Az áruházak a visszahívás ellenére is árusították a csecsemőkben bakteriális megbetegedést okozó tápszereket.
Világszerte sok millió ember szenved a demenciától, amire egyelőre kimondott gyógymód sem létezik. Az orvosok, kutatók attól félnek, hogy akár pár éven belül még több lehet a betegek száma, és a helyzet egyre rosszabb. De mi a különbség a "sima" feledékenység és a demencia között? Hogyan állapíthatjuk meg, hogy mi vagy a szeretteink is érintettek vagyunk-e? Feltárjuk a leggyakoribb tüneteket.
Az évek múlásával egyre gyakrabban vehetjük észre magunkon, hogy apróságokat felejtünk el egyre gyakrabban. Például elindulunk a lakásunk egy másik szobájába, ám mire odaérünk, elfelejtjük, miért is mentünk oda, vagy akár két perce olvasott vagy hallott információ megy ki a fejünkből, akármennyire fontos lenne emlékeznünk rá. Mindenkivel megesik, ám ha idősödünk, ezekre a jelekre egyre jobban kell figyelni – nem kizárt ugyanis, hogy kezdődő demenciával állunk szemben, ami jóval túlmutat a hétköznapi feledékenységen, és egy szomorú, súlyos szellemi leépülés kezdete.
Ezek a főbb jelek
De hogyan állapíthatjuk meg magunkról vagy a barátainkról, családtagjainkról, hogy demenciában vagy másban szenvednek-e? Korai vagy késői szakaszban vagyunk? Vajon csak kiment a fejünkből az információ, vagy a leépülés korai szakaszát tapasztaljuk éppen? Hana Burianova, a bornemouth-i egyetem idegtudósa szerint az öregedés az agyunkat is érinti, persze a súlyossági fok legtöbbször eltérő.
Amikor az agy öregszik, a neuronok – amelyek üzeneteket továbbítanak az agy más részeinek, elhalnak. Ez a neuronhalál az Alzheimer-kórnál történik. Agyunk azonban még sokkal korábban, a 20-as éveink elején kezd elöregedni. Amint leáll a neuronok fejlődése, elkezdenek öregedni az agykérgek is, ami azt jelenti, hogy elveszítik a kapcsolatokat a különböző részek között. Az agy azonban képlékeny, és ha aktívak és szociálisak vagyunk, ha sportolunk és egészségesen táplálkozunk, egészen idős korig új kapcsolatokat teremthetünk
- mondta a professzor.
Tehát melyek azok a memória- és viselkedésbeli változások, amelyek aggodalomra adnak okot? Burianova professzor feltárja azokat az árulkodó jeleket, amelyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mi az a demencia?
A demencia egy gyűjtőfogalom, amelyet számos progresszív (az agyat érintő) neurológiai rendellenesség leírására használnak, amelyek hatással vannak a memóriára, a gondolkodásra és a viselkedésre egyaránt. A demenciának számos fajtája létezik, ezek közül a leggyakoribb az Alzheimer-kór. Néhány embernek különböző típusú demencia-kombinációja is lehet.
Függetlenül attól, hogy melyik típust diagnosztizálják, minden ember a saját egyedi módján tapasztalja meg a demenciát. A demencia globális aggodalomra ad okot, de leggyakrabban a gazdagabb országokban tapasztalható, ahol az emberek valószínűleg nagyon idős kort élnek meg. Az adatok szerint csak az Egyesült Királyságban 900 ezer embert érint,
de hazánkban is negyedmillió körülire teszik a számukat.
A neurobiológusok és az idegtudósok félelmei szerint 2030-ra berobbanhat ez a szám, és akár a tízszeresére ugorhatnak a jelenlegi számok. Az Egyesült Államokban a becslések szerint 5,5 millió ember Alzheimer-kórban szenved. Ahogy az ember életkora nő, úgy nő a demencia kialakulásának kockázata is. A diagnózisok aránya javul, de sok demenciában szenvedő emberről gondolják azt, hogy még mindig nem diagnosztizálták egyértelműen. A demenciára jelenleg nincs gyógymód: az új gyógyszerek lelassíthatják a progresszióját, és minél korábban észlelik, annál hatékonyabbak lehetnek a kezelések.
A korai Alzheimer-kór egyik jellemzője a memóriavesztés. De honnan lehet megállapítani, hogy egy idősebb szeretett személy rosszkedvű, vagy valami aggasztóbb jelet mutat mondjuk a munkahelyén?
Kutatásokból tudjuk, hogy az idősebb, 65 év feletti felnőttek bizonyos részleteket elveszítenek az önéletrajzi emlékezetükben, de a tényekre és a szavakra való emlékezetük jobb, mint a fiataloké
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- mondja Burianova professzor.
Az egyébként egészséges idős emberek tipikus „feledékenysége” gyakran abból adódik, hogy eleve nem figyelnek oda. Lehet, hogy nem „kódolják” az információt, például elmeséltek egy történetet egy partin, de elterelték a figyelmüket
– mondja még erről.
Az egészségesen öregedő agy és a kóros degeneráció közötti különbség az idegsejtek fokozatos elhalása. A változások fokozatosan fognak bekövetkezni. Ezeknek a neuronoknak a halála jellemzően az agynak a memóriában részt vevő részein, például az entorhinalis kéregben és a hippocampusban megy végbe. Valaki elfelejti az imént folytatott beszélgetéseket, vagy eltévedhet valahol, amit jól ismer, vagy elfelejti a hazafelé vezető utat, annak ellenére, hogy ezt már számtalanszor megtette – ezek is mind intő jelek lehetnek.
Hirtelen hangulatváltozások
Ha az egyébként kiegyensúlyozott szeretted hirtelen szorongásossá vagy depresszióssá válik, az több is lehet, mint egy életközépi válság.
A frontotemporális demencia (FTD) korai jelei között szerepel a híres filmszínész Bruce Willis személyiségének megváltozása. Nagyon nehéz megállapítani, mert az emberek hajlamosak depresszióra és szoronganak is sok esetben
– mondja Burianova professzor.
Valaki megpróbálja kideríteni, hogy a kedvese miért szenved mentális egészségügyi problémáktól, de ez többről van szó - ez azért van, mert az agy egy része romlik. Képzeld el az agyat egy nagy hálónak, és a háló egy része elkezd szétszakadni, majd a háló többi része szakadozni kezd. Attól függően, hogy ez a folyamat hol kezdődik, szabályozza a tüneteket is.
via Daily Mail
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.







