Green pharmacy sign on the background of the city.

Kritikus a helyzet a magyar patikákban: cselekedni kell, különben rengeteg beteg járhat pórul

2022. május 25. 13:50

Egész napos online konferenciát tart a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ), melyen a gyógyszerellátás jelentős szereplői mondták el véleményüket a gyógyszertárak fenntarthatóságáról, az ágazat jelenlegi helyzetéről, valamint az elképzeléseiket a jövőre vonatkozóan. A konferencia elsődleges célja, hogy a lakossági gyógyszerellátás legfontosabb és legnehezebb kihívásait megvitatva keresse a lehetséges megoldásokat.

A konferencián elsőként dr. Greskovits Dávid a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke beszélt a gyógyszerellátás jelenlegi helyzetéről a gyártói oldalról. Előadásában elmondta, hogy a magyar gyógyszeripar magas hozzáadott értéket képvisel, jelentős foglalkoztatónak minősül, folyamatosak a fejlesztések, a profitot hazánkban realizálja. Viszont számos kihívással is szembe kell néznie az ágazatnak, és nem csak az olyan váratlan helyzetekről van szó, mint a háború vagy a pandémia. A költségek növekedése, és munkaerőproblémák a gyógyszeripart is sújtják.

A MAGYOSZ elnöke beszélt arról is, hogy a világjárvány okozta válság és az abból való kilábalás olyan problémákat hozott a felszínre, melyek erősen éreztették hatásukat a korábban válságállónak bizonyuló gyógyszeriparban is. Megnőtt a kutatás-fejlesztésre a ráfordításigény, az árfolyammozgásoknak való kitettség, a folyamatosan növekvő bér-, energia- és alapanyagköltségek a hosszú ellátási láncoknak való kitettség, és a fixáras termékek okán csökkenő exportbevételek mind-mind kihívást jelentettek és jelentenek. Kiemelte, hogy a magyar gyógyszerexport Oroszország és Ukrajna irányába jelentős volt.

Dr. Greskovits Dávid szerint a gyógyszeripar helyzetének javítása érdekében protekcionista politikára lenne szükség. Beszélt arról is, hogy bevezetésre került a Magyar Gyógyszer védjegy, mellyel a vásárlókat szeretnék segíteni abban, hogy magyar gyártású gyógyszerek vásárlásával támogathassák a magyar gyógyszeripart, így erősítve a nemzetgazdaságot is.

Dr. Feller Antal, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének elnöke arról beszélt, várhatóan a vényköteles gyógyszerek forgalma növekedni fog a következő években. Az ilyen termékek 2021-ben a forgalom 60%-át tették ki a nagykereskedelemben, viszont az árréstömegből csak 50,7%-ot. A kiskereskedelmi forgalom és árrés aránya is hasonló arányú. A nem támogatott gyógyszerek nagyobb részt adnak ki arréstömeg tekintetében. Így minden olyan intézkedés - mint pl. a gyógyszerreklámok megadóztatása - közvetve bevételkiesést hozhatnak a kereskedők számára. Kiemelte, hogy

a gyógyszer-nagykereskedelem az árréstömegből gazdálkodik, amely folyamatos csökkenő tendenciát mutat.

A GYNSZ elnöke beszélt arról is,milyen kihívásokkal néz szembe a gyógyszer-nagykereskedelem, és a hazai gyógyszerellátás. A jelenlegi helyzetet nagyban befolyásolja az orosz-ukrán háború, a szállítási nehézségek (pl. Kínából), az energiaárak emelkedése, az üzemanyagárak növekedése, a nyersanyaghiány, a pandémia okozta nehézségek.

A gyógyszer-kiskereskedelem, vagyis a patikai oldal szempontjairól dr. Zlinszky János, a HGYSZ elnöke tartott előadást. Beszélt arról, hogy az elmúlt évtizedben a patikák száma csökkent, főként a kistelepülések vannak kitéve a gyógyszertárszám csökkenésnek. Előadásában kiemelte, hogy Magyarországon több mint 1500 településen nincs sem közforgalmi gyógyszertár, sem fiókgyógyszertár, ez közel 670 ezer főt érint.

A szakember előadásában kitért arra is, hogy a forgalom viszont a vaklicit bevezetését követő visszaesés óta folyamatosan emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, és az elmúlt két évben a covid-hatás is jelentős volt. A forgalom 2012 óta 52,5 százalékkal nőtt a HGYSZ adatai alapján. Ebben nagy szerepe van a vény nélkül kapható szereknek. Amíg 2013-ban a gyógyszerforgalom 72 százalékát a receptköteles termékek tették ki, ez 2021-re 64 százalékra csökkent.

Dr. Zlinszky János előadásában kiemelte, hogy az egyik legnagyobb problémát a szakemberhiány. Nemcsak a gyógyszerészekből, hanem asszisztensekből is jelentős a hiány. A kistelepüléseken a legrosszabb a helyzet. A szakemberhiányt súlyosbítja a sokat emlegetett bérfeszültség, illetve a generációváltás problémája. A bruttó havi bér sokáig a nemzetgazdasági átlag felett volt, azonban 2016 óta a gyógyszertárakban már nem lehet az átlagot megkeresni. A szakember arra is kitért, hogy már nem vonzó a gyógyszertári munka, egyre kevesebben jelentkeznek első helyen gyógyszerész karokra, számuk 2011 óta 28 százalékkal csökkent.

A szakember szerint újra kell fogalmazni, mi is a gyógyszertárak funkciója, hogyan teremthető meg a kereskedelem és a betegellátás egyensúlya. A kiskereskedelmi tevékenység nemcsak a patikák fenntartása miatt lényeges, hanem a lakosságnak is kedvez, így a kereskedelmet nem korlátozni, hanem fejleszteni kell, és bővíteni azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyet a patikák nyújtani tudnak. Kiemelte a betegközpontúságot is, amelynek nagyobb szerepet kell szánni a jövőben.

Dr. Zlinszky János szerint a rövidtávon megoldandó feladatok közé tartozik az árrés-rendezés a patikák gazdaságos működése érdekében, a kistelepülések gyógyszerellátásának javítása, és az ügyeleti rendszer megreformálása. Középtávon megoldást kell találni a munkaerőhiány, generációváltás okozta nehézségekre, és a gyógyszerészet elismertségét és szerepét meg kell erősíteni.

A HGYSZ az értékközpontú, magántulajdonban működő lakossági gyógyszerellátásban hisz. Célunk, hogy olyan gyógyszerészi hivatástudaton alapuló lakossági gyógyszerellátás alakuljon ki, amely biztonságos, megbízható, gazdaságosan fenntartható, betegközpontú, modern és innovatív

- emelte ki az előadásban.

A hatósági oldal képviseletében dr. El Koulali Zakariás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy bár a híradások gyakran szólnak arról, hogy Magyarország patikai ellátottsága egyre romlik. Az adatokat vizsgálva valóban csökkenés mutatkozik, azonban a képet árnyalva a szakember szerint a legtöbb közforgalmú gyógyszertár megszűnés hátterében a gazdasági fenntarthatatlanság áll, és sokszor fiókgyógyszertárak át tudják venni a gyógyszerellátást az ilyen településeken.

A fiókgyógyszertárak megszűnése kapcsán elmondta, hogy a pandémia is közrejátszhatott abban, hogy már nem volt lehetséges működtetés. A kézigyógyszertárak megszűnéseinek hátterében az áll, hogy ezeket háziorvosok üzemeltethetik, és háziorvosból is egyre kevesebb van. Véleménye szerint nem lehet állítani, hogy a magyar gyógyszerellátásban ezek a csökkenő tendenciák hatalmas kihívást jelentenének, viszont kiemelte, hogy az aprófalvak gyógyszerellátása valóban probléma, amellyel foglalkozni kell. Erre megoldást jelenthetne a fiók- és kézigyógyszertárak létesítése, támogatások kihasználása, gazdaságos működés kialakítása.

Az OGYÉI főigazgató-helyettese arról is beszélt, hogy üdvözlendő tendencia, hogy az "internetes gyógyszertárak" száma 2020 októbere és 2022 májusa között 335-ről 642-re nőtt, vagyis 92 százalékkal.

Ezzel párhuzamosan a gyógyszertáron kívüli forgalmazóhelyek száma is 2019-ről 2022 májusára 62 százalékkal nőtt. Ugrásszerű növekedést lehetett tapasztalni annak a rendeletnek a február 9-i hatálybalépését követően, amely lehetővé tette a covid-gyorstesztek árusítását gyógyszertáron kívüli forgalmazóhelyeken. (A rendelet a veszélyhelyzet végéig hatályos, ha nem lesz változás.)

A kerekasztalbeszélgetésen elhangzott, hogy a munkaerőhiány évről évre egyre súlyosabb problémát jelent. A gyógyszerész szakma egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára.

Ha nem teszünk valamit ma, a gyógyszerellátás halálra van ítélve

- mondta El Koulali Zakariás annak kapcsán, hogy egyre kevesebb a pályakezdő, és egyre többen vonulnak nyugdíjba a szakemberek közül. A magyar gyógyszerészképzés világszínvonalú, tehát a gond nem a képzéssel van - ebben a résztvevő szakemberek mind egyetértettek.

Miért egyre népszerűtlenebb a gyógyszerészképzés?

Dr. Antal István, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar dékánja a gyógyszerészképzés kihívásairól és lehetőségeiről elmondta, hogy a képzést az ember- és értékközpontúság kell hogy vezérelje, és a hipokratészi gondolat kell hogy érvényesüljön. Beszélt az elhelyezkedés sokféle lehetőségéről a patikákban, kórházakban, iparban, az egyetemeken, és a szakmai felügyeletben. Kiemelte, hogy a gyógyszerésszé válás része egy látásmód elsajátítása is, a szakma pedig bizonyos képességekkel és jogosultságokkal is felruházza a végzetteket.

A gyógyszerészet új kihívásai között említette a klasszikus fejlesztéseket, mint a farmakokinetikai optimalizálást, vagy alternatív adagolást, a "biotech", "gentech" és "nanotech" folyamatosan fejlődő területeit, a digitalizációs igényeket és az ezekben rejlő lehetőségeket, a betegközpontúságot, az új gyártási és vizsgáló módszereket. A GYTK dékánja kitért a képzés az elmúlt években lezajlott megújítására is, mely vonzóbbá teheti a felvételizők számára a szakmát.

Lincmajer Zoltán a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesületének elnöke a gyógyszerészhallgatók helyzetéről tartott előadásában elhangzott, hogy népszerűtlenség hátterében sokszor a perspektívák hiánya, és a megváltozott igények állnak, melyre a szakma nem reagál elég gyorsan. A gyógyszerészkarokon végzett szakemberek az ágazat számos területén elhelyezkedhetnek, sok lehetőségük van, erről azonban a felvételizőknek, illetve hallgatóknak kezdetben kevés fogalmuk van.

Az egyesület elnöke ismertetett egy gyógyszerész hallgatók körében végzett felmérést, amely során az derült ki, hogy a leendő gyógyszerészeket azért sem vonzza a közforgalmú patikákban való elhelyezkedés, mert már most aggasztja őket a munkaerőhiány, a monotonitás, az alábecsültség. Az is fontos szempont, hogy sokan érzik úgy, hogy nem tudják az egyetemen megszerzett tudásukat alkalmazni, ha patikában vállalnak munkát. A felmérésben válaszadó hallgatóknak mindössze 38 százaléka tervez gyógyszertárban elhelyezkedni, 43 százalékuk pedig más területű főállása mellett vállalna csak ügyeletet, vagy hétvégi munkát.

Dr. Fischer Anna személyi jogos gyógyszertárvezető a konferencián elmondta, hogy évek óta nem történt előrelépés a gyógyszerészi jövőkép, munkaerőhiány kapcsán, viszont ezek egyre égetőbb problémává válnak. Azokat a problémákat, amelyek a jelen konferenciának témái, már évtizedek óta tárgyalja a szakma - hangsúlyozta.

A szakember beszélt a bérfeszültség Budapest és vidék között, illetve a közforgalom, kórház és ipar között, illetve a kezdőbérek alacsony szintjéről. A munkaerőhiány okozta feszültség, növekvő leterheltség kiégéshez, negatív szemlélethez vezet. A "bolti eladóvá" való degradálás sok szakember számára fájó pont, mely együtt jár a szakma alulbecsültté válásával. Kitért a generációs különbségekre is, melyek a szemléletben erősen megjelennek. A fiatalok igényeire gyakran az elutasítás a válasz.

Drágulhatnak a gyógyszerek

A konferencián Dr. Zlinszky János ismertette a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége javaslatát az árrés-probléma megoldására. A jelenlegi rendszeren 10 éve, 2012 júliusa óta nem történt változtatás, amely nagy finanszírozási terhet ró a gyógyszertárakra, hiszen ezek a támogatott készítmények adják a patikák forgalmának 60 százalékát. A vázolt változtatások szerint a betegeknek is többet kell majd fizetniük a támogatott készítményekért.

Az átlagos dobozár-változás attól függően, milyen árrés-sávba esnek 8 forinttól 1145 forintig terjedne. Ki kell emelni viszont, hogy ezek a változások százalékos arányban szinte minimális a gyógyszer jelenlegi árához képest. Tehát nem a párszáz forintos készítmény ára nőne ezer forinttal, hanem az olyan gyógyszereké, melyek jelenleg is drágák.

Amikor 50 forint egy zsömle, 500 forint alatt nem lehet kenyeret kapni, akkor a javasolt modell szerinti áremelés a tűréshatáron belül van

– mondta a szakember.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara úgy véli, a változás céljának kell legyen, hogy megszüntesse a jelenlegi anomáliákat, de ne okozzon jelentős lakossági áremelkedést. Javaslatuk alapján a jelenlegi rendszert alakítanák át, főként az árrés-százalékok változtatásával.

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke Feller Antal is arról beszélt, hogy egyre csökkenő árréstömegből kell gyógyszerekkel ellátniuk a patikákat. A csökkenő bevételeikkel szemben viszont minden egyéb drágult.

Egyre nehezebb a gyógyszerellátás a kistelepüléseken

Dr. Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke előadásában beszélt arról, hogy 2019 őszén kezdődtek az egyeztetések a vidéki kistelepülések gyógyszerellátásának javításáról a kormányzattal. Komplett javaslatcsomagot adtak át 2020-ban, és 2022 májusában a kormány átadás-átvételi eljárás kapcsán meg is erősítették. Mivel a kormány fő politikai bázisát a vidék jelenti, a szakember bízik abban hogy a vidékfejlesztés e tekintetben is politikai prioritást élvez majd.

A kistelepülések gyógyszerellátásának javítása során két fő szempontot emelt ki: a jelenlegi patikával rendelkező települések gyógyszerellátásának megőrzésére, illetve a jelenleg ellátatlan települések helyzetének javítása. Hozzátette, hogy a gyógyszerellátást kizárólag gyógyszertárakra kellene alapozni - utalva ezzel arra a rendeletre, amely a Magyar Falu program keretében lehetővé tette, hogy kistelepüléseken működő boltok a gyógyszertáron kívül is forgalmazható készítményeket árusítsák. Abban több szakember is egyetértett a beszélgetések során, hogy ez nem jelent megoldást a kistelepülések gyógyszerellátására.

Dr. Hankó Zoltán előadásában kifejtette, hogy a gyógyszerellátás stabilitásához, fejlesztéséhez szükség van plusz forrásokra (pl. árrés-korrekció, támogatások növelése, kézigyógyszertárak praxisfinanszírozása, szolgáltatási díj, adókedvezmény bevezetése, árkképzés voltoztatása), illetve a szakemberek pótlásáról is gondoskodni kell.

A Kamara elnöke arra is kitért, hogy a képzési területen nő a lemorzsolódás, illetve a végzett gyógyszerészek a képzési területeik környékén helyezkednek el, így egyenlőtlen lesz a munkaerő eloszlása az ország területén. A legtöbb település, amely nem rendelkezik gyógyszertárral, 500 fő alatti lakosú. A legtöbb gyógyszertárral nem rendelkező településhez 10 kilóméteren belül található a legközebbi patika. A kis lakosságszámú településeken még megoldást jelenthetnek a mozgó fiókgyógyszertárak, illetve a "gyógyszerszobák".

Dr. Kató Bálint a HGYSZ alelnöke is ismertette a szövetség javaslatait arra vonatkozóan, hogyan lehet a kistelepülések helyzetén javítani. A HGYSZ javaslatai három pilléren alapulnának:

  1. a közforgalmú "anyapatikák" ne csak három, hanem több fiókgyógyszertárat üzemeltethessenek,
  2. módosítsanak a személyi feltételeken,
  3. támogassák új fiókgyógyszertárak létesítését, működtetését.

Jelenleg egy közforgalmú gyógyszertár csak három fiókgyógyszertárat üzemeltethet. Ennek a korlátozásnak az emelésével emelkedhetne a vidék patikai ellátottsága a szakember szerint. A HGYSZ javaslata szerint a munkaerőhiányt orvosolná, ha engedélyeznék, hogy a fiókgyógyszertári ellátást szakasszisztensek is el tudják látni, gyógyszerész telemedicinán keresztüli támagatásával. Ebben a kérdésben a kerekasztalbeszélgetésen nem értettek egyet a szakemberek. Az is a javaslat része, hogy a Magyar Falu program részeként legyen lehetőség fiókgyógyszertár létesítésére, támogatására.

Dr. Csontos Ildikó a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alelnöke arra is rávilágított előadásában, hogy a kistelepülések jellemzően infrastrukturálisan is rosszabb ellátottsággal rendelkeznek, a lakosság jellemzően idősödő, akik között több a krónikus beteg, akiknek a mobilitása is kisebb. Mindeközben a legkisebb helyeken működő, 12 millió forint alatti éves forgalmat bonyolító 324 patikából 58 veszteségesen működik (17,9%), és a 12-18 milliós forgalmat bonyolító 302 patika közül 31 veszteséges (10,2%).

Az, hogy a támogatások ellenére a fiókgyógyszertárak üzemeltetése veszteséges a közforgalmú gyógyszertárak számára, azt fogja eredményezni, hogy a fiókgyógyszertárak száma tovább fog csökenni vidéken, miközben éppen a kistelepüléseken van nagy szükség rá, hogy biztosított legyen az idősödő, krónikus beteg lakosság számára az ellátás. Gyakran orvos sincsen már az ilyen kis lakosságszámú helyeken helyben, így az egyedül elérhető egészségügyi szakember a gyógyszerész - magyarázta Dr. Csontos Ildikó már a kerekasztal beszélgetésen.

Változhat a patikai ügyeleti rendszer

A rendszerváltás óta megoldatlan kérdés a patikák számára az ügyeleti rendszer, amely a gyógyszertárak számára kötelező, azonban a finanszírozás nem megoldott, a legtöbb esetben veszteséges. A patikák ugyanis a kereskedelemi tevékenység mellett közegészségügyi szolgáltatást nyújtanak, melybe a sürgősségi ellátás is beletartozik. Viszont három évtized alatt jelentősen megváltozott az egészségügyi rendszer, a sürgősségi ellátás, illetve a vevők igényei is nagyban átalakultak. Az ügyeleti rendszer azonban nem változott.

Dr. Torma Ádám a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke ennek kapcsán elmondta, hogy a jogszabályi keretek szerint az ügyelet a gyógyszerész jelenléte mellett, nyitvatartási időn túl nyújtott közvetlen lakossági gyógyszerellátás, míg a készenlét olyan ellátást biztosít nyitvatartási időn túl, amely nem azonnali, viszont a munkaerőt kíméli (az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő szektorban). Az ügyeletre, készenlétre az OGYÉI kötelezheti a gyógyszertárakat.

A Kamara javaslata szerint az ügyeletre, készenlétre kijelölt gyógyszertár kapjon költségtérítést az anyagi terhesivelő képeségétől függően, az ellátottság területi javítása érdekében kerüljenek kijelölésre ügyeleti körzetek. A körzetek kijelölésével kapcsolatban konkrét javaslatokat is megfogalmaztak, amellyel csökkenteni lehetne a területi eloszlás egyenlőtlenségét, és optimalizálni a működtetést.

A Dr. Torma Ádám által ismertetett javaslatok része, hogy a készenlét esetében fizetendő "csengetési díjat" 500 forintra emeljék, és indokolatlan igénybevétel esetén kötelező legyen a megfizetése. A szakember utalt arra, hogy a lakosság nem funkciójának megfelelően veszi ugyanis igénybe a készenlíti, illetve ügyeleti szolgáltatást.

Dr. Marjai Tamás a HGYSZ szakmai igazgatója előadását szintén azzal indította, hogy újrafogalmazta, milyen szerepet is tölt be ma a gyógyszertári ügyelet a betegellátásban, illetve kifejtette, hogy a jelenlegi szabályozással ez miben nem áll összhangban. Ismertette a szövetség javaslatait arra vonatkozóan, hogyan lehetne megreformálni az ügyeletek kiosztását, és összehangolni az állami igényeket a patikák anyagi és humán erőforrást érintő terhelhetőségével.

Az ügyeleti díj irreálisan magasra emelését nem látja megoldásnak a szakember, hiszen az egyrészt elriasztaná a lakosságot, így ugyancsak veszteséges maradna az ügyeletek működtetése, illetve bármilyen magas díj kiszabása sem fedezné a máködési költségeket. Így, ha az államnak mindenképpen finanszírozóként kell fellépnie - ez alapján viszont logikus lakossági elvárás lehet, hogy ne kelljen külön fizetnie egy szolgáltatásért, amelyet egyébként is az állam finanszíroz (a vizitdíjhoz hasonló helyzetet teremtve - a szerk.) - ahogy a keresztasztal beszélgetés keretén belül elhangzott.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 3. vasárnap
Kornél, Soma
26. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. július 3. 16:06