosabb következményig terjedhet az időjárás-érzékenység, viszont a legtöbben még mindig nem is hallottak arról, hogy az időjárás ilyen súlyos hatást is gyakorolhat a szervezetre. Sajnálatos, hogy a mai európai orvostudomány nem tartja számon betegségként az időjárás-érzékenységet, nincs ilyen BNO-kód, így nincsenek rá megfelelő vizsgálati és kezelési protokollok sem.

Abból, hogy magáról a jelenségről is kevesen hallanak, következik az, hogy még kevesebben tudják, hogy vannak már célzott kezelések. Ha a tünetek hátterében az orvosok nem tudnak más okot felfedezni, akkor szokott elhangzani, hogy "ezzel együtt kell élni". Ez ma már nem igaz, pusztán univerzális gyógymód nem létezik. Személyre szabott kivizsgálással és egyénileg megállapított gyógymódokkal lehet csak eredményesen kezelni az érzékenységet!

PC: A klímaváltozás hatására nőhet az időjárás érzékenységtől szenvedők száma?

Nemcsak az időjárás-érzékenyek száma nő, hanem a tapasztalt tünetek erőssége, gyakorisága is fokozódik. Az éghajlatváltozás következtében két fontos változás megy most végbe: egyrészt azok az alkalmazkodási módszereink, a napi életünk, amivel korábban jól ki tudtuk védeni az időjárás hatásait, ma már nem működnek. Másrészt mivel extrémebb változások zajlanak, élesebbek, gyorsabbak, nagyobb mértékűek, az alkalmazkodóképesség sokkal erősebb terhelés alá kerül. Így akár az elmúlt 1-2 évben is sokat romlott sok ember állapota.

Nem elég, hogy a Kárpát-medencei éghajlatban olyan extremitások, problémák jelentek meg, amik korábban nem voltak jellemzők, az utóbbi időben az általános stresszhelyzet is romlik. A járvány, a háború, az infláció stresszhatása együttesen jelentkeztek. Emellett a társadalom elöregszik, az idősek pedig kevésbé képesek alkalmazkodni. Vagy említhetnénk a táplálkozást, melynek minősége szintén romlott. Rengeteg olyan tényező van tehát jelenleg, ami miatt többen szenvedhetnek az időjárás okozta panaszoktól.

Eközben egyre több ember felismeri, hogy időjárás-érzékeny és már nem tekinti humbugnak a metegyógyászatot. Különösen férfiak esetében figyelhető meg, hogy többen ismerik fel - vallják be maguknak, hogy ők is érzékenyek lehetnek. Ma már a pácienseinknek majdnem fele férfi, korábban nagyon jelentős eltolódás volt a nők irányába.

PC: Az, hogy egyre többen érzékenyek, azt is jelenti, hogy nemcsak közvetlenül, hanem közvetve a környezetükön keresztül is egyre többen szenvedhetik meg az időjárás hatásait?

Igen, azt is egyre többen ismerik fel, hogy egy időjárás-érzékeny ember nemcsak maga szenved, hanem ezzel ronthatja a környezetében lévők életminőségét is. A Meteo Klinikán rengeteg ilyen esetet látunk: sok páciens arról számol be, hogy számukra az egyik legrosszabb következmény, hogy mennyit árt a környezetüknek, kapcsolataiknak az érzékenységük. Gyakran más, kiszámítható és kezelhető betegségeknél rosszabb az időjárás-érzékenységgel együtt élni, mely a családi életre is kihatással van.

Fontos következmény, hogy sok munkaóra is kieshet, a teljesítmény jelentősen csökkenhet. Érzékenységtől, munkaterülettől függően van, aki ilyenkor be sem tudni menni dolgozni. Mások hiába is mennek be, fáradtak, figyelmetlenebbek, nem tudnak koncentrálni a munkára. Még a munkatársakra is hatással lehetnek a környezetükben. A családi életen és a munkán túl a balesetveszély is fokozódik azáltal, hogy egyre többen érzékenyek.

A Klinikán tömegesen találkozunk olyanokkal, akiknek tönkreteszi az életminőségét az időjárás-érzékenység. Míg más betegségeknél egyértelmű tünetek, kezelés áll rendelkezésre, az időjárás-érzékenység nem ennyire megfogható. Érthetetlennek, kiszámíthatatlannak tűnik, a környezet sem feltétlen ismeri el, hogy a tünetek és problémák valósak, amelyektől a páciensek szenvednek.

Ezzel együtt azt is látjuk, hogy sokan értelmetlenül költik a pénzüket hatástalan kezelésekre, gyógyszerekre, étrend-kiegészítőkre. Orvostól orvosig járnak, gyakran évekig, eredménytelenül. Sokaknak jelentősen csökken az életminősége, mire eljutnak hozzánk.

A Meteo Klinikán alkalmazott kezelés minden esetben egyéni kivizsgálás alapján történik, célzottan. Ehhez komoly háttér szükséges: speciális humánmeteorológiai mérőhálózat, feldolgozórendszerek, és a rendelkezésre álló friss kutatási eredmények. Így ez a program az országban egyedülálló, amelyhez szükség volt az évtizedes, félmilliárdos kutatásra - melyet az EU és a magyar állam 250 millió forinttal támogatott -, aminek az eredményeképpen ez az eredmény megszületett. Ez a meteogyógyászati program elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat Kiemelt elismerését is. Az általunk nyújtott kezeléssel az esetek nagy átlagában néhány hónap alatt 60-80 százalékos javulást lehet elérni.

Természetesen a kivizsgálásnak és kezelésnek van költsége, viszont sok esetben a páciensek ennek az árnak a többszörösét költik el az évek alatt gyógyszerre és más kezelésekre, teákra, és mindenféle hatástalan szerre, hogy a tüneteiktől szabaduljanak. Nem is beszélve a járulékos veszteségekről, például a munkából való kiesés miatt. Az életminőség romlás pedig ki sem fejezhető, mekkora kárt okoz hosszú távon anyagilag is.